Nem szűnnek a magyarok elleni támadások

2018. október 10., 08:00 , 925. szám

Ukrajna kiutasította az országból Magyarország egyik beregszászi konzulját, válaszul egy ukrán diplomatának is távoznia kellett Budapestről. Közben a nacionalista Mirotvorec weboldalára immár százszámra kerültek fel a kettős állampolgársággal gyanúsított kárpátaljai helyhatósági tisztviselők nevei és adatai.

Két konzulnak távoznia kellett

Az ukrán külügyminisztérium október 4-én jelentette, hogy Ukrajna persona non gratának (nemkívánatos személynek) nyilvánította Magyarország beregszászi konzulját. A közlemény szerint Keskeny Ernő, Magyarország ukrajnai nagykövete vette át Kijevben a külügyminisztériumi  jegyzéket, amelynek értelmében az 1963-as bécsi egyezmény 23. cikkelye alapján „a konzuli tisztviselő státuszával összeegyeztethetetlen tevékenységekkel összefüggésben Magyarország Beregszászi Konzulátusa konzuljának el kell hagynia Ukrajna területét az elkövetkező 72 órában”.

„Arra számítunk, hogy a magyar fél a továbbiakban tartózkodni fog bármilyen barátságtalan lépéstől Ukrajna vonatkozásában, tisztviselői pedig az ukrán jogszabályok megsértésétől. A magyar származású ukrán állampolgárokra egyesítő tényezőként tekintünk a két állam közötti kapcsolatokban, és ugyanerre szólítjuk fel magyar partnereinket is” – zárul az ukrán külügyminisztérium közleménye.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter még aznap bejelentette budapesti sajtótájékoztatóján, hogy Ukrajna intézkedésére tett arányos válaszlépésként Magyarország kiutasít területéről egy ukrán konzult. Az MTI szerint Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország a jó kapcsolatokban érdekelt minden szomszédos országgal, de az elmúlt hónapokban Ukrajna folyamatosan élezte a konfliktust Magyarországgal. Kiemelte: az Ukrajna területéről kiutasított magyar konzul semmilyen jogszabály ellen nem vétett.

A miniszter ténynek nevezte, hogy titkosszolgálati akció kereté­­ben készült egy néhány napja nyilvánosságra került videofelvétel Magyarország beregszászi külképviseletén, ami a diplomácia minden írott és íratlan szabályával szembemegy. Közölte azt is: az ígéretek ellenére az ukrán parlament múlt csütörtökön mégis elkezdte a magyarokat szintén hátrányosan érintő nyelvtörvény tárgyalását, miután korábban elfogadták a kisebbségekre hátrányos oktatási törvényt. Ukrajna emellett katonai és rendőri erőket is telepít a magyar határ közelébe – sorolta a provokatívnak ítélt lépéseket Szijjártó Péter.

A miniszter kifejtette: az ukrán elnök a rendkívül alacsony népszerűsége növelésére a választási kampányban a kárpátaljai magyarokkal szembeni gyűlöletkeltő kampányt választotta. Ukrajna azonban nemzetközi szerződések sorát szegi meg a magyarok és más nemzetiségi kisebbségek szerzett jogainak elvételével. Szijjártó Péter a legfontosabbnak a kárpátaljai magyarság védelmét nevezte, amelyet Magyarország nem fog geopolitikai játszmáknak kitenni.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az M1 aktuális csatornának nyilatkozva sajnálattal állapította meg, hogy az egyik beregszászi magyar konzul nemkívánatos személlyé nyilvánítása tovább élezi a Magyarország és Ukrajna közötti feszült viszonyt. Hozzátette: ez a lépés beleillik a jelenleg is folyamatban lévő magyarellenes propaganda-hadjáratba. Beszélt arról is, hogy Ukrajnában az állampolgárság ügye nem rendezett. Furcsának nevezte, hogy nemcsak Magyarország, hanem számos más ország adott ki állampolgárságot ukrán állampolgároknak, „de ezekről a propagandagépezet nem szól”.

