Még augusztusban megalakul az új parlament

Az új parlament és a kormány megalakításával kapcsolatos nem különösebben látványos háttérmunka jellemezte az elmúlt napokban az ukrán belpolitikát.

Alakul az új Rada

A IX. összehívású Ukrán Legfelső Tanács első, ünnepélyes ülésére augusztus 29-én kerül sor – határozott augusztus 9-én az újonnan megválasztott képviselőkből létrehozott előkészítő csoport.

Az augusztus 29-i időpontra a csoport ülésén elnöklő Dmitro Razumkov, a választásokon a legtöbb mandátumot szerző Nép Szolgája (Слуга народу, NSZ) párt elnöke tett javaslatot. Az Európai Szolidaritás (Європейська солідарність) párt nevében felszólaló Artur Heraszimov szeptember 3-ára halasztotta volna az alakuló ülést, míg Szerhij Ljovocskin, az Ellenzéki Platform – Az Életért (Опозиційна платформа – За життя) képviselője úgy vélte, már augusztus 20-án megalakulhatna a törvényhozás.

Razumkov valamennyi javaslatot szavazásra bocsátotta beérkezésük sorrendjében. A jelenlévők többsége augusztus 29-ét támogatta.

A továbbiakban a honatyák határoztak a frakciók ülésrendjéről a parlamenti kupola alatt, valamint tárgyaltak arról, hány bizottsága legyen az új Radának. A Nép Szolgája javasolta, hogy a bizottságok számát csökkentsék a jelenlegi 27-ről 22-re. Ezzel kapcsolatban e hét közepéig várják a többi párt javaslatait, hangzott el. A képviselők döntöttek arról is, hogy a majdani parlamenti bizottságok maximálisan 31 főből, minimálisan hét képviselőből állhatnak.

Az előkészítő csoport ülésén két alcsoportot hoztak létre: az egyik az alakuló ülés előkészítésével, a másik a parlamenti bizottságok megalakításával foglalkozik majd.

Ami a törvényhozás megalakításával kapcsolatos legfontosabb teendőket illet, a megválasztott képviselőknek a parlament első ülésén esküt kell tenniük. Ezenkívül a parlamenti frakciók egy-egy tagjából meg kell alakítani az első ülésszak ideiglenes elnökségét. Létre kell hozni, s be kell jegyezni a frakciókat. Az ünnepi ülésen az előző összehívású parlament elnöke beszámol a törvényhozási munkáról, a képviselők megválasztják a szavazatszámláló bizottságot, majd szavaznak a parlament elnökéről és annak helyetteseiről, végül meghallgatják Volodimir Zelenszkij elnök „üzenetét” Ukrajna bel- és külpolitikai helyzetéről.

Hírek a kinevezésekről

Továbbra is sok szó esik a várható kinevezésekről. Az NSZ részéről már korábban bejelentették, hogy a pártelnök Dmitro Razumkovot szándékoznak jelölni a parlament elnökének. Első helyettese Ruszlan Sztefancsuk lehet, aki mostanáig az államfőt képviselte a törvényhozásban. A pártban David Arahamiját tekintik a legesélyesebbnek a frakcióvezetői tisztségre, míg az NSZ vezetését Razumkovtól Olekszandr Kornyijenko veheti át.

Időközben a Nép Szolgájánál közölték, elkészültek a kormányfőjelöltek „rövidített” listájával.

„Van egy rövidített listánk, benne Andrij Koboljevvel) a Naftohaz Ukrajini Nemzeti Részvénytársaság vezérigazgatója), Olekszij Honcsarukkal (az Elnöki Hivatal vezetőjének gazdasági kérdésekben illetékes helyettese) és Vladiszlav Raskovannal (a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója)” – mondta el David Arahamija, a frakcióvezetői tisztség várományosa a Ragyio NV-nek adott interjújában.

Lehetséges főügyészjelöltként Arahamija Ruszlan Rjabosapkát, az Elnöki Hivatal jelenlegi elnökhelyettesét nevezte meg, hangsúlyozva azonban, hogy „vannak más jelöltek is”.

Lesz idén negyedik választási forduló?

Nem szűnnek az önkormányzati választások időpontja, illetve a közigazgatási és területi reform körüli találgatások. Legutóbb Olekszandr Kornyijenko, a Nép Szolgája kampánystábjának vezetője, a pártelnöki tisztség várományosa szolgált friss munícióval a sajtó számára e témákkal kapcsolatban.

Az RBK-Ukrajinának adott interjújában Kornyijenko támogatta azt az Elnöki Hivatalban és a leendő kormánypártban is népszerű álláspontot, mely szerint a helyhatósági választásokra a decentralizáció befejezését követően lenne célszerű sort keríteni. „Ha sikerül kicsit gyorsabban befejezni a decentralizációs reformot, … talán nem lenne értelme halogatni a választásokat” – mutatott rá.

Elmondása szerint több modell is létezik arra, miként zárható le a decentralizációs reform. Az egyik modell értelmében el kellene fogadni az Alkotmány módosítását. Kornyijenko szerint azonban egyelőre tanulmányozzák a kérdést, mivel szerintük nem szükséges minden kérdés miatt módosítani az alaptörvényt. Úgy vélte, az Alkotmány kellően tágan fogalmaz, s léteznek olyan modellek, melyek a törvények módosítása révén teszik lehetővé a szabályozást.

E modelleknek része a prefektusi intézmény bevezetése.

„Folyik a vita arról, milyen szinten van szükség ezekre a prefektusokra, hányra van szükség belőlük, s milyen hatáskörökkel kell rendelkezniük” – mutatott rá.

Például felmerül, hogy ellenőrizve a helyi önkormányzatok határozatainak jogszerűségét, szükség esetén le kell-e állítaniuk vagy fel kell-e függeszteniük azok végrehajtását a prefektusoknak vagy sem, esetleg továbbítaniuk kell ezeket az ügyeket a bíróságoknak? További kérdés, nem volna-e célszerű felruházni a prefektusokat „stratégiai hatáskörökkel”, hogy helyben, azaz megyei szinten képviselhessék az elnök „irányvonalát”, például hatással lehessenek az adott régió szociális és gazdasági fejlődésére.

Korábban beszámoltunk arról, az Elnöki Hivatal az előrehozott parlamenti választások óta vizsgálja annak lehetőségét, hogy a jövő ősszel esedékes helyhatósági választásokat még idén megtartsák, azaz a két elnökválasztási és egy parlamenti választási forduló után egy negyedik választási fordulóra is sor kerüljön 2019-ben. Látható azonban, hogy – miközben kérlelhetetlenül múlik az idő – az elnök környezetében még nem kristályosodott ki egységes álláspont a kérdést illetően, ami egyre valószínűtlenebbé teszi, hogy idén újabb választásokat rendezzenek Ukrajnában.

(zzz)