Anyaországi támogatással épült Magyar Házat avattak Nagydobronyban

Az ungvári járási Nagydobronyban szombaton, január 12-én került sor a Magyar Ház ünnepélyes átadására.

Kolozsy András, a nagydobronyi református gyülekezet vezető lelkésze egy feledésbe merülő szokást felelevenítve megáldotta a házat és a jelenlévőket.

– A régiek még tudták, bármihez kezdenek, bármit elérnek, Isten elé kell állniuk, hálát adni, segedelmét és áldását kérni. Azért vagyunk itt, mert hálásak vagyunk a ház építését végzőknek, Őrhidi Lászlónak, a magyar kormánynak és a történelem Urának, mert ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők – mondta a lelkész a Zsoltárok Könyve 127. fejezetéből idézve.

A nemzeti színű szalag átvágását követően a megjelentek bevonultak a nagyterembe, ahol a vendégek bemutatását követően Őrhidi László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke szólt a felújítási munkálatokról, ami gyakorlatilag újjáépítést jelentett.

– Csodálatos pillanat ez, amikor egy régi álom teljesül. A hatezres településen közel 30 éve megsemmisült a kultúrház, amelyre nagy szükség volt. Tavalyelőtt gondoltunk egy merészet és a magyar kormányhoz fordultunk segítségért – idézte fel a kezdeteket és elmondta, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetén keresztül két nap híján egy éve kezdődött el a munka. Nagydobronyban nem volt kastély vagy kúria, amit felújíthattak volna. Aminek történelme és legendája van, az egy múlt század ’20-as éveiből való közjegyzőlak. Megvásárolták a telket, de amikor a régi épülethez hozzányúltak, akkor derült ki, mekkora terjedelmű munkát kell elvégezni: a tetőt, a falakat és a fundamentumot újra kellett építeni. Ráti József vállalkozónak, Nagy Ferenc építésvezetőnek és a munkásoknak köszönetet mondva kifejtette, hogy a Magyar Ház nagy hiányt pótol, ahol helyet kapnak a helyi önképzőkörök, foglalkozásokat tarthatnak a műhelyek, összejöveteleket szervezhetnek a civil szervezetek, irodát kap a falugazdász hálózat, a képviselők, illetve a jelöltek találkozhatnak a választópolgárokkal, és teret biztosít majd a környékbeli magyarság pezsgő művelődési életéhez.

– A világ összes magyar közössége közül a legnehezebb helyzetben a kárpátaljai magyarság van, ezért mindenkor számíthat Magyarország feltétlen támogatására – jelentette ki dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos. – De minden gátló és hátráltató tényező ellenére gyarapszunk. Ez azt jelenti, az életképes nemzetek sorába tartozunk, ezért döntöttünk úgy, hogy magyar kormányzati segítséggel létrehozzuk ezt a házat Kárpátalja legnagyobb magyar községében. A Nagydobronyi Magyar Ház üzenete a gyarapodás mellett az, hogy érdemes magyarnak lenni és megmaradni Kárpátalján. Érdemes a magyar anyanyelvet és kultúrát megőrizni és továbbadni utódainknak. Ebben számíthatnak Magyarország támogatására. Nekünk ebben a században küldetésünk van. Szent István népeként, egyfajta kovásznemzetként kell bemutatnunk azt, hogy minden népnek és nemzetnek képesek vagyunk házat és hazát biztosítani függetlenül attól, hogy hol húzódnak a határok, mert a mi otthonunk az egész Kárpát-medence – mondta avatóbeszédében a miniszteri biztos, és kihangsúlyozta: – Az elmúlt száz év során velünk történtek ellenére biztosak lehetünk abban, hogy a XXI. században sikeres és erős Magyarországot fogunk felépíteni.

Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja kifejtette, örül, hogy itt lehet, és a kezdeti lépésektől bábáskodhatott az épület létrehozása fölött.

