Elnökjelöltek vitája: lenni vagy nem lenni?

Az elmúlt héten az elnökválasztás első fordulójának eredményeit emésztettük. Közben szinte észrevétlenül kezdetét vette a második forduló kampánya. Április 21-én azt kell majd eldöntenünk, hogy Volodimir Zelenszkij vagy Petro Porosenko legyen az ország új elnöke.

Az elmúlt hét tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk, hogy az ukrán választási rendszer ezúttal a várakozásokat jócskán felülmúlva teljesített: elmaradtak az erőszakos jelenetek a szavazókörzetekben és a választókerületekben, és nem sumákoltak a tisztviselők a Központi Választási Bizottságban (CVK) sem – legalábbis nem látványosan. Utóbb hangzottak el ugyan panaszok a vesztesek részéről – Julija Timosenko és Jurij Bojko stábjai is megfogalmazták kifogásaikat némelyik választókerület eredményeivel kapcsolatban, de a tömeges bírósági perek elmaradása arra vall, hogy az elégedetlenek is belátták, nem az általuk gyanított törvénysértéseken múlott a szavazás kimenetele.

A viszonylag gördülékeny és botránymentes szavazatszámlálás eredményeként a CVK ukrán mércével mérve meglepően hamar, már április 7-én, vasárnap kihirdette az első forduló hivatalos eredményét. Tetyana Szlipacsuk, a CVK elnöke élő televíziós adásban ismertette a március 31-i országos akaratnyilvánítás jegyzőkönyvét. Ezek szerint Volodimir Zelenszkijre 5 714 034 választó adta le a szavazatát, ami a voksok 30,24%-ának felel meg. Petro Porosenko 3 014 609 voksot kapott (15,95%), Julija Timosenkóra pedig 2 532 452-en szavaztak (13,40%). A további sorrend: Jurij Bojko 11,67%, Anatolij Hricenko 6,91%, Ihor Szmesko 6,04%. Szlipacsuk jelezte: összesen 18 893 864 választó adta le szavazatát, 22 600 szavazólap bizonyult érvénytelennek.

A CVK elnöke a továbbiakban bejelentette, hogy a választások első fordulójában egyik jelölt sem szerezte meg a leadott szavazatok több mint felét, ezért második fordulót kell rendezni. Közölte, az elnökválasztás második fordulójára 2019. április 21-én kerül sor. A szavazólapon az első fordulóban a legtöbb szavazatot szerzett két jelölt neve szerepel majd, azaz Volodimir Zelenszkijé és Petro Porosenkóé.

A CVK bejelentésének eredményeként hétfőtől újra kampányolhatnak a második fordulóba jutott elnökjelöltek, valamint a polgárok is bekapcsolódhatnak a kampányba. A jelölteknek vasárnap délutántól valamivel több mint egy napjuk volt arra, hogy delegálják képviselőiket a választókerületi választási bizottságokba, azután a szavazókörzeti választási bizottságok újraalakítása következik.

Ugyancsak hétfőtől a polgárok ismét kezdeményezhetik a szavazóhelyük ideiglenes megváltoztatását. Erre április 15-ig van lehetőség. A folyamat felgyorsítása érdekében a Választók Állami Nyilvántartásának helyi osztályai mostantól a hétvégeken is fogadják a jelentkezőket.

Valójában a két továbbjutott jelölt nem várta meg a kampánykezdéssel a CVK eredményhirdetését. Porosenko, akinek legalábbis meg kellene dupláznia a szavazóinak a számát, ha győzni akar, mindjárt támadásba lendült, már a szavazás napján nyilvános tévévitára hívta ki ellenfelét. Bár Zelenszkij stábja bizonyára tisztában volt vele, hogy jelöltjüknek nem fűződik érdeke a nyílt vitához, nem zárkóztak el az ötlet elől. Már csak azért sem lett volna tanácsos elutasítani a találkozót Porosenkóval, mert az elmúlt napokban több külföldi politikus és tekintélyes média is hiányolta, hogy a jelöltek nem nyilatkoznak az elképzeléseikről. Emellett a felmérések szerint a választók többsége is fontosnak tartja az elnökjelöltek vitáját.

