A Mikulás is verbunkot járt
Magyar verbunkot táncoló Mikulás, népi énekeket éneklő krampuszok, táncház, fülig érő szájak és csillogó szempárok – ezek jellemezték leginkább a napokban a Mikulás-ünnepség alkalmából megrendezett folkkocsmaprogramokat. A december 5-én Ungváron a Váralja kávézóban és december 6-án Beregszászban a Rákóczi-főiskolán megtartott folkeseményekre idén is sokan ellátogattak.
A már hagyománnyá vált folkkocsmaprogram színpadáról idén sem hiányzott az őszszakállú. Az ungvári és beregszászi rendezvények alkalmával kicsik és nagyok egyszerre szórakoztak felhőtlenül, ismerkedtek meg a Mikulás-napi hagyományokkal, mondákkal és az ehhez a naphoz kapcsolódó énekekkel.
Szent Miklós alakja a magyar néphagyományban is gyökeret vert, és különféleképpen jelenik meg. Bács-Kiskun megyében például az asszonyok öltöztek be Mikulásnak. Csallóközben és Mátyusföldön kialakult Mikulás-napi szokás volt a gyóntatás, amikor a fiúk püspöknek vagy kántornak öltözve megpróbálták megtudni gyóntatáskor, hogy a fiatal lányoknak van-e szeretőjük. A magyar nyelvterület nagy részén különböző Mikulás-napi szokások alakultak ki az évszázadok során. Bár a karácsonyi ünnepkörhöz tartozó szokások a modern világ változásaival egyre jobban leegyszerűsödtek, és egyfajta egységes nyugati trendre álltak rá, Kárpátalján még mindig december 5-én este jár a Mikulás meglátogatva minden ház ablakát, s kinek-kinek magaviselete szerint virgácsot vagy ajándékot hoz a bölcs őszszakállú.
A Mikulás kultusza a városi polgárságtól jutott el a parasztsághoz. Azonban Miklós-napi alakoskodó hagyományok már jóval korábban jelen voltak a paraszti kultúrában. A szakirodalom már egészen a középkorból datál különböző alakoskodó szokásokat – mondta Váradi Enikő, a program főszervezője. Nemcsak Mikuláskor, hanem Borbála- és Luca-napkor is jellemző volt az adományozó alakoskodó. A ma ismert piros ruhás Mikulás-figura kb. ötven éve terjedt el faluról falura. Ma azonban már elképzelhetetlen, hogy a Mikulás ne járna ott, ahol kisgyermek van a családban. „A Mikulás hozzánk is ellátogatott, mivel névestéjére és névnapjára is ünnepséget szerveztünk. Az elmúlt évek során az volt a tapasztalatunk, hogy a felnőttek is szeretnek néha gyermekké válni, és nagy élvezettel táncolnak vagy fogadják az ajándékot a kedves, jó szándékú piros ruhás öregúrtól” – fogalmazott a szervező.
Az ungvári folkkocsma alkalmával Dzjapkó Zsuzsannát, a folkkocsma rendszeres résztvevőjét arról kérdeztük, hogy miért jó ellátogatni a folkkocsmaprogramra.
– Az egész család számára abszolút feltöltődést jelent, nagyon sok kedves embert lehet megismerni, sok új dalt, táncot tanulunk. Mi az első pillanattól kezdve járunk, rengeteg jó élménnyel gazdagodtunk az évek során. Mindenkit csak arra tudok buzdítani, hogy ne hagyja ki. A mai Mikulás-alkalom is nagyon jó hangulatú volt. A kislányom is teljesen feltöltődött, ez egy minőségi szórakozási lehetőség, ahol a magyar néptánc megismerése mellett nagyon jó a közösségi légkör.
A Mikulás-napi folkkocsmaprogramok alkalmával Debrecenből Puskás László, Rozsályi Dániel és Lakatos Fanni, a Debreceni Népi Együttes tagjai tartottak táncházat. A jó hangulatú muzsikát a házigazda Sodró együttes biztosította.
A jelenlévők táncházi alkalmakon, ügyességi vetélkedőn is részt vehettek. Az ügyesebbek szavaltak, énekeltek és táncoltak a Mikulásnak, aki értékes ajándékokkal jutalmazta meg őket. A program alkalmával az is kiderült, hogy a bölcs öreg nemcsak jószívűen adományoz, hanem ha kell, magyar népzenét muzsikál harmonikán, vagy éppen huszárosan verbunkot táncol.
Az idei évre bezárt a folkkocsmaprogramok kapuja, de a szervezők elárulták, hogy a jövő év jubileumi lesz, hiszen ötéves a folkkocsmamozgalom Kárpátalján, ebből adódóan sok meglepetéssel készülnek.
A program a Sodró együttes szervezésében a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének szakmai koordinációjával jött létre. Az esemény támogatója az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Kárpátalja Kulturális Örökségének és Népi Hagyományainak Megőrzéséért Társadalmi Szervezet. A beregszászi program támogatója a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, az ungvári rendezvényt pedig Rusznák György magánvállalkozó támogatta.
Kővári Edina