– Elkészült egy olyan Magyar Ház, amely az itt élő közösség összetartozását erősíti. Azt gondolom, hogy Magyarország nemzeti kormánya a továbbiakban is támogatni fogja a határon túliak szülőföldön maradását – hangsúlyozta a diplomata, majd kiemelte, a 2019-es biztató évkezdés is igazolja Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökének korábbi beszédében elhangzottakat, miszerint „Magyarország jobban teljesít”.

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a megyei tanács képviselője a pulpitushoz lépve a rá jellemző nemes egyszerűséggel kijelentette: a bemutatásában elhangzottakkal szemben ő nagydobronyi „darabos jányként” kíván szólni az egybegyűltekhez.

– Nagydobrony társadalmi szerkezete úgy áll össze, hogy 10-12 ház egy darab, amely közös életet él, összejár. Én ezen a darabon nőttem fel – mondta, és gyermekkorát felidézve röviden jellemezte a közösséget, amely bekerültként – szüleit ide helyezték tanítani – hamar befogadta a családjukat, gyorsan megtapasztalták a dobronyi „szellemet”. – Ami a falué, azt ne feledjétek, hozzátok vissza, legyen ez az a hely, ahol mindezt átadjátok, és érezzetek rá arra a gazdagságra, amit máshol tudnak. Adjátok ezt tovább, hirdessétek mindenhol, és éljetek meg belőle, felvirágoztatva a falusi turizmust – mondta Orosz Ildikó, és azt kívánta, hogy a közösségi ház hozza vissza az élni akaró, egymást segítő szellemiséget, amit a szovjet rendszer ’60–’70-es éveiben megpróbáltak kiirtani, eltüntetni.

– Ez az év is jól kezdődik! – fejezte ki örömét röviden Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a Legfelső Tanács képviselője és elmondta, fontos a kárpátaljai magyarság számára, hogy az elmúlt 8 évben éreztük Magyarország támogatását, amelynek köszönhetően korábban elképzelhetetlen beruházások valósultak meg. – Nagydobrony továbbra is a kárpátaljai magyarság egyik központja, amely jelentősen bővült az elmúlt időszakban – jegyezte meg, utalva a líceum, az óvoda, az iskola felújítására, valamint a hamarosan átadásra kerülő mezőgazdasági szakképzőközpont építésére. – Egy fontos feladata van az egész közösségnek: az új létesítményt töltsék meg tartalommal! – szólította fel a helyieket Brenzovics László.

A település polgármestere, Popka János emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években Nagydobrony elképesztő ütemű fejlődésen ment át, szinte városi jelleget öltött. Megemlítette az utcák aszfaltozását is. Mindenkinek köszönetet mondott, aki hozzájárult a ház megépítéséhez, és reményét fejezte ki, hogy a Magyar Ház újabb lendületet ad Nagydobrony fejlődésének és szellemi gyarapodásának.

A magyar kormány közel 70 millió forintot fordított a beruházásra, amely nem fejeződik be, hiszen tavasszal átadásra kerül a múzeum, majd a hátsó udvarban a baranta harcművészet műveléséhez szükséges pálya.

Az avatóünnepségen jelen volt Szilágyi Mátyás, Magyarország beregszászi főkonzulja, Bátori József, a megyei tanács képviselője, Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület vezetője, Mackó István, az Ungvári Járási Tanács alelnöke, Horkay László nyugalmazott püspök, Katona Viktória beosztott lelkész, valamint a közintézmények és a civil szervezetek vezetői.

A térség életéről dr. Molnár József és Badó Margit tartott előadást. Az ünnepség hangulatához hozzájárult a nagydobronyi Zöld ág kórus és a Komótos együttes, valamint Katona Alexandra szavalata. A teremben a PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Kárpátalja természeti értékei címmel meghirdetett fotópályázatának legszebb alkotásait, illetve a földszinten id. Hidi Endre, Ukrajna Érdemes művésze, Révész Imre-díjas keramikus, az Ungvári járás díszpolgára és ifj. Hidi Endre alkotásait tekinthették meg.

Rehó Viktória