Dobó Istvánra emlékeztek magyarok, ruszinok, ukránok

Idén újra kétnaposra bővült a már hatodik éven megrendezett DobóFeszt, amellyel a szervezők a híres egri várvédőnek, Dobó Istvánnak igyekeznek méltó emléket állítani, az egykor a család birtokához tartozó Császlócon, valamint az ukránok, ruszinok lakta Szerednye nagyközségben, ahol 1502-ben megszületett az egri hős, majd ott is halt meg hetvenéves korában, 1572-ben. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet által, a Császlóci Községi Tanáccsal és a Szerednyei Nagyközségi Tanáccsal közösen szervezett hagyományőrző és szórakoztató program célja, hogy megismertesse az egykori Ung vármegye területén élőkkel Dobó Istvánt, rajta keresztül az itt élő népek büszkeségre okot adó közös múltját.

Szeptember 7-én, szombaton a fesztivál egy év szünet után visszatért az Ungvárhoz közeli Császlócra, a Dobó István egykori uradalmához tartozó községbe, ahol a kultúrház melletti területen Birta István beregszászi kántor énekelte el Dobó esküjét az Egri csillagok című musicalből, ezzel toborozva a közönséget.

A szervezők nevében Orosz Ildikó megyei képviselő, a Rákóczi-főiskola rektora, valamint a KMPSZ és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet elnöke köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozva: „Immár hatodik alkalommal gyűltünk össze, hogy a nagy hadvezérre emlékezzünk. Örülök, hogy holnap, vasárnap erre az ünnepre már harmadik alkalommal Szerednyén is sor kerül. Az előttünk lévő kihívásokra akkor adhatjuk a legjobb választ, ha merítünk őseink tapasztalatából. Dobó István bölcs mondása volt: »…a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében.« Jegyezzük ezt meg, és ebből táplálkozzunk akkor, amikor nekünk otthont, hazát, családot, ügyet kell védenünk. Sok sikert hozzá mindenkinek!” – fogalmazott Orosz Ildikó.

Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul ünnepi beszédében kiemelte, hogy erőt kell merítenünk őseink hősiességéből, nagyságából. Dobó Istvánt nagy hadvezérnek, nagy stratégának, igazi katonaembernek nevezte, ugyanakkor a birtokháborúk korának jelentős birtokszerzője is volt, ami már kevésbé pozitív elem a megítélésében, mai korunkból visszanézve. Viszont azt nem lehet tőle elvitatni, hogy Eger várának 1552-es ostromakor kb. 2000 várvédő élén a sokszoros török túlerővel szemben megvédte a várat. Ezzel akkora stratégiai győzelmet aratott, hogy 40 évvel feltartóztatta az oszmán-török hadak magyarországi előretörését. Majd Szamosújvár ostromakor ugyancsak bizonyította hazája és királya iránti hűségét – emelte ki a főkonzul.

Kovácsikné Scheuer Antónia ungvári magyar vezető konzul kiemelte a DobóFeszthez hasonló fesztiválok fontosságát, amelyek mindennapjaink színesebbé tétele mellett igyekeznek közelebb hozni egymáshoz a Kárpátalján élő népeket, illetve azokat, akiket az adminisztratív országhatárok ma elválasztanak, de a múltjuk közös.

Köszöntötte még a DobóFeszt résztvevőit Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke és Roják Mária, Császlóc polgármestere is. A polgármester asszony elmondta, hogy hatalmas elismerés és megtiszteltetés a falu lakói számára, hogy újra Császlócon kerül megrendezésre a fesztivál. Egyúttal köszönetet mondott a helyi nőknek, asszonyoknak, akik közül 40–50-nel nagyon sok színvonalas programot szerveztek már meg a 800 lakosú magyar községben.

A rendezvényen tiszteletét tette Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Lakatos Erika, a felvidéki Dobóruszka polgármestere, ahol Dobó István sírja található, valamint Bátori József megyei képviselő, Mackó István, az Ungvári Járási Tanács alelnöke, Kulin Zoltán, az Ungvári Városi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, valamint Császlóc testvértelepüléseinek és a környékbeli magyar falvaknak a polgármesterei.

A kulturális műsorban elsőként az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskola Csüllő néptáncegyüttese magyar néptáncokat mutatott be, a Csipkés együttes élőzenei kíséretével. Majd a Téglási Kultúrház hagyományőrző együttesei következtek: a 2010-ben alakult, gyerekekből álló Eszterlánc Néptánccsoport, valamint az Orchidea Néptánceggyüttes, a Rózsa Népdalegyüttes, a Csalogány Asszonykórus és a Pergettyű Citerazenekar. Láthatta még a közönség a Kincső Tánccsoportot Nagygejőcről, a ruszin népdalokat éneklő szerednyei Rumenok ének­együttest, valamint a magyarországi Gyöngyösről az Acélhang Dalkört, akik Mátra vidéki népdalokat énekeltek, illetve a felvidéki Bély községből jött Bélyi Hagyományőrző Egyesület produkcióját. A hazaiak közül az idősebb korosztályhoz tartozó Császlóci Csicsergő Csajok magyar és ruszin népdalokat énekeltek Bacskai Béla harmonikakíséretével, illetve helyi tinédzser lányok is bemutatták tánctudásukat.

A határ szlovákiai oldalára került Dobóruszkáról jött Fulajtár Bernát bácsi, aki tréfáival szórakoztatta a közönséget, majd a magyar népzenét játszó Csipkés együttes következett.

A kulturális programmal párhuzamosan Beregből, Ugocsából és Máramarosból jött kézművesek sátraiban próbálkoztak a helyi gyerekek a nemezeléssel, körmöcskézéssel, gyöngyfűzéssel, népi gyermekjátékok készítésével. Sokan az agyagedények készítését is kipróbálták ifj. Hidi Endre szobrászművész irányításával, aki ezúttal édesapját helyettesítette.

Roják Mária, Császlóc polgármestere a rendezvényt értékelve tudósítónknak elmondta, hogy a faluban összetartó magyar közösség él, ez az oka annak, hogy a Szerednyétől Dobóruszkáig húzódó egykori Dobó-birtok számos faluja közül pont a 800 lakosú Csász­lóc adhat otthont a fesztiválnak. Ugyanis a főszervező Orosz Ildikó véleménye szerint Császlócon olyan asszonyok élnek, akikkel Dobó ugyancsak meg tudta volna védeni a várat – jegyezte meg viccesen a polgármester asszony, a helyiek falujukhoz való kötődését azzal is alátámasztva, hogy náluk nincsenek eladó házak, ha a fiatalok el is mennek külföldre dolgozni, de hazajönnek.

Rövid zápor után következett az est fénypontja, amely inkább a fiatalokat vonzotta: fergeteges élő koncertet adott Pély Barna, a United együttes egykori frontembere, aki saját slágerei mellett ismert világsztárok dalait is előadta, természetesen saját stílusukban.

Vasárnap, szeptember 8-án lezárták Szerednye központját a gépkocsiforgalom elől, ahol felállítottak egy szabadtéri színpadot és sok-sok sátrat. A sátrakban Kárpátalja kézművesei sok-sok hagyományos technikát mutattak be a helyi gyerekeknek, akik megtanulhattak hímezni, csuhé- és rongybabát, valamint fajátékokat készíteni. Lehetett még fonni, makramézni, papírforgót készíteni és üveget festeni, de ezúttal is nagy siker volt a hajfonás, az arcfestés és a hennafestés. A kézművescsapatot egész Kárpátaljáról toborozták a rendezvényre, tudtuk még Gálné Zán Adél szervezőtől.

A kézművesek mellett helyi borászok, méhészek és pálinkafőző mesterek kínálták portékáikat, ínycsiklandó ételek és vidámpark is várták az érdeklődőket.

A színpadon Doktor Benjámin magyarul, Vaszil Jackanics pedig ukránul olvasta fel Dobó István vitézekhez intézett beszédét Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből, majd Orosz Ildikó megyei képviselő, a Pro Cultura Subcarpathica elnöke nyitotta meg a rendezvény második napját, Kárpátalja népeinek közös múltját és egymásrautaltságát kiemelve. Köszöntötte még a szerednyei rendezvény résztvevőit Kovácsikné Scheuer Antónia ungvári magyar vezető konzul, Kulcsár Ferenc beregszászi magyar konzul és Emerih Kricki, Szerednye polgármestere, aki ünnepi beszédében kiemelte: „Szerednyén mindig békességben éltek egymás mellett ruszinok, ukránok, magyarok, szlovákok, és ez most is így van. Ma pedig együtt emlékezünk településünk nagy szülöttére, aki a XVI. században patriótaként sokat tett ezért a földért és ezért a községért...”

A császlóci és a felvidéki Bély községből jött magyar fellépők mellett színpadra léptek a helyi középiskola növendékei, nagy sikert aratott a Szerednyei Kultúrház vokálegyüttese, a Rumenok, illetve a Szlovenka együttes. Az ünnepi műsor végén nagysikerű koncertet adott a magyar népzenét játszó, Ung vidéki Csipkés Együttes, majd a ruszin népzenét