Mit tehetünk a végrendelet ellen?

„Úgy hallottam, hogy édesanyám végrendeletében mindenét a kedvenc unokájára hagyta, miközben a saját gyermekeit és azok családjait tulajdonképpen kisemmizte. Mindenki tudja, hogy az utóbbi időben szellemileg már nem a régi az idős asszony. Azt tanácsolták, helyeztessem gondnokság alá, de mégiscsak az édesanyámról van szó. Mit tehetek a végrendelet ellen? Forduljak a bírósághoz, hogy érvénytelenítse?”

– Jól tudja, megtámadni a végrendeletet csak a bíróságon van mód. A végakarat érvénytelenítését kérni azonban kizárólag az örökhagyó halálát követően lehet. További megkötés, hogy keresettel csak azok fordulhatnak a bírósághoz ez ügyben, akiknek jogait és/vagy törvényes érdekeit sérti a szóban forgó dokumentum. Általában olyan személyek élnek ezzel a lehetőséggel, akik a végrendelet miatt elveszítették a törvény szerinti örökléshez való jogukat, vagy akik kikerültek a kedvezményezettek köréből, miután az örökhagyó új végrendeletet írt a régi helyett. A lényeg, hogy a végakarat megsemmisítését célzó bírósági eljárás csak a hagyaték megnyílása, tehát az örökhagyó halála után kezdődhet el.

Az érvénytelen végrendeletek semmisekre és vitatottakra oszthatók. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1257. cikkelyének 1. pontja értelmében azok a végrendeletek minősülnek semmiseknek, amelyeket olyan személy állított össze, akinek nem állt jogában rendelkezni a szóban forgó tulajdon felett, vagy amelyeket a végakarat összeállítására és hitelesítésére vonatkozó előírások megsértésével készítettek (lásd a Ptk. 1247. és 1248. cikkelyeit!).

Ezek szerint semmis

– a cselekvőképességében korlátozott természetes személy végrendelete;

– a meghatalmazott személy által, de a törvényi előírások megsértésével hitelesített végrendelet;

– a tanúk nélkül hitelesített végrendelet (lásd a Ptk. 1253. cikkelyét!);

– a képviselő útján összeállított, vagy arra nem jogosult személy által hitelesített végrendelet;

– a közjegyző által a jogszabályok megsértésével hitelesített titkos végrendelet (lásd a Ptk. 1249. cikkelyét!);

– az öröklési szerződésben szereplő tulajdonról összeállított végrendelet.

Tudni kell, hogy a semmisség megállapításához nem szükséges a bírósághoz fordulni, mivel a végrendelet ellenőrzése, s így adott esetben a semmisség megállapítása a közjegyző feladata. Amennyiben a közjegyző a hagyaték megnyílásakor megállapítja, hogy a végrendelet semmis, elutasítja a hagyatékhoz való jogról szóló igazolás kiadását. Csak amennyiben a közjegyző eljárása nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, nyílik lehetőség arra, hogy az érintettek a bírósághoz forduljanak a végrendelet semmisségének kimondását kérve.

A bíróság a fentebb elsorolt törvényi előírások és feltételek megszegésén túl abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek a végrendeletet, ha megállapítást nyer, hogy az örökhagyó akaratnyilvánítása nem volt szabad, illetve nem felelt meg az akaratának (lásd a Ptk. 1257. cikkelyének 2. pontját!). Ily módon, amennyiben a bíróság arra a következtetésre jut, hogy a vég­akaratot egy olyan személy állította össze, aki nem volt tisztában cselekedetei következményeivel, vagy nem volt ura cselekedeteinek, esetleg nyomást gyakoroltak az örökhagyóra, megtévesztették, megfenyegették, valamint ha a végrendelet kényszer hatására, életveszélyes betegség idején vagy súlyos helyzetben született, úgy azt érvénytelennek nyilvánítja.

A bíróság részben érvénytelennek mondhatja ki a végrendeletet akkor is, ha az nem rendelkezik a kötelező örökrészre jogosult személyekről. Köteles részre jogosultak a hagyatékból az örökösök első köréhez tartozó személyek, amennyiben kiskorúak, vagy az örökhagyó 18 éven felüli munkaképtelen gyermekei (beleértve az örökbefogadottakat is), a munkaképtelen szülei (örökbefogadói), munkaképtelen özvegye, esetleg az örökhagyó életében fogant, de a hagyaték megnyílása után született gyermeke(i). Ilyenkor a bíróság határozatával kielégíti a köteles részre jogosultak igényét, míg egyéb tekintetben változatlanul hagyja a végrendelkező akaratát.

A hasonló ügyekben napjainkban fontos annak tisztázása, szabadon végrendelkezett-e az örökhagyó, illetve voltak-e korlátai az akaratnyilvánításának. Ennek eldöntésére halál utáni igazságügyi pszichiátriai vizsgálatot rendelhet el a bíró a perben szereplő felek egyikének indítványára. Bizonyos esetekben igazságügyi írásszakértői vizsgálatra is sor kerülhet. A szakértői vizsgálatok eredménye ugyan önmagában nem lehet perdöntő körülmény, gyakorta mégis meghatározónak bizonyul.

Ha azután a bíróság az eljárás eredményeként érvénytelennek nyilvánítja a végrendeletet, a törvény szerinti öröklésre kerül sor (lásd a Ptk. 1257. cikkelyének 4. pontját!), vagyis az örökösök első köréhez tartozó személyek (az örökhagyó gyermekei, őt túlélő házastársa, szülei) egyenlő arányban részesülnek a hagyatékból.

Érdemes kitérni egy gondolat erejéig a gondnokság alá helyezés lehetőségére. Érthető, ha a közeli hozzátartozók számára ez szinte mindig érzelmi kérdés. Tudom, nehéz ilyenkor meghozni azt a racionális döntést, amellyel magát az érintettet is meg kell védeni állapota lehetséges következményeitől. Nyilvánvaló azonban, hogy az idős édesanya ítélőképességének esetleges változása jogi és anyagi következményekkel is járhat, amit minden családtagnak mérlegelnie kell. Esetünkben egy, a végrendelet megírásához viszonyítva utólagos gondnokság alá helyezés nem segít ugyan a végakarat megsemmisítésében, illetve nem ment fel az alól, hogy szükség esetén pert indítsunk ennek érdekében, megelőzhet azonban további számos kellemetlenséget. Sajnos, ilyen esetekben fel kell készülni arra, hogy a családtagok között is nézeteltérések támadhatnak akár a végrendelet megítélését, akár édesanyjuk gondnokság alá helyezését illetően.

hk