Világszintű összefogást sürgetnek

A műanyaghulladék mindent beszennyez

2019. február 26., 17:14

Korunk egyik legégetőbb problémája a klímaváltozás, amit még tetéz Földünk hulladékszennyezettséget is: az óceánokon/ban rengeteg a műanyagszemét és más, emberi tevékenység által generált káros anyag. Naponta hallhatunk a híradásokban arról, hogy óriás ámbrásceteket, bálnákat, delfineket vetett partra a víz, az állatok gyomrában pedig több kilogrammnyi műanyagszemét halmozódott fel. Jelenleg körülbelül 160 millió tonna műanyaghulladék úszik az óceánjainkban, s ez a mennyiség a World Econimic Forum kutatásai szerint évente 8 millióval nő. Egyes felmérések szerint, ha ilyen arányban folytatódik a környezetünk szeméttel történő elborítása, akkor 2025-re megháromszorozódhat az óceánok műanyag-szennyezettsége, 2050-re pedig több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. A legtöbb műanyagnak 400-500 évre van szüksége a teljes lebomláshoz, addig csak egyre kisebb méretűre darabolódnak, olyan apróra, hogy még planktonokban is megtalálhatók. A vízbe kerülő eldobott hulladék 70 százaléka pedig a tengerfenéken végzi. A műanyagokon kívül további hatalmas problémát jelent a kőolaj és a kőolajszármazékok okozta szennyezettség. Szintén veszélyforrást jelentenek a szárazföld, a tengerpart ipari üzemei és a közlekedési eszközök által kibocsátott szennyezőanyagok, mert a szél a tengerek vizei fölé viszi azokat. A szennyezett levegőből veszélyes nehézfémek (pl. ólom, króm, nikkel stb.) jutnak be vizeinkbe és halmozódnak fel bennük. Aztán ott vannak még a tengerekben létesített veszélyeshulladék-lerakók és sugárzóanyag-temetők is, amelyek egyre inkább veszélyeztetik vizeink élővilágát.

Több szeméttelep (sziget) is képződött az óceánok vizein. A legismertebb ezek közül a Csendes-óceán északi áramlatainak fogságában kering Hawaii és Kalifornia között. Mérete 700 ezer km² és 15 millió km² közötti. A szemétsziget mérete a legoptimistább becslések szerint is  Magyarország területének több mint a hétszerese. De ugyanilyen szeméttelepek találhatók az Indiai-óceánon és az Atlanti-óceánon is. Az utóbbin a Golf-áramlat az Észak-atlanti-áramlattal és a Kanári-áramlattal együtt a Sargasso-tengeren teszik le a szemetünket. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy az óceánokon bármilyen irányba indulunk, előbb-utóbb szemetet találunk.

Az 1950-es évek óta számos nemzetközi egyezmény született a vizek élővilágának védelméről, azonban ezeket nem igazán sikerült betartani. Mivel ezek a hulladékszigetek minden országtól viszonylag messze helyezkednek el, így a kormányok nem vállalnak felelősséget értük.

A vizek jelenlegi szennyezettsége pedig komolyan veszélyezteti a tengeri biodiverzitást. 1970 és 2012 között már így is 49 százalékkal csökkentek a tengeri gerincesek populációi. Ez a szám évről évre folyamatosan növekszik.

Mit tehetünk a folyamat megállítása érdekében?

A Ocean Clean Up Project szakértői azt állítják, hogy a Csendes-óceán szeméttelepének a felét öt éven belül el tudnák távolítani lebegő sziták segítségével, de ehhez óriási összefogásra lenne szükség. Elsősorban csökkenteni kell a műanyag felhasználását, és az egyszer használatos tárgyak alkalmazását. Azokat az anyagokat pedig, amelyeket nem tudunk újrahasznosítani, gyűjtsük szelektív hulladékként, hogy feldolgozva, más módon hasznosíthassák újra.

Nemrég látott napvilágot a hír, miszerint egy új technológia segítségével akár üzemanyag is készíthető a műanyaghulladékokból. Az Indiana államban található Purdue Egyetem csapata kifejlesztett egy új kémiai átalakítási folyamatot, amely a poliolefinhulladékokból állít elő polimereket, könnyűbenzint (szénhidrogének keveréke) vagy tiszta üzemanyagokat. Szakértők szerint ez ösztönözheti az óceánok megtisztítására tett erőfeszítéseket.

2017-ben Nairobiban zajlott az ENSZ Környezetvédelmi Ügynökségének (UNEP) miniszteri tanácskozása, ahol több mint 200 ország írta alá azt az ENSZ-határozatot, amely az óceáni és tengeri műanyaghulladék csökkentésére tett kísérletet. Ezt követően 2018 áprilisában a Henkel óriásvállalat  kötött megállapodást a Waste Free Oceans (Hulladékmentes Óceánok) alapítvánnyal. A partnerek célja, hogy együttesen annyi műanyagot távolítsanak el a folyókból, tavakból, tengerekből és óceánokból, amennyi évente 100 tonna felhasználható újrahasznosított anyag előállításához elegendő.

Nagy bizakodásra adhat okot, hogy idén további gigacégek kötöttek kölcsönös megállapodást a bolygót elárasztó műanyaghulladék ellen. Elkötelezték magukat abban az irányban, hogy új technológiai módszereket keresnek a szemét feldolgozására és újrahasznosítására. A nemzetközi nagyvállalatok pénzt is adnak a projektre: az általuk frissen létrehozott szövetség, az Alliance to End Plastic Waste (AEPW) 1 milliárd dolláros befektetéssel indul. A következő öt évben ezt az összeget további 1,5 milliárd dollárral szeretnék emelni. A cégek között van a Chevron, a Dow, az ExxonMobil, a Procter & Gamble (P&G), a Shell, a BASF, a DSM, a Mitsubishi Chemical Holdings, a Suez, a Total és a Veolia.

Remélhetőleg további vállalatok is csatlakoznak hozzájuk.

DP