Kijevnek nem tetszett a magyar válasz

Bár Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter korábban közölte, hogy a diplomáciai gyakorlatnak megfelelően nem közlik a kiutasított magyar konzul nevét, a Jevropejszka Pravda egy meg nem nevezett magyar diplomatára hivatkozva rövidesen megírta, hogy Vass György konzulnak kell elhagynia Ukrajnát. Ő látható kezében pezsgőspohárral azon az ominózus felvételen, amely a beregszászi konzulátuson rendezett magyar állampolgársági eskütétel alkalmával készült titkosszolgálati eszközökkel, s amelyet Kijev a két ország közötti feszültség további fokozására használt fel.

Nem maradt titok az sem, hogy Budapestről a kárpátaljai származású Dmitro Kerecsanin első követségi titkárt utasították ki. Az ukrán külügyminisztériumban méltatlankodva fogadták a budapesti válaszlépést, mondván Vass György egy alacsonyabb rangú konzuli munkatárs, míg Dmitro Kerecsanin diplomata, s nem csak konzul. Ezért Kijevben úgy gondolják, hogy „ez nem arányos válasz” a magyar fél részéről.

Támadás után békülékeny hangnem

Az ukrán külügyek irányítója korábbi taktikájához hasonlóan egy barátságtalan lépést, most éppen a beregszászi magyar konzul kiutasítását, követően barátságosabb hangnemet ütött meg. Egy kijevi sajtótájékoztatón már a kiutasítás napján, múlt csütörtökön arról beszélt, Ukrajna nem törekszik arra, hogy tovább rontsa kapcsolatait Budapesttel. „Most a magyar féllel folytatandó konzultáció fontosságáról beszélünk, arról, hogyan oldódik meg a konzuli probléma… Nincs szó arról, hogy romolniuk kellene a kapcsolatoknak Magyarországgal. Vagy egy világos stratégiánk olyan egyértelmű intézkedésekről, amelyeket megtehetünk, de nem kell feltétlenül ezekhez folyamodnunk. Minden kérdést úgy kell megoldanunk, hogy segítsük magyar közösségünket” – közölte. Jelezte, szándékában áll a közeljövőben felkeresni Kárpátalját és találkozni a magyar, román, szlovák és más „diaszpórákkal”.

Klimkin egyben új frontot nyitott: több nyilatkozatában is felvetette, hogy Ukrajnának rendeznie kellene a kettős állampolgárság kérdését. Jelezte, készen áll a társadalmi vitára, azt ugyanakkor mindjárt leszögezte, szó sem lehet arról, hogy engedélyezzék az orosz állampolgárság felvételét. Sőt, az UA: Harkiv tévének adott múlt pénteki interjújában kijelentette, kész fontolóra venni azt az elképzelést, hogy büntetőjogi felelősségre vonják azokat, akik titokban felveszik az „agresszor-ország” állampolgárságát. Hozzátette: ellenzi viszont, hogy büntessék azokat, akik más országok állampolgárságát is birtokolják az ukrán mellett.

Mi lesz az új magyar nagykövettel?

Úgy tűnik, a Klimkin által megütött békülékenyebb hangnem és a kettős állampolgárságról rendezendő vita kilátásba helyezése csak elterelés. Történt, hogy Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán múlt pénteken barátságtalan gesztusként értékelte, hogy hónapok óta húzódik az új kijevi magyar nagykövet fogadó nyilatkozatának (agrément-jának) megadása. Reagálva a felvetésre Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes a korrespondent.net által ismertetett Twitter-bejegyzésében jelezte, azért húzódhat az új magyar nagykövet ügye, mert személye elfogadhatatlan Kijev számára. „Megint mi vagyunk valamiben a hibásak? Magyarország külügyminisztériumának sajtótitkára vagy nem diplomata, vagy újfent élezi a helyzetet. Elmagyarázom: az agrément hiánya lehet politikai jelzés. Jelzés arra, hogy a jelölt elfogadhatatlan. A fogadó ország nem köteles senkinek semmit megmagyarázni” – írta.

