Novemberben a gyertyák csonkig égnek

A Szovjetunióban kényszermunkára elhurcolt viski áldozatokra emlékeztek november 18-án a helyi református templom előtti emlékműnél. Az eseményen az egykori koronaváros katolikus, református és görögkatolikus hívei gyűltek össze.

A megemlékezés elején Czébely Lajos helytörténész köszöntötte az egybegyűlteket. Jenei Károly, a viski református egyházközség lelkipásztora szerint nem valószínű, hogy elhangzottak a feltámadás igéi akkor, amikor ezek az emberek meghaltak. „Engem mindig megdöbbent és megrendít a megemlékezés azért, mert könnyebb lenne az embernek az elengedés és megemlékezés, ha lenne egy sír, ahová letehetjük a virágainkat. Azonban számukra nem jutott sír, egy emléktábla jelzi azoknak a nevét, akikről tudunk” – fogalmazott a lelkész, aki Pál apostol leveléből olvasta fel az emlékezés gyógyító igéjét.

Sari József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke beszédében elmondta: „Novemberben a gyertyák csonkig égnek – ilyenkor emlékezünk az elhunyt testvéreinkre, mert az élet része az elmúlás is. A szív, az ész nem felejtett. Bizonysága ennek az, hogy mi itt vagyunk, és a jövőben is itt leszünk” – hangsúlyozta Sari József. Szerinte a kárpátaljai magyarsághoz nem volt kegyes a XX. század: a két világégés, a kitelepítések, a deportálások emberfeletti fájdalmakat, hiányt, keserűséget eredményeztek. Ezért a régióban együtt élő nemzetiségek közötti összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy nem szabad engedni a jelenlegi politikai nyomásgyakorlásnak, amely által megpróbálják megfélemlíteni és csorbítani a kárpátaljai magyar közösségek jogait. „Mi nem akarunk mást, mint félelem nélkül kultúránkat, nyelvünket megtartva élni szülőföldünkön. Ahol már ezer esztendeje élünk. Jézust idézve: Ne féljetek. Az igazság az velünk, az igazság az a miénk” – emelte ki Sari József.

Az emlékező gondolatokat követően a viski református egyház énekkarának szolgálatát lehetett meghallgatni, Becske Attila és Kozicska Szilárd az egykor lágerbe elhurcolt viski lelkész, Forgon Pál verseit szavalták el. A megemlékezés koszorúzással és a Himnusz eléneklésével zárult.

Váradi Enikő