A Halott föld ez című novelláskötet bemutatója

2019. február 20., 16:45 , 943. szám

Shrek Tímea 1989-ben született Beregszász városában. Éveken keresztül dolgozott a Beregszászi 7. Számú Általános Iskolában, ahol hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozott. A szeme előtt zajló nehéz életek súlya és tragédiája arra késztette, hogy ne csak megértse – meg is írja őket. És így született a Halott föld ez...

Novellái nemcsak életszagúak és felkavaróak, hanem szociográfiai mélységűek is. A kötet második fele a családról írt döbbenetes novellákat tartalmaz, amelyek immár nemcsak a jelen, de a múlt nyomorúságát is képesek megragadni letisztult, mégis erős atmoszférájú mondatokkal, karcos és nyers párbeszédekkel.

2019. február 19-én Magyarország Beregszászi Konzulátusának Gulácsy Lajos terme adott helyet legújabb műve könyvbemutatójának a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) társszervezésében.

A Halott föld ez című kötet bemutatóján akadtak szép számmal a könyv iránt érdeklődők. Magáról a műről Csordás László, a KVIT elnök beszélgetett az írónővel. Az eseményen jelen volt még Szilágyi Mátyás, Magyarország beregszászi főkonzulja, illetve Beke Mihály András első beosztott konzul.

Az írónő elmesélte, hogyan kezdett el írni, mi módon került kapcsolatba a műben szereplő iskolával és ezen keresztül a gyerekekkel. Milyen viszontagságos helyzetek alakultak ki, és mennyi megdöbbentő történetnek volt a szem- és fültanúja.

Csordás László azon kérdésére, hogy miért pont ez lett a címe a kötetnek, a szerző úgy válaszolt: „Csak azt a földet lehet halottnak hívni, amelyet nem gondoznak, a temetőt, de ha az is gondozva van, akkor tele van virággal, megemlékezőkkel, élettel. Kárpátalja is ilyen, ha mindenki elmegy innen, nem lesz, aki itt maradjon és gondozza ezt a szülőföldet.”

Shrek Tímea azt is elmondta, hogy a novellákban szereplő gyerekekhez mindig nagyon kötődött, és most azért távolodott el egy kicsit tőlük, mert óriási lelki teherként élte meg a mindennapokban, hogy „anyjuk helyett anyjuk, apjuk helyett apjuk, vagy testvérük, tanáruk legyen” – most ezért egy kicsit messzebb került tőlük, de szeretne mindenképpen majd visszatérni hozzájuk.

Ezt követően az írónő felolvasott egy részt a kötetből: a Maugli című novellát, amely egy éhes, árva kislány történetét mutatja be az iskolába kerülésétől az árvaházig.

A kötet második ciklusa családtörténeti rész, amelynek a cselekménye sok esetben az írónő felmenőivel történt meg. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Nem csak a mi családunkban történhettek meg ezek a dolgok, úgy gondoltam, hogy ezek a történetek érdekesek, és másoknak is ismerősek lehetnek az adott helyzetek, események.”

A könyv ezen részéből is felolvasott egy humorosabb novellát, amelynek A libapásztorlány a címe.

A beszélgetés folytatásában büszkén mondta el a műről, hogy több könyvkiadónál, internetes portálon is nagyon keresett a könyv, valamint volt olyan internetes könyváruház, ahol első helyen szerepelt huzamosabb ideig a megvásárolt könyvek körében. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy bár vannak kritikusai a műnek, de leginkább azokat hallgatja meg, akik építő jellegű hozzászólásokat fogalmaznak meg a könyvvel kapcsolatban. Összességében azonban siker övezi a kötetet, nemcsak Kárpátalján, hanem Budapesten és Erdélyben is.

A végén arra a kérdésre is választ kaptunk, hogy milyen novellákat szeretne a jövőben megalkotni. Itt előkerült a mágikus realizmus fogalma, ebben a stílusban szeretne tovább írni, valamint nagy vágya egy mesekönyv megírása is.

D.P.