Választások: Tájkép a döntő csata előtt

Petro Porosenko kétségbeesett kísérleteket tesz arra, hogy ledolgozza igen tetemes hátrányát vetélytársával, Volodimir Zelenszkijjel szemben az elnökválasztás második fordulója előtt, ám ezek az izzadságszagú, helyenként lódításokkal és rágalmakkal megspékelt kísérletek nemegyszer derültséget váltanak ki az emberekből. Ezzel szemben Volodimir Zelenszkij bármit is tesz, a támogatottsága egyre nő.

Plakátcsata

Az elnökválasztás két fordulója között megjelent óriásplakátok tetemes része így vagy úgy, de Petro Porosenkóról szólt.

Az első forduló után nem sokkal Petro Porosenko kampánystábja olyan óriásplakátokkal és szóróanyagokkal állt elő, amelyeken az ukrán államfő az orosz elnökkel néz farkasszemet, s amelyek azt sugallják, hogy a második fordulóban a szavazóknak Porosenko és Vlagyimir Putyin között kell választaniuk. Jurij Birjukov, az ukrán elnök tanácsadója kijelentette, az orosz államfő megjelenése az óriásplakátokon üzenet azoknak, akik az első fordulóban más jelöltre szavaztak.

A plakátok több régióban nagy felháborodást váltottak ki. Látva a felemás hatást, néhány nappal később sietve átragasztották a plakátok Putyint ábrázoló részét, amit viszont sokan megfutamodásként könyveltek el, mások pedig egyszerűen megmosolyogtak.

Putyin bevonása a kampányba azért is felháborodást keltett, mert az ukrán jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy természetes személy arcképe nem jeleníthető meg reklámanyagon írásos hozzájárulása nélkül, választási kampányban pedig csak ukrán polgárok arcmásai használhatók fel. Porosenko némelyik híve a világhálón azzal igyekezett menteni a menthetetlent, hogy a plakátokat az elnököt lejáratni akarók helyezték ki, csak hát a nyomtatványokon jól látható, ki volt a megrendelő. Az államfő kampánystábja eközben azzal védekezett, hogy azért nem kérték az orosz elnök hozzájárulását a róla készült felvétel felhasználásához, mivel ő „törvényen kívüli” Ukrajnában. Viszont kénytelenek voltak elismerni, hogy a látszat ellenére nem tekintik Volodimir Zelenszkijt Putyin ügynökének.

Moszkvában visszafogott derűvel szemlélik Porosenko politikai agóniáját. Arra a kérdésre, mit szól a Kreml ahhoz, hogy az ukrán elnök választási kampányában felhasználták Putyin arcképét, Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője csak ennyit mondott: „Mi Putyint választjuk, az ukránok pedig… Majd meglátjuk.”

A legújabb fejlemény pla­kátfronton, hogy múlt vasárnap az ország több városában Porosenko kampányanyagainak stílusában készült óriásplakátok jelentek meg „Vége” felirattal. A közösségi média használói felfedezték a plakátokat Kijev mellett Dnyipróban, Cserkassziban, Harkivban és Odesszában is. Az Ukrajinszka Pravda megkeresésére Jaroszlav Trakalo, a nemzeti rendőrség szóvivője közölte, hogy a plakátok szabálysértő módon lettek kihelyezve, mivel nem tartalmazzák az előállítójukra, a példányszámra, a kiadásért felelős személyre és a megrendelőre vonatkozó, kötelezően feltüntetendő információkat. Az elnöki adminisztráció részéről kijelentették, hogy nincs közük a plakátokhoz. Hangsúlyozták, hogy a Putyint ábrázoló plakátok esete óta rendkívül óvatosak ezekben a kérdésekben. Érdekes módon azonban azt sem állították egyértelműen, hogy a „csíny” Zelenszkijék műve lenne. Egyesek néhány vidéki politikust sejtenek a háttérben, akik állítólag így állnak bosszút a hivatalban lévő elnökön.

