A felhőtlen kikapcsolódástól a tartalmas előadásig

Nagycsaládos lovas nap a Szelíd Lovas Központban

A többgyermekes családoknak is igencsak kijár a szórakozás, és pláne a több gyermeket vállaló szülőkre fér rá nagyon, hogy időnként kilépjenek a temérdek munkával teli napok taposómalmából. Emellett pedig az is nagy hasznukra válik a szülőknek, ha a kikapcsolódás mellett mélyenszántó gondolatokkal teli előadást is meghallgathatnak a gyermekneveléssel kapcsolatban. S a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének május 25-én a nagyszőlősi Szelíd Lovas Központban ötödik alkalommal lebonyolított nagycsaládos lovas napján mindezt meg is kapták a rendezvény résztvevői.

A Beregszászi és a Nagyszőlősi járásból egybesereglett családokat Margitics Erik, a lovas központ társtulajdonosa fogadta (a családi vállalkozás másik társtulajdonosa a feleség, Margitics Ildikó), aki felvázolta a programot. Majd, mivel az elmúlt napok esőzései lovasbemutatóra alkalmatlanná tették a szabadtéri helyszínt, a résztvevők az intézmény lovardájába vonultak, ahol Margitics Erik több, a lovaglással kapcsolatos érdekes ismeretet osztott meg a szülőkkel és gyermekeikkel. Rövid tájékoztatójából megtudhattuk, hogy míg más sportágak legfeljebb 40–45, addig a lovaglás 100–160 emberi izmot mozgat meg, s emellett javítja a kismedence vérkeringését. De hogy valaki magas szinten elsajátítsa a lovaglást, és profi lovasnak mondhassa magát, tízezer órát kell eltöltenie a nyeregben, s a lovat is meg kell tanítania, hogy a lovas minden mozdulata, minden érintése egy parancs a ló számára. Három, honfoglalás kori viseletbe öltözött, lóra termett ifjú hölgy: Margitics Emőke, Margitics Anna és Horjánszki Irén Eszter pedig lovasbemutatót tartott, melynek során előbb léptetésben melegítették be hátasaikat, aztán ügetésre, később vágtára váltottak, majd akadályokon ugrattak át ügyesen, a közönség legnagyobb örömére.

Ezt követően Margitics Erik ismertette a megjelentekkel az eleink által is használt visszacsapó íjat, a lovas-nomád, félnomád sztyeppei népek roppant hatékony fegyverét, mellyel természetesen nemcsak harcoltak, hanem vadásztak is, és elképzelhetetlen volt számukra az élet nélküle. A rövid tájékoztatást követően pedig a Nagyszőlősi Baranta Csapat őseink ruházatát magukra öltött tagjai tartottak íjászbemutatót, benne nyílpergőtűzzel, az ellenséget egykoron igencsak meglepő hátrafelé nyilazással. S eleink kedvelt harci alakzatát, a malomkerék-alakzatot is szemléltették, melynek során az ellenséges hadsorok előtt körbe-körbelovagló ősmagyarok szünet nélküli nyílzápor alá vették ellenfeleiket.

A lovas-, illetve az íjászbemutató után a gyermekek – lóhátra ülve – megtanulhatták a lovaglás elemi lépéseit, miközben szüleik az íjászat alapfogásait gyakorolgatták. Majd a kicsiket önfeledt játék várta a felállított hintákon, valamint a trambulinon, az anyukák és az apukák pedig meghallgathatták a Beregszászból érkezett Kurmai Ráti Szilvia mentálhigiénés szakember A média hatása a családokra című előadását, melynek kezdetén a hírműsorokat elemezte a Kossuth Rádió és az M1 tévécsatorna egy-egy bejátszott híradója alapján, kifejtve, hogy a hallgatót, a nézőt a legkülönbözőbb érzelmi hatásokat kiváltó hírek érik, de azok olyan gyorsan követik egymást, hogy az embernek nincs ideje érzelmileg feldolgozni azokat, az információk pedig olyan tömegben érik a hallgatót, a nézőt, hogy az agy nem bírja azokat befogadni. Majd kitért a különböző csatornák hírműsorainak az összetételére, s rámutatott, hogy míg a TV2 és az RTL Klub híradóiban foglalja el a legnagyobb helyet az ún. baj-tematika, a balesetek, bűntények ismertetése, addig a Kossuth Rádió és a Duna TV híradóiban kapják a legtöbb helyet a politikai témájú hírek. A tévézési szokásokról szólva elmondta, hogy az átlagos magyarországi háztartásokban napi több mint négy-négy és fél órát töltenek tévézéssel. Kifejtette, hogy az a jobbik eset, ha a szülő és a gyermeke, gyermekei együtt nézik a tévéműsorokat, ha viszont egy gyereknek a saját szobájában saját tévékészüléke van, akkor a szülő nem ellenőrizheti, mit is néz a csemete. S ismertette a szakemberek azon állítását, mely szerint négyéves kor alatt nem is lenne szabad tévében vagy számítógép-képernyőn filmet néznie a kisgyermeknek, mivel négyéves korig nem tudja elválasztani a valóságot és a képzelet alkotásait, mindent valóságnak tekint, amit lát.

Előadása további részében Kurmai Ráti Szilvia elemezte az internet pozitív és negatív hatásait, a hallgatóságot is bevonva a témába. Felsorolta az előnyöket: az információkhoz való gyors hozzáférést, az ismeretszerzést, a fizikailag távol lévő személyekkel való kapcsolattartást. Ám a világháló révén való beszélgetés nem ugyanaz, mint ha két ember egymás fizikai közelségében társalogna. Az interneten is lehet könyvet olvasni, de más érzés, ha az ember a kezébe vett könyvből olvasna. Már virtuális múzeumlátogatás is lehetséges, de egy múzeumnak megvan a sajátságos légköre, és egy virtuális múzeumlátogatás nem olyan, mint egy valódi. Amellett hátrányai is vannak a világhálónak. Az ember internetfüggővé válhat, kevesebb időt tölt a családtagjaival, s egyrészt a szülő számára is fájdalmas, ha a gyereke csak a számítógép előtt ül, vagy az okostelefonjával foglalkozik, ahelyett, hogy vele keresné a kapcsolatot. A gyermekben pedig feleslegességérzés alakul ki, ha a szülő válik függővé, és csak internetezik ahelyett, hogy vele foglalkozna. A nemzedéki ellentétek is erősödhetnek, ha az unoka könnyen használja a komputert, míg a nagyszülő nem, s emiatt az unoka kineveti a nagyszülőjét, aki pedig frusztrálttá válhat. Ugyancsak veszélyes az interneten való fenyegetés, illetve ha a gyermek vagy a kamasz meggondolatlanul feltölt magáról egy olyan videót, mely miatt gúny tárgya lesz kortárs ismerősei előtt, vagy egy fényképet, melyet felhasználva a rosszakarói később beleköthetnek. Mert amit egyszer feltöltenek az internetre, az ott is marad… Emellett a világhálón a gyermek olyan tartalmakat is láthat, melyekre sem érzelmileg, sem értelmileg nincs felkészülve. Továbbá a túl sok internetezés csökkenti a kreativitást, a számítógépezés megterheli az izmok egy részét, és rontja a szemet. Tehát a szülőnek ügyelnie kell rá, miként is használja gyermeke a komputert és a világhálót.

lm