Elvehetik a behajtók az adós lakását?

„Két éve hitelt vettünk fel a férjemmel, hogy bővítsük a vállalkozásunkat. Sajnos, nem úgy alakultak a dolgok, ahogy terveztük, így máig nem tudtuk visszafizetni a kölcsönt. Nemrég megjelentek nálunk a behajtók, s megfenyegettek, hogy ha nem fizetünk a megadott határidőig, elveszik az egyetlen jelentős értékünket, a lakásunkat. Egy alkalommal, amikor egyedül voltam otthon, még a lakásba is bejöttek, s követelték, hogy mutassam meg az otthonunk papírjait, mert át akarják íratni azt a hitelezőnk nevére. Az egyik barátunk azt mesélte, hogy ismer olyan embereket, akik valóban elveszítették az otthonukat az adósságuk miatt, holott lényegesen kisebb összeggel tartoztak, mint amennyit a házuk ért. Kérdésem az volna, hogy jogukban áll-e a hitelezőknek vagy a behajtóknak elvenni a lakásunkat? Joguk van csak úgy behatolni az otthonunkba, és a papírokat követelni? Mit tehetünk, hogy megőrizzük az otthonunkat?”

– Sajnos, abból kell kiindulni, hogy napjainkban bármi előfordulhat. A jogszabályok elvben védik az adósok otthonát, a gyakorlatban azonban számos módja van annak, hogy bárkit kiforgassanak a tulajdonából, még ha csupán egy viszonylag csekély összeggel tartozik is. Ráadásul nemcsak azok érezhetik magukat veszélyben, akiknek jelzáloghitelük van (amikor a kölcsön fedezetét ingatlan képezi), vagy akik a korábbi években valutában felvett kölcsönt nem tudják visszafizetni, hanem gyakorlatilag mindenki, aki tartozik.

A jelzáloghiteleknél a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha a hitelszerződés tartalmazza az úgynevezett jelzálogzáradékot (іпотечнe застереження). Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy a lakás tulajdonjoga közvetlenül a szerződés alapján, vagyis bírósági eljárás nélkül a hitelezőre szálljon át, ha az adós nem tud fizetni. Ilyenkor az egyetlen lakóhely értékesítésére vonatkozó törvényi moratórium se segít az adóson, hiszen azzal, hogy aláírta a hitelszerződést, gyakorlatilag „önként” hozzájárult ahhoz, hogy megfosszák az otthonától. Ezekben az esetekben bármelyik közjegyző elvégezheti a tulajdonjog átjegyzését a hitelezőre. Számukra az a lényeg, hogy a hitelező rendelkezzék az átjegyzéshez szükséges dokumentumokkal, miközben arra nincs lehetőségük, hogy ellenőrizzék, teljesítette-e az adós a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeit vagy sem.

Előfordulhat, hogy egy autóvásárlási kölcsön, vagy akárcsak egy mikrohitel is a lakóhely elvesztéséhez vezet. Hallani esetekről, amikor a magán adósságbehajtók csalással, fenyegetéssel, zsarolással rákényszerítik a félénk természetű, érzelmileg labilis embereket, hogy önként írassák át az ingatlan tulajdonjogát a hitelezőre vagy a behajtóra. Ha viszont az adós önként aláír egy ilyen szerződést, utólag gyakorlatilag lehetetlen semmissé nyilvánítani azt a bíróság előtt.

Az adós szempontjából tehát az a legfontosabb, hogy megjegyezze: bármilyen nyomást gyakoroljanak is rá, soha, semmilyen dokumentumot ne írjon alá a hitelezők, a behajtók követelésére, mielőtt megbeszélte volna a dolgot az ügyvédjével. Mindenképpen érdemes ügyvédhez fordulni ilyen esetekben, hiszen egy jogász elérheti, hogy valamennyi érintett betartsa a törvényeket, megakadályozva ezzel, hogy mindenéből kiforgassák az adóst.

Fontos megjegyezni azt is, hogy az adós senkit nem köteles beengedni az otthonába speciális bírósági végzés nélkül. Hangsúlyozom, hogy önmagában az adósságbehajtásra vonatkozó bírósági végzés sem jogosít fel valakit a behatolásra az adós otthonába a tulajdonos hozzájárulása nélkül. Erre kizárólag a belépésre, a kilakoltatásra vagy a beköltöztetésre vonatkozó speciális végzés birtokában lehet joga valakinek. Minden egyéb esetben ön nem köteles ajtót nyitni, ellenben tanácsos azonnal hívni a rendőrséget, illetve – ha szükséges és mód van rá – javasolt rögzíteni a törvénytelen behatolást az otthonukba.

Amikor kényszerbehajtásra kerül sor, jellemzően nemcsak azt a konkrét összeget kell megtéríteni, amelyet az adós kölcsönvett, hanem a hitelező által követelt kamatokat, büntetőkamatokat, illetékeket, jutalékokat stb. is. A végösszeg így sokszor akár a többszöröse is lehet a tulajdonképpeni kölcsönének. Ezért is veszélyes, ha az adós nem olvassa el a hitelszerződést mielőtt aláírná, vagy ha később nem olvassa el a leveleket, amelyeket a posta hoz a hitelezőtől, esetleg nem számol utána a fizetési felszólításokban szereplő összegeknek, illetve szükség esetén nem kéri ügyvéd segítségét, nem fordul a bírósághoz. Végeredményben akár a többszörösét is megfizettethetik vele annak, amennyivel valójában tartozik.

Jó tudni, Ukrajna törvénye a végrehajtási eljárásról 48. cikkelyének 7. pontjában rögzíti, hogy amennyiben az adósság teljes összege nem éri el a minimálbér húszszorosát (ez jelenleg valamivel több mint 80 ezer hrivnya), a hitelezőnek nincs joga kényszerbehajtást kezdeményezni az adós egyetlen lakóingatlanának, illetve annak a teleknek a terhére, amelyen ez az ingatlan áll. Ha azonban az adósnak egynél több lakáscélú ingatlana van (például a végrendelet szerint övé lett a nagyapa falusi házának egyharmada), sor kerülhet az árverezésre. Az a gyakorlat, hogy ilyenkor a legértékesebb ingatlant értékesítik, általában a tényleges értékénél lényegesen alacsonyabb áron.

Összefoglalva, amennyiben az adósság (akár egy, akár több hitelezővel szemben) meghaladja a 80 ezer hrivnyát, nem zárható ki, hogy önt megfosztják az otthonától. Ilyenkor az a legrosszabb taktika, ha valaki homokba dugja a fejét, nem vesz tudomást a problémákról, nem intézkedik idejében, nem kér segítséget. Hozzátenném, az ügyvéd nemcsak az adós jogainak és érdekeinek érvényesítésében segíthet, hanem közreműködhet egy olyan adósságrendezési megállapodás kidolgozásában is a hitelező és az adós között, amelynek köszönhetően elhárul az otthon elvesztésének réme.

Bármennyire igazságtalannak és banálisnak tűnjék, a valóság az, hogy a jog nemegyszer valóban azok pártját fogja, akik amúgy is erősebbek, pusztán azért, mert nem lehet minden élethelyzetet törvényben szabályozni. Az egyszerű polgárnak tehát mindent el kell követnie a saját védelmében, különben könnyen az utcán találhatja magát.

hk