A kétségbeesett és a magabiztos jelölt

Petro Porosenko kétségbeesését jelentős lemaradása miatt a választási küzdelemben kihívójával, Volodimir Zelenszkijjel szemben mi sem jelzi érzékletesebben, mint hogy múlt csütörtökön hívatlanul megjelent az 1+1 tévécsatorna élő adásban közvetített politikai showműsorában. Az elnök lépése azért keltett általános megdöbbenést, mivel a csatornát a Volodimir Zelenszkijt támogató körökkel hozzák összefüggésbe, amelynek egyébként népszerű műsorában az államfő a számtalan meghívás ellenére korábban soha nem szerepelt.

A lényeg, hogy a műsor szerkesztői kapcsolták Porosenko számára az éppen Párizsban tartózkodó Volodimir Zelenszkijt, s a két jelölt jót vitatkozott telefonon arról, hol és mikor kerüljön sor kettejük elnökjelölti vitájára. Ebben az első személyes összecsapásban nyilvánvalóan Zelenszkij volt fölényben, hiszen csak tartania kellett magát a korábbi megállapodáshoz, mely szerint a televíziós vitára április 19-én este kerül sor a kijevi Olimpijszkij Nemzeti Sportkomplexumban, miközben Porosenko szerette volna elérni, hogy már előző vasárnap, azaz április 14-én is rendezzenek egy elnökjelölti vitát ugyanott. Porosenkóék erőlködése érthető volt, hiszen a pénteki találkozó túl késői számukra, amennyiben szombaton már kampánycsend van, tehát a média nem tud „ráerősíteni” a hivatalban lévő elnök esetleges fölényére a vitában. Ugyanakkor a kampányban toronymagasan vezető Zelenszkijnek nyilvánvalóan semmi szüksége egy újabb vitára, vagyis egy újabb alkalomra, hogy lehetőséget adjon ellenfelének jó pontokat szerezni a választók előtt. Nagy valószínűséggel a mindig kimért Porosenko politikusi pályafutásának egyik mélypontja lehetett, amikor a fölényét a beszélgetés során mindvégig érzékeltető, egy csöppet sem megszeppent Zelenszkij egyszerűen lecsapta a telefonkagylót, véget vetve ezzel a diskurzusnak.

Meglehet, a demokrácia állapotát tekintve egy tapodtat sem lépett előre Ukrajna az idei elnökválasztás alkalmával, viszont máris a világ élvonalába tartozunk, ha arról van szó, hogy milyen látványos show-t tudunk kerekíteni a kampányból.

Megmérettetés külföldön

A választási kampány másik sokat vitatott múlt heti eseménye volt, hogy az elnökjelöltek európai nagyhatalmak vezetőivel tárgyaltak. Petro Porosenkót és Volodimir Zelenszkijt pénteken fogadta Emmanuel Macron francia elnök, ezenkívül a hivatalban lévő ukrán államfő Angela Merkel német kancellárral is találkozott.

Macron nagyjából három óra különbséggel fogadta a két ukrán elnökjelöltet – előbb Zeleszkijjel tárgyalt, majd Porosenko kereste fel a párizsi Elysée-palotát. Mindkét találkozó rövid volt, s a felek utóbb igen szűkszavúan kommentálták a megbeszéléseket, amiből levonhatjuk a következtetést, hogy a tárgyalásoknak nem volt különösebb tétje. Elemzők utóbb azt írták, Macron szerette volna a világpolitika alakítójaként feltüntetni magát azáltal, hogy mindkét ukrán elnökjelölt felkereste a francia fővárost már a választások előtt, míg Porosenko és Zelenszkij azt igyekezett megmutatni választóinak, hogy számítanak az európai politikában. Utóbb megállapíthatjuk: azzal, hogy Macron fogadta Zelenszkijt, a jogász végzettségű elnökjelöltnek és csapatának sikerült hárítania Porosenko egyik gyakran hangoztatott érvét, miszerint csak ő tudja méltóképpen képviselni az országot Ukrajna nemzetközi partnerei előtt. Ebből a szempontból nem volt különösebb jelentősége annak a körülménynek, hogy Porosenkót Merkel is fogadta, annál is inkább, mivel a kancellár a találkozó után az MTI tudósítása szerint egyértelművé tette, Németország az államfőválasztás eredményétől függetlenül továbbra is kiáll Ukrajna mellett.

