Az Így tedd rá! Kárpátalján

Játsszuk a táncot!

2019. február 28., 18:09 , 944. szám

Néhány évvel ezelőtt Magyarországon újszerű módszertani kezdeményezés indult el, melyben a játékos élményszerzés és fejlesztés a magyar folklór adta lehetőségeken keresztül valósul meg.

Az Így tedd rá! nevet viselő módszer a pedagógus, a gyermek és a szülő közös tevékenységére épít. Találkozik benne ének, zene, mozgás, hagyomány, ünnep. Ezek együttesen sokrétű fejlesztő hatással bírnak a szellem, a mozgás, a központi idegrendszer fejlesztésében, továbbá értékrendet nyújtanak és megfelelő alapot adnak a néptánc tanulásának is. „Agykutatók is kimutatták, hogy fegyelmezettebben gondolkozik az, aki koordináltan képes mozogni, mivel a bonyolultabb mozgássorozatok kialakítása és automatizálása az agy fejlődésére visszahat” – olvashatjuk a program honlapján. Nemrégiben pedig Kárpátaljára is elérkezett a Balatoni Kata táncpedagógus által kidolgozott program. Vidékünkön a nagyberegi Jaró Klaudia képviseli az Így tedd rá!-t. Az Ungvári Közművelődési és Művészeti Koledzs koreográfia szakát végzett, a Kárpátalja Néptáncegyüttes sorát erősítő lány hetente több mint 150 kisgyermek és általános iskolás számára vezet Így tedd rá! és néptáncfoglalkozást.

– 2017 nyarán találkoztam az Így tedd rá!-val. Ekkor már volt egy iskolásokból álló tánccsoportom. A helyi szülők kérése volt, hogy kezdjek el óvodásokkal is foglalkozni. Egy videómegosztó portálon találtam felvételt egy Így tedd rá! foglalkozásról. Megrendeltem a hozzá szükséges kiadványokat, s lényegében autodidakta módon tanultam meg az alapokat. Nem sokkal később a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében Kárpátaljára látogattak a program képviselői. Akkor a módszer alapjait tanították az érdeklődőknek, zömében óvodapedagógusoknak. Még az általuk vezetett képzés előtt felvettem a kapcsolatot a program vezetőjével, Balatoni Katával, s meghívtam, hogy tartson egy foglalkozást nálunk. Őt magát is meglepte, hogy amint felemelte a kezét, a gyerekek rögtön elkezdték az „Ujjainkat megmozgatjuk…” kezdetű mondókát. Már a mozdulatából tudták, mi következik. Így történt, hogy megkért, képviseljem a programot Kárpátalján. Azóta a programhoz tartozó képzéseket is elvégeztem. Ezek a Játékos, táncos mozgásfejlesztés 0–3 éves korban, a Komplex fejlesztő pedagógia népi játékkal és néptánccal, illetve az Ünnepek a néphagyományban.

– Milyen különlegességei vannak a módszernek?

– A foglalkozásokon különböző színeket, formákat használunk, amelyek egy-egy feladatot, utasítást vagy táncos motívumokat jelentenek. Ezeket elég csak megnevezni, s már tudják, mi a feladat. A gyerekek számára a színek érdekessé teszik az utasításokat, feladatokat, és ez nem feltétlenül csak az óvodás korosztályra igaz. Van papírdiónk, amivel a diótörést, vagyis a lép-dobbant mozgássort gyakoroljuk. Vannak gumiszalagjaink, amik alatt átbújunk, átugorjuk egy vagy páros lábbal. Használunk babzsákokat is. Ezt a kicsik csak a kezükkel mozgatják, a nagyobbaknál már ugrásokhoz is használjuk. Színes korongokkal gyakoroljuk az ugrásokat. Ezek mind a tánc előkészítését szolgálják.

– Miből áll egy-egy foglalkozás a különböző korosztályokban?

– A legkisebbek alkalmaira 7 hónapos kisgyermeket is elhoznak. Ők nyilvánvalóan az édesanyjukkal érkeznek, a foglalkozás pedig főleg ölbeli játékokból, arcsimogatókból, hőcögtetőkből, hintáztatókból és tapsoltatókból áll. Itt is használjuk az eszközöket: átbújunk a gumiszalag alatt, babzsákon sétálunk. Az első foglalkozásokon csak 4-5 anyuka volt, azóta ez a szám megduplázódott.

A 4–5 és 5–6 éveseknél lényegében hasonló a foglalkozás: énekeket, körjátékokat, párválasztókat tanulunk, különböző nagymozgásos játékokat játszunk. A foglalkozás végén tánc vagy pályaépítés van. Utóbbinál a tulipánokból és a diókból építünk útvonalat, ezen kell végighaladni.

Az elsődleges cél, hogy visszahozzuk a játékot, a táncot mint élményt a gyerekek mindennapjaiba. Játsszuk a táncot, ahogy mondani szoktuk. Népi játékokkal minden kompetenciaterületet fejleszteni tudunk. A foglalkozásra járó gyerekek szemmel láthatólag magabiztosabbak, bátrabbak lesznek, bővül a szókincsük, jobban érzik magukat közösségben. Az a csöppség, aki az első foglalkozáson el nem hagyta az édesanyja ölét, az ma már ugrándozva jelentkezik egy kiszámolóra például.

– Hol zajlanak jelenleg foglalkozások Kárpátalján?

– Az alapképzés elvégzését követően indítottam el a saját csoportomat, majd 2018 januárjában még egyet, 4–5 évesek számára. Később elvégeztem a 0–3 éves korosztályra vonatkozó képzést is Budapesten, s bele is vetettem magam a mély vízbe. Nagyberegen tehát három korosztályban van csoportom, januártól a Munkácsi 4. számú Szent József Óvodában is tartok foglalkozást. Beregardóban és Kígyóson 0–3 éves csoportom van. A két kisebb korosztálynak heti egy, a nagyobbaknak heti két foglalkozásuk van. Minden esetben a szülők, pedagógusok kerestek fel igényükkel. Sok helyre hívnak, de nem tudok mindenhol állandó rendszerességgel foglalkozásokat vállalni, legfeljebb csak alkalmit. Viszont ez egyértelműen azt mutatja, hogy érték lett a népi játék és a néptánc.

Espán Margaréta