Ma már elmondható, Zelenszkij és stábja ezt a kihívást is igen kreatívan kezelte, amennyiben a vitát egy sor látszólag szokatlan, valójában következetes álláspontot tükröző feltételhez kötötték. Javasolták Porosenkónak, hogy a vitára a kijevi Olimpiai Stadionban kerüljön sor, úgymond Ukrajna népe és az újságírók szeme előtt, feltételül szabták, hogy az eseményt szabadon közvetíthesse minden tévécsatorna, továbbá kikötötték, a jelöltek előzetesen vessék alá magukat orvosi vizsgálatnak, hogy a nép megbizonyosodhasson felőle, a jelöltek egyike sem alkoholista vagy kábítószerfüggő (szertefoszlatva ezzel az interneten terjedő pletykákat). Sőt, Zelenszkij utóbb felvetette, szeretné, ha kettejük vitáját a választás első fordulójában a harmadik helyen végzett, s így kiesett Julija Timosenko vezetné. Porosenko bizonyára nem így képzelte a vitát, ám számára már nincs visszaút, ezért beleegyezett ellenfele javaslataiba. Egyedül Timosenko felkérése miatt méltatlankodott kissé, ám mivel a politikus utóbb visszautasította a felkérést, a téma lekerült a napirendről.

A két jelölt üzengetésébe beleszólt a CVK, jelezvén, hogy a választási törvény egyértelműen rendelkezik az elnökjelöltek vitájának helyéről, időpontjáról és kereteiről. Ezek szerint a vitára a köztelevízióban kell sort keríteni a választások előtti utolsó péntek (azaz április 19.) estéjén, élő adásban, s annak legalább 60 percig kell tartania.

Időközben mindkét jelölt felkereste az orvosokat, akik a tévékamerák kereszttüzében mintákat vettek tőlük, s ezek alapján megállapították, hogy szervezetük semmilyen tiltott vagy „elítélendő” anyagot (például alkoholt) nem tartalmaz.

Az viszont lapzártánkig nem dőlt el, hogy az elnökjelöltek vitájára hol és mikor kerül sor. Sőt, egyelőre még az sem biztos, hogy egy vagy mindjárt két vitát rendeznek-e – egyet az Olimpiai Stadionban, egyet pedig a közszolgálati televízió stúdiójában. Ráadásul az sem dőlt el, hogy egyáltalán megrendezik-e a vitát vagy sem, hiszen Zelenszkij képviselőinek elsőre nem sikerült megegyeznie a közszolgálati televízió vezetőivel a részletekről. Utóbb Zelenszkij már inkább arra hajlott, hogy a vitát a közszolgálati televízióban rendezzék meg április 19-én. Ugyanakkor Porosenko stábja igen későinek tartja ezt az időpontot, mondván másnap, azaz április 20-án szombaton már kampánycsend lesz, így az újságíróknak nem lesz lehetőségük kielemezni a vitán elhangzottakat. Ezért a hivatalban lévő elnök környezete elképzelhetőnek tart az április 19-i előtt egy másik vitát április 14-én, vasárnap.

A szakértők véleménye megegyezik abban, hogy egyedül az elnökjelöltek vitája nem segíthet Petro Porosenkónak ledolgozni jelentős lemaradását Volodimir Zelenszkijjel szemben, s megnyerni a választásokat. Egyfelől már a választások előtti közvéleménykutatások rámutattak, Porosenko annyira népszerűtlen a szavazók körében, hogy több mint felük semmilyen körülmények között nem szavazna rá. Másfelől a hivatalban lévő elnök jelen állás szerint szinte bizonyosan nem számíthat a választási küzdelemből az első forduló után kiesett jelöltek támogatására, míg Zelenszkij esetében igen nagy a valószínűsége annak, hogy néhányan melléállnak.

(ntk)