Porosenko: Várok rád…

Bár Volodimir Zelenszkij egyértelművé tette, hogy nem vesz részt a Petro Porosenko által erőltetett vasárnapi elnökjelölti vitában, a hivatalban lévő államfő mégis megjelent az Olimpijszkij Nemzeti Sportkomplexumban, s amolyan Zelenszkij-váró shownak álcázva a rendezvényt választási nagygyűlést tartott.

Porosenko elsősorban arra használta ki az alkalmat, hogy megmutassa, tömegeket képes megmozgatni, s egyben megfutamodásként állította be Zelenszkij távolmaradását. A hivatalban lévő államfő emellett élt a lehetőséggel, hogy sulykolja az ország népének programja néhány újabb, illetve korábbról jól ismert elemét. Így a múlt vasárnapi lett azon ritka alkalmak egyike, amikor mi, magyarok is szóba kerültünk.

A Jevropejszka Pravda (JP) beszámolójában például azt emelte ki, hogy Porosenko kifejtette: hisz abban, hogy Magyarország, amely jelenleg blokkolja Kijev euroatlanti integrációját az ukrán nyelvtörvény körüli vita miatt, négy év múlva támogatni fogja Ukrajna tagságát az Európai Unióban és a NATO-ban.

„Kifejezetten megneveztem egy konkrét évet, 2023-at, amikor alá kell írnunk a (NATO-) tagsági cselekvési tervet, és amikor be kell nyújtanunk a csatlakozási kérelmet az Európai Unióhoz. Teljességgel meg vagyok győződve afelől, hogy Magyarország, a többi EU-tagállammal együtt támogatni fogja Ukrajnát, miként arra többször ígéretet tettek néhány évvel ezelőtt” – idézi az államfőt az MTI.

A még hivatalban lévő elnök jelezte, Kijev kész a kompromisszumokra a magyar kisebbség jogait illetően.

„Nekik (a kárpátaljai magyaroknak – a szerk.) minden joguk megvan a magyar nyelvű oktatáshoz” – jelentette ki Porosenko a JP szerint, hozzátéve, hogy a magyar kisebbségnek ugyancsak joga van „ukrán iskolákban, ukrán egyetemeken tanulni, ukrán cégeknél dolgozni”. „Ez pedig nem lehetséges, ha nem ismerik az ukrán nyelvet Ukrajnában” – tette hozzá. Porosenko jelezte azt is, Ukrajna kész több pénzt fordítani a magyar kisebbség oktatására, hogy „legalább két nyelvet beszéljenek, az ukránt és a magyart”.

Könnyű belátni, hogy a Porosenko elnökjelölti álláspontja semmiben nem különbözik a kijevi hatalom eddigi politikájától, amely az új ukrán oktatási törvény nyelvi rendelkezéseivel a megszűnés szélére sodorta a kárpátaljai magyarság teljes anyanyelvű oktatási rendszerét. (Eközben az új nyelvtörvény parlament előtt lévő tervezete gyakorlatilag az otthonokra korlátozná a magyar nyelv használatát az országban.)

Zelenszkij innen már nem veszíthet?

Könnyen megérthetjük Porosenko elkeseredettségét és Zelenszkij magabiztosságát, ha vetünk egy pillantást a néhány napja közzétett legfrissebb közvéleménykutatási adatokra.

A Rejting Szociológiai Csoport felmérése szerint például Volodimir Zelenszkijre szavazna a megkérdezettek 51%-a, miközben Petro Porosenko támogatottsága 21%. Emellett a válaszadók 18%-a mondta azt, hogy még nem döntötte el, kire adja voksát, míg 10% közölte, nem megy el szavazni. Azok körében viszont, akik bizonyosan elmennek szavazni, s már azt is tudják, hogy kire adják a voksukat, Zelenszkij támogatottsága 71,4%, Porosenkóé pedig 28,6%. Különösen rossz előjel Porosenko számára, hogy a megkérdezettek 61%-a bizonyos benne, Volodimir Zelenszkij lesz az ország következő elnöke. A hivatalban lévő elnökről ezt csak a válaszadók 17%-a hiszi, vagyis saját szavazóinak egy része is kételkedik a győzelmében.

