Perényiek a haza és nemzet szolgálatában

A 170 éve mártírhalált halt báró Perényi Zsigmond emlékére

2019. március 28., 10:27 , 948. szám

A régi Abaúj vármegyében Kassához közel található a Perény nevű település. E helységet kapta 1292 táján Dobos Orbán ispán III. András királytól, utódai innen vették fel a Perényi nevet. Dobos Orbánnak 3 fia ismert: Miklós, János és István, ám minket közelebbről János és az ő családfája érdekel. János 1316-ban királyi főpohárnokmester, fiai Imre, Simon és Péter. Simon, aki bátyja, Imre által megölettetett 1374-ben, őse a ma is virágzó bárói ágnak. E Simonnak egyetlen fia, Péter szerzi meg 1402-ben az ugocsai birtokot, s már abban az évben főispánja a vármegyének. Birtokának központja Nyaláb vára – azaz Királyháza. 1408-tól Máramaros és 1414-től egyben Ung vármegye főispánja is, 1415-ben országbírónak is megválasztották. Legkisebb fia, János máramarosi főispán, főasztalnokmester, akinek egy fia ismert, szintén János ugocsai főispán és főajtónálló mester, atyja annak a Perényi Gábornak, aki 1526-ban ugocsai és máramarosi főispánként elesett a mohácsi csatában. Özvegye, Frangepán Katalin igazgatta a család és az uradalom, de a vármegye sorsát is. 1530-ban Huszt várából Nyaláb várába hívatja Komjáthy Benedeket, a neves humanistát, aki a török előrenyomulásával menekült erre a vidékre fia, János nevelésére. Itt fordítja le magyar nyelvre 1532-ben Pál apostol leveleit, s az özvegy báróné költségén 1533-ban ki is adatja Krakkóban, s az anya boldogan adhatta fia kezébe a magyar könyvet, hogy abból nevelje és gazdagítsa fia szellemi képességét. Szükség is volt erre, mert örökölte az ugocsai és máramarosi főispáni tisztet, és a reformáció is ebben az időben kezdett terjedni ezen a vidéken. E János feleségét nem ismerjük, de István nevű fiának, ki szintén főispánja volt Ugocsának, Dobó Anna, az egri hős Dobó Istvánnak volt az unokahúga, de nekik csak egy Zsófia nevű leányuk született, s benne ez az ág kihalt. Viszont a Mohácsnál elesett Gábornak testvére, István – ő is a Frangepán családba házasodott – viszi tovább a családfát.

Az ő nyolcadfokú unokájuk Perényi István, aki 1747-ben Nagyszőlősön született, de felesége muraniczi báró Horváth Éva révén Bereg megyében nyert birtokokat, s fia Perényi Zsigmond Beregszász-Végardóban látta meg a napvilágot. 1783. november 18-án a beregszászi templomban keresztelték. Az egyszerű kastélynak, ahol gyermekéveit töltötte, most folyik a teljes körű felújítása. Otthon házitanítók oktatták, a gimnáziumot Nagyszombatban végezte, jogot pedig Kassán tanult. Jog­gyakornok volt Pesten és Pozsonyban. 1805-től Bereg vármegye főjegyzője, 1808-tól Ung vármegye ország­gyűlési követe, 1814-től alispán. Elkötelezettje volt a mezőgazdaság korszerűsítésének. 1825-től ismét szerepet vállalt a politikai közéletben, Bereg vármegye első alispánja, az 1831-es kolerajárvány idején Bereg vármegyének Galíciával határos részén királyi biztos. 1834-től a Hétszemélyes Tábla bírája, a következő évben az akadémia igazgatósági tagja, és ellenzéki szerepe ellenére Ugocsa vármegye főispánjának is kinevezik. Az örökváltság és a hűbéri viszonyok eltörléséért és a társadalmi reformokért harcolt, támogatta a Lánchíd építését, 1847-ben jelen volt az Ellenzéki Nyilatkozatot készítő tanácskozáson. Az első felelős magyar kormány megalakulása előtt az Ellenzéki Kör igazságügy-miniszternek javasolta. 1848 májusában miniszteri biztosként vett részt az uniót kimondó kolozsvári országgyűlésen. Családi és lelki érzelmi kötelék fűzte Erdélyhez, atyai dédnagyanyja gróf Keresztes Klára, Keresztes Mártonnak, Küküllő vármegye főispánjának volt a leánya, mostohanagyanyja pedig gróf Lázár Zsuzsánna abból a székely családból való, melyből Bethlen Gábor fejedelem édesanyja.

1848 decemberében ő javasolta, hogy ne csak a kormány, de az országgyűlés is költözzön Debrecenbe. 1849. április 14-én, a trónfosztás kimondásakor a debreceni nagytemplomban Almásy Pállal együtt elnökölt a tanácskozáson. A felsőház utolsó ülésére Perényi elnökletével 1849. május 31-én került sor. Mindvégig lelkesen kitartott az országgyűlés és a Kossuth-kormány mellett. Kossuth nagyra értékelte Perényi báró tevékenységét, a Hétszemélyes Törvényszék elnökévé nevezte ki, ezt a tisztét augusztus 11-ig töltötte be. A világosi fegyverletétel után, augusztus 15-én a világosi Bohus-kastélyban Duschek Ferenc pénzügyminiszterrel együtt tartóztatták le a császári hatóságok. A tárgyalások alatt a szabadságharcban betöltött szerepét öntudatosan vállalta, és meggyőződéssel vallotta igazát. Október 24-én Szacsvay Imrével, a képviselőház jegyzőjével és Csernus Menyhért miniszteri tanácsossal együtt végezték ki a pesti Újépület mellett.

Felesége, Kovachich Franciska nem főnemesi családból származott, hanem egy pozsonyi kereskedőnek volt a leánya. Egy fiuk született: Zsigmond (1843–1915). Bereg és Ugocsa vármegye főispánja volt, országgyűlési képviselő, a Hétszemélyes Tábla elnöke. Ennek fia szintén Zsigmond (1870–1946) királyi udvari tanácsos, ország­gyűlési képviselő, Máramaros vármegye főispánja, belügyminiszter, koronaőr – az első koronaőr a családból Perényi Péter volt 1519-ben 17 évesen – 1939–40-ben Kárpátalja kormányzói biztosa volt, fia, Zsigmond (1901–1965), ennek fiai, Péter és János ma is élnek, a most hetvenéves János egy ízben bécsi magyar nagykövet is volt, felesége Borsody Mária. Budapesten laknak, 3 gyermekük van. Lelkesen őrzik és ápolják a Perényi-örökséget, gyakran ellátogatnak Kárpátaljára, így Nagyszőlősre is.

Közli: Józan Lajos ny.ref.lelkipásztor – Salánk