A szomszéd lakásának kinyitásáról

„A szomszéd, akivel egy vízvezetéken osztozunk, néhány évvel ezelőtt elzárta a vezetéket, amikor a lakásaink üresen álltak, nehogy elöntse a víz a többi lakót. Mi nemrég hazaköltöztünk, ő viszont időközben meghalt, a lakása üresen, lezárva áll. Ahhoz, hogy kinyissuk a csapot, be kellene jutni a lakásába, de mégsem törhetjük fel csak úgy az ajtót. Mit lehet tenni ilyenkor?”

– A jog szempontjából a vízvezeték a többlakásos épület valamennyi társtulajdonosának osztatlan közös tulajdona, vagyis nem egyetlen személyé (még akkor sem, ha az ő lakásán halad keresztül).

Miután a szomszéd elhunyt, a lakáshoz pedig nem lehet hozzáférni, az alábbi eljárások valamelyike ajánlható.

1. A lakás vészhelyzeti kinyitása. A lakhatási és kommunális szolgáltatásokról szóló törvény (Закон України «Про житлово-комунальні послуги») 29. cikkelye balesetek elhárítása vagy a vagyon veszélyeztetése esetén feljogosít a lakáshoz való nem szankcionált, a tulajdonos beleegyezése nélküli hozzáférésre. Bár önöknél nem áll fenn a klasszikus „elöntés” esete, a vízellátás elhúzódó hiánya és a közös vízvezeték elzárása a műszaki hálózatok működésének sérülését jelenti, ami vészhelyzetnek minősülhet.

Ilyenkor célszerű felkeresni a lakásszövetkezet (OSZBB) gondnokát vagy a helyi lakásgazdálkodási vállalatot (ZSEK) és kérvényezni a vízszolgáltatás helyreállítását.

Ennek alapján az illetékesek bizottságot hoznak létre, kihívják a rendőrséget (a rendőrjárőr jelenléte ilyenkor kötelező), a szolgáltató képviselőjét, majd a mester a rendőrség és a tanúk (a szomszédok) jelenlétében feltöri a zárat, helyreállítja a vízszolgáltatást, azután lepecsételik a lakást. A zár feltöréséről és az elvégzett munkáról jegyzőkönyv készül. Előfordulhat, hogy a gondnok, a ZSEK illetékese a felelősségtől tartva nem szívesen egyezik bele a lakás feltörésébe, ezért célszerű határozottan meggyőzni őt arról, hogy az elzárt vízvezeték akadályozza az épület műszaki rendszerének működését.

2. A lakás felnyitása a helyi önkormányzat közreműködésével. Amennyiben a szomszéd már huzamosabb ideje távozott az élők sorából, a lakás pedig azóta is üresen áll, előfordulhat, hogy örökös nélkül maradt hagyatéknak (відумерла спадщина) nyilvánították. Ha ugyanis nincs örökös, a vagyon a területi közösségre száll.

Ön vagy az OSZBB gondnoka megkeresheti a helyi önkormányzat illetékesét, hogy tisztázzák a lakás státuszát. Ha kiderül, hogy az önkormányzat a lakás tulajdonosa, engedélyezheti a lakáshoz és a vízvezetékhez való jogszerű hozzáférést.

Amennyiben kiderül, hogy a lakásnak nincs örököse, az önkormányzat pedig nem vette át az ingatlant, kezdeményezheti az örökség átvételét a törvényeknek megfelelően. Igaz, hogy ez az eljárás meglehetősen hosszadalmas, így irreális kivárni a végét, amikor az érdekeltek már ma vízhez szeretnének jutni.

3. A lakás felnyitása bírósági határozat alapján. Végső esetben mód van arra, hogy a polgár bírósághoz forduljon, kérve a tulajdonhasználat (esetünkben a vízszolgáltatás) akadályainak elhárítását. A fő problémát ilyenkor az jelenti, hogy a perhez alperesre van szükség. Vagyis meg kell nevezni azt a magán- vagy jogi személyt, akit perelni szándékozik. Mivel a tulajdonos meghalt, előbb a bíróságon vagy a közjegyzőn keresztül meg kell állapítani, hogy van-e örököse az ingatlannak. Ha nincs, a helyi önkormányzat lehet az alperes. Ez a leghosszadalmasabb és a legköltségesebb eljárás.

hk