A talaj kémiai tulajdonságai: az N-P-K meghatározása gyorstesztekkel
A növénytermesztésben a tápelemek pontos adagolása jelenti a kulcsot a megfelelő terméseredményekhez. A túladagolás és a tápanyaghiány egyaránt károsítja növényünket. Tehát a legfontosabb tápelemeknek, a nitrogénnek, a foszfornak és a káliumnak a mennyiségét a talajban valamilyen módon mérnünk kell!
A növények növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges elemek a nitrogén (N), a kálium (K) és a foszfor (P). Eltérő növénykultúrák eltérő mennyiségekben igénylik e tápelemeket, sőt a növekedés egyes fázisaiban is más-más arányban lehet rájuk szükség.
Ültetvény telepítése előtt, vagy a fenntartása során számos kérdés merülhet fel a gazdában. Mi a helyzet jelenleg a talajban? Milyen elemekből van elegendő, illetve melyekből van hiány? Vajon megfelelő műtrágyát használok? Egyáltalán, kell-e az ültetvényemnek műtrágya? Még hosszan sorolhatnám a felmerülő kérdéseket.
Az indokolatlanul sok műtrágya alkalmazása akár tönkre is teheti növényeink fejlődési folyamatait. A hatékony tápanyag-utánpótláshoz ezért meg kellene mérni ezt a bizonyos N-P-K-arányt a talajban. A laborokban el tudják végezni a precíz méréseket, de csak néhány mintán (nagyobb mennyiségnél már drága az eljárás) és nem azonnal, amikor a gazdának szüksége lenne az adatokra. Ezen felül el is kell juttatni a mintákat a laborba, majd várni az eredményre, ami akár több hetet is igénybe vehet.
A gazdák többsége nem kedveli a kémiát (amivel nincs is semmi probléma), és sokszor nem is gondolja, hogy már léteznek viszonylag egyszerű tesztek a nitrogén, a foszfor és a kálium mérésére a talajban, amelyeket ő is el tud végezni gyorsan, olcsón és akkor, amikor szüksége van az eredményre.
Talajanalízis: nitrogén, foszfor és kálium mérése Rapitest-készlettel
A N-P-K meghatározásához több gyártó dolgozott ki gyorsteszteket, az alábbiakban az egyik legegyszerűbb, a Rapitest által kidolgozott módszert ismertetem.
A Rapitest olyan talajanalízis-készlet, amelyet egyszerű használni, mindamellett elég pontos eredményeket produkál. A tesztkészlet legfőbb része a 4 db speciálisan megtervezett, szín alapján megkülönböztethető edény. A készlet további elemei a szükséges eszközök, reagensek.
A minta előkészítése
Minta előkészítéséhez vegyen talajmintát a gyökerek szintjéről, lehetőleg több helyről. Öntse ki a mintákat egy sima felületre, és szedje ki a köveket, növénymaradványokat, mészkődarabokat, valamint a talajidegen anyagokat. Ezután keverje jól össze az így kapott mintát. A méréshez 1:5 arányú hígítást kell elvégezni, tehát egy rész talajhoz ötször annyi vizet töltünk. Ezután hagyjuk állni a mintát, hogy leülepedjen (legalább fél órát álljon, de állhat többet is – fontos, hogy 24 órán belül végezzük el a mérést).
A mérés folyamata
1. A méréshez válassza ki a három paraméter közül, hogy melyiket szeretné mérni. Vegye le a kiválasztott pohár tetejét, és vegye elő a színben hozzá tartozó kapszulát (reagenst). Bizonyosodjon meg róla, hogy a színskála a helyén van. Ne cserélgesse a színskálákat a tégelyek között.
2. Töltse fel a tégelyt teljesen az előzetesen elkészített mintával a szaggatott vonalig.
3. Vegye elő a tégelyhez tartozó kapszulát, és óvatosan töltse a tartalmát a pohár kisebbik felébe (a két végénél fogja meg a kapszulát, és óvatosan húzza szét a két felet).
4. Helyezze vissza a tégely tetejét, és bizonyosodjon meg róla, hogy sehol sem fog szivárogni. Ezután rázza fel a tégelyt jó erősen.
5. Hagyja állni legalább 10 percig.
6. Hasonlítsa össze a folyadék színét a színskálával. Hogy jobban lássa az eredményt, figyelje a skálát nappali fénynél (nem közvetlen napfényben).
A kapott eredményt, tehát a színárnyalatot összevetjük egy viszonyítási táblázattal (melyet minden gyártó külön mellékel a készlethez), miáltal megtudjuk, hogy kevés, sok vagy megfelelő mennyiséget tartalmaz-e az adott elemből a talaj egy bizonyos növény számára (minden növény számára fel vannak tüntetve az arányok). Egyes gyártók, mint például a Rapitest is, mellékel a színskálához egy viszonyított számszerűsített értéket, mely viszonylag pontosan megadja az adott tápanyag koncentrációját.
Ezek a teszteléses módszerek megfelelőek a zöldség- és a gyümölcstermesztésben egyaránt, csak egy kis gyakorlatot igényelnek. Viszont gyümölcsös telepítése előtt, továbbá minden 3-4 évben fontos laboratóriumi vizsgálatot végezni, amelynek az eredményeiből kiindulhatunk a gazdaságos termelés tervezése során. (Folytatjuk.)
Molnár Ádám