Ismeretes, a kijelölt ukrajnai magyar nagykövet nyár eleje óta vár arra, hogy elfoglalhassa állomáshelyét. Lapunk is beszámolt róla, hogy augusztusban a jól értesült Jevropejszka Pravda megírta, az ukrán külügyesek „megsértődtek” a magyar diplomata kinevezési dokumentumának egyetlen szava miatt. Abban ugyanis az 1963-ban, tehát még a Szovjetunió idején született Íjgyártó István leendő magyar nagykövet szülővárosa az ukránok által „nemzetközileg elfogadottnak” tekintett Berehove helyett Beregszászként szerepelt. Magyarország azonnal javította a „hibát”, de a jelek szerint Ukrajnában nem hitték el, hogy a településnév magyar alakjának használata nem volt „szándékos”.

A Jevropejszka Pravda emlékeztetett arra is, hogy az eddigi kijevi magyar nagykövet, Keskeny Ernő 1998–2002 között volt Magyarország moszkvai nagykövete, míg Íjgyártó István 2010-től 2014-ig töltötte be ugyanezt a tisztet. Az ukrán portál cikkírója úgy vélte, ez a magyar kinevezési gyakorlat egybecseng Orbán Viktor miniszterelnök Kijevben nagy felháborodást keltett júliusi kijelentésével, miszerint a magyar kormányfő nem hisz Ukrajna nyugati integrációjában, valószínűbbnek tartja, hogy az ország visszatér Oroszország befolyási övezetébe. Mindez arra vall a Jevropejszka Pravda szerint, hogy Budapesten sokan változatlanul az orosz politika „folytatásaként” tekintenek az Ukrajna-politikára.

A Béketeremtő újabb támadása

Keddre virradóra érkezett a hír, hogy újabb kárpátaljai helyhatósági tisztviselőkről összeállított listát töltött fel weboldalára az ukrán nacionalista Mirotvorec (Béketeremtő) szervezet. „Ők felesküdtek a Magyarország iránti hűségre, miközben Ukrajna helyhatósági szerveiben teljesítettek közszolgálatot” – állítja a több mint háromszáz nevet tartalmazó lista címe. A szervezet a listázottak neve mellett többek között magyar útlevelük számát, ukrán adóazonosító számukat, helyhatósági tisztségüket és a lakcímüket is közli.

Lapzártánkig nem derült fény arra, miként tett szert a portál az érintettek személyes adataira. Mindenestre az ukrán internetes média a szűkszavú jelentésekből ítélve változatlanul nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy polgárok személyes adatai látnak napvilágot a világhálón, miközben azok kiadására egyetlen ukrán hivatal sem lenne jogosult az érintettek hozzájárulása nélkül.

Jaroszlav Halasz, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció helyettes vezetője az Ukrinformnak azt mondta, nem tudják, honnan származnak a Mirotvorec listájában szereplőkre vonatkozó információk, s azok hitelességéről sem áll módjukban meggyőződni. Ugyanakkor azt ígérte, ellenőrzik az állítólag magyar állampolgársággal rendelkező köztisztviselőkre vonatkozó adatokat. Más kérdés tette hozzá, hogy a listában szereplők nem mindegyike köztisztviselő. Néhányan közülük egyszerű önkormányzati képviselők, holott a jogszabályok csak a köztisztviselők számára tiltják a kettős állampolgárságot, mutatott rá.

Halasz megjegyezte azt is, nem lesz egyszerű felhasználni a Mirotvorec információit, hiszen nehéz bármit is bebizonyítani azok alapján a bíróság előtt.

(zzz)