A megyei tanács kiállt a kárpátaljai magyarok mellett

2018. december 17., 16:19 , 935. szám

A Kárpátaljai Megyei Tanács december 13-ai, idei utolsó ülésén elfogadta a megye jövő évi költségvetését, majd a képviselők döntő többsége megszavazta azt az államelnöknek, a kormánynak, a parlament elnökének és az államhatalmi szervek vezetőinek címzett beadványt, amelyben a megyei közgyűlés többek között elítéli a kárpátaljai magyar képviselők határátkelésnél történő vegzálását, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ elleni provokatív célú hatósági vizsgálatot, és felszólítják az ország vezetőit a magyar kisebbségi közösség ellen irányuló akciók leállítására. A megyei tanács döntése jól jelzi, hogy az országos médiában már két éve zajló magyarellenes hangulatkeltés ellenére a kárpátaljai lakosság többsége nem tekint ellenségként az itt élő magyar közösségre, és elutasítja a központi kormányzat magyarellenes politikáját.

Kárpátalja 2019-es költségvetése 6,76 milliárd hrivnya elosztásáról szól, deficitet nem terveznek. Fejlesztésekre ezúttal sem jutott nagyobb összeg, jövőre is csak a bevételi oldal esetleges túlteljesítéséből valósulhat meg jelentősebb fejlesztési beruházás. Megyei és járási fenntartású utak építésére és fejlesztésre 273 millió hrivnyát kap a megye. A határon keletkező vámbevételek túlteljesítéséből származó források már az idén is jóval kisebb mértékűek voltak, mint tavaly vagy tavalyelőtt, hisz annyira felemelték a tervet, hogy túlteljesítés szinte alig van. Kárpátalja vezetői az Állami Regionális Fejlesztési Alaptól érkező forrásokban bíznak, amelyből remélhetőleg jövőre is fognak támogatni kárpátaljai fejlesztési programokat.

A megyei tanács ugyancsak elfogadott egy beadványt, amelyben a lakossági gázárat drasztikusan felemelő kormányrendelet visszavonását kérik, hisz azt az emberek nem tudják fizetni.

A tanácsülésen sárga mellényben megjelentek a külföldi rendszámú autók tulajdonosait képviselő mozgalom aktivistái is. Képviselőjük ismertette az  általuk megfogalmazott beadványt, amelyben az őket hátrányosan érintő jogszabályok visszavonását kérik a kormánytól – a megyei képviselők többsége az ő javaslatukat is támogatta.

Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke a tanácsülést követően a magyar szempontból fontos beadvány kapcsán a sajtónak elmondta: „A mostani szavazás bizonyította, hogy a Kárpátalján élő ukránok és az általuk megválasztott megyei képviselők kiállnak mellettünk, és elutasítják a magyarokat érő atrocitásokat. A tanács által elfogadott beadvány tartalmazza a magyar közösség ellen irányuló provokációs akciókat, továbbá a határokra leadott listák ügyét, amelyek alapján a magyar nemzetiségű megyei és járási tanácsi képviselőket, de már a helyi tanácsok képviselőit és polgármestereket is félreállítanak, és minden indok nélkül feltartanak, vegzálnak. Mindenki tud róla, csak hivatalosan nincs elismerve, hogy ilyen létezik. Ezenkívül a KMKSZ által létrehozott Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Alapítvány ellen indított bűnvádi eljárást is tartalmazza a beadvány, amelynek oka nem az, hogy bármilyen szabálytalanságot, törvénytelenséget találtak volna az alapítvány működésében, hanem azzal indokolták, hogy az alapítványon keresztül a pályázókhoz eljutó magyarországi támogatások a szeparatizmust segítik elő itt, Kárpátalján. Ez a vád sem igaz, de a hatóságok az embereket emiatt zaklatják, kihallgatják, házkutatásokat is tartottak már, ezekkel a kellemetlen akciókkal igyekeznek megfélemlíteni a kárpátaljai magyarság egy jelentős részét.

Ezenkívül szóvá tesszük a beadványban azt is, hogy az oktatási törvény sokat vitatott 7. cikkelyével kapcsolatba a Velencei Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a szabályozás bevezetését tolják ki 2023. szeptember elsejéig, máig nem tűzte napirendjére az ukrán parlament, pedig az ezzel kapcsolatos indítványt még februárban megküldte nekik a minisztérium. A Velencei Bizottság másik javaslatával – amely arra vonatkozik, hogy a magán­iskolákat vonják ki a 7. cikkely hatálya alól, s amely szerint ott továbbra is lehessen a nemzetiségek nyelvén tanulni – kapcsolatos módosító indítvány már az oktatási minisztériumban elakadt.

Az első olvasatban már elfogadott nyelvtörvénnyel is foglalkozik a beadványunk. Mi egyetértünk azzal, hogy meg kell erősíteni az országban az ukrán nyelvhasználatot. Ezzel együtt meg kell teremteni annak a lehetőségét és feltételeit, hogy minden ukrán állampolgár elsajátíthassa az államnyelvet. Viszont az előző nyelvtörvénnyel ellentétben a mostani tervezet megfeledkezik a kisebbségi nyelvekről, amelyeknek nem biztosít semmilyen törvényi védelmet, holott az alkotmány 10. cikkelye egyensúlyt garantál az államnyelv megerősítése és a kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatos jogok között mind az oktatásban, mind a közéletben. Jelenleg törvényi szinten nincs szabályozva a kisebbségi nyelvek használata Ukrajnában, és a nyelvtörvénytervezet elfogadása után sem lesz, annak ellenére, hogy a lakosság 20%-a kisebbségekhez tartozik, az ország pedig az Európai Unió és a NATO felé próbálna közeledni.

Nem lepődtem meg azon, hogy a beadványunkat megszavazta a megyei tanács, azon viszont igen, hogy ilyen elsöprő többséggel. A mi soknemzetiségű Kárpátaljánkon ugyanis soha nem volt a nemzetiségek között konfliktus, és reméljük, hogy nem is lesz. Sajnos az utóbbi két évben bizonyos erők mindent megpróbálnak megtenni annak érdekében, hogy egymásnak uszítsák az itt élőket, de a mostani beadvány támogatottsága is bizonyítja, hogy ez nem sikerült nekik. Kárpátalján továbbra is béke van és tolerancia a különböző nemzetiségek között. Mi eddig is tudtuk, hogy Kárpátalja egy különleges vidék, az itt élő emberek sokkal toleránsabbak a velük együtt élő nemzetiségek iránt, de a most elfogadott beadvány azért is fontos, hogy hadd tudják ezt Kijevben és Ukrajna más régióiban is. Miközben mi is fontosnak tartjuk az ország területi integritását, függetlenségét, európai integrációs törekvéseit, szeretnénk, ha megteremtődne Ukrajnában a béke. Azt a politikát, amelyet a központi kormányzat folytat a kisebbségek irányába, nem tartjuk helyesnek. Úgy gondoljuk, hogy a Kárpátaljára érkező felbujtókat és provokátorokat, jöjjenek akár Ukrajnából, akár más országokból, meg kell találni és meg kell büntetni” – mondta el az elfogadott beadvány kapcsán Barta József.

A tanácsülésen kitüntetéseket és okleveleket is átadtak, többek között Bátori József KMKSZ-es megyei képviselő, az Ungi Református Egyházmegye főgondnoka vehette át a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal és a Kárpátaljai Megyei Tanács „Kárpátalja Fejlesztéséért” járó kitüntetését.

Badó Zsolt