A szakértők közül többen rámutatnak: az elnök eddigi erőfeszítései, hogy a maga oldalára állítsa a szavazókat, rendre kudarcot vallottak, esetenként éppenséggel a kívánttal ellentétes hatást érték el. Példaként azt a világhálón megjelent, sokak által Porosenko stábjának tulajdonított módosított videofelvételt hozzák fel, amelyen Zelenszkijt elüti egy teherautó. Hasonlóan durva médiatámadást egy elnökjelölttel szemben még nem engedett meg magának senki Ukrajnában.

A megfigyelők egyetértenek abban is, hogy az április 19-ére tervezett elnökjelölti vita sem befolyásolhatja jelentősen az erőviszonyokat. Optimális esetben is legfeljebb néhány százaléknyi plusz szavazatot hozhat Porosenkónak a jó szereplés.

Az okokról szólva Koszty Bondarenko politológus, akit az UNIAN hírügynökség idéz, úgy véli, elhibázott volt Petro Porosenko kampánystábjának taktikája.

„Porosenko csapata hibás taktikát választott Zelenszkijjel kapcsolatban, igyekeznek drogosnak, gyávának, következetlennek és hozzá nem értőnek beállítani, olyannak, aki nem konyít a politikához. S hogy legalább valamennyire csökkenjen a hátrány, megengedett »a világcionizmus bábjának« nevezni őt, aki meg akarja kaparintani az ukrán feketeföldet, megszervezi a csecsemőexportot, ő »Putyin terve«, s ily módon egész Ukrajna elfoglalására törekszik. De ennek egy rendkívül alaposan indokolt elképzelésnek kellene lennie. Csak ebben az esetben lehetne megfordítani az állást” – véli a politológus.

Hozzáteszi azonban, hogy minderre gyakorlatilag nem maradt idő, az elnök környezetében pedig nincs ember, aki meg tudná valósítani ezt az elképzelést.

Veszélyben a második forduló?

Nemrég Petro Porosenko sokadszor erősítette meg, hogy senkinek sem hagyja megzavarni a választásokat. Az elmúlt napokban mégis felmerült ez a nyugtalanító lehetőség.

Egy ideje már folyamatosan érkeztek a hírek arról, hogy nincs elég jelentkező a szavazókörzeti választási bizottságok feltöltéséhez. Az okokról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint az első forduló után sok elnökjelölt nem fizette ki az általa delegált bizottsági tagokat, akik most óvakodnak attól, hogy ismét szerepet vállaljanak a választási folyamatban. Mások Petro Porosenkót hibáztatják, mondván nem ajánlott kellő számú jelöltet a bizottságokba. Némelyek máris azt feltételezik, a hivatalban lévő elnök így próbálja elérni, hogy utóbb érvényteleníthesse a második választási forduló eredményét. Olyan is van, aki úgy véli, Porosenko csapata már nem hisz jelöltje győzelmében, ezért igyekeznek spórolni a bizottsági tagok fizetésén – bár a jogszabályok tiltják a bizottsági tagok jutalmazását a törvény által megállapított járandóságon felül. Az elnökjelölteknek fejenként több tízezer tagot kell delegálniuk a választási bizottságokba a második fordulóban, gondolhatjuk tehát, hogy jelentős összegről van szó.

A dolog végül odáig fajult, hogy a CVK hétfőn felhívással fordult a közvéleményhez, arra kérve a polgárokat, vegyenek részt a szavazókörzeti választási bizottságok munkájában. Megalakításuk utolsó napján, április 15-én az ország területén létrehozott 199 választókerületből még 33-ban – köztük mind a hat kárpátaljaiban – nem volt teljes a szavazókörzeti választási bizottságok létszáma. Kárpátalja magyarok lakta vidékein tovább bonyolította a helyzetet, hogy a választás napja a Gergely-naptár szerinti húsvétra esik, s érthetően senki nem szeretné az ünnepet munkával tölteni.

A szakértők egy része igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, mondván, a jogszabályok lehetőséget adnak a bizottságoknak a hiányzó tagok toborzására, ha az elnökjelöltek nem éltek a delegálás jogával, s az sem végzetes, ha a testületek némelyike hiányos marad, hiszen volt már erre példa a múltban. Elismerik ugyanakkor, hogy a bizottságok összetételével kapcsolatos problémák utólag okot szolgáltathatnak a választási eredmények megkérdőjelezésére.

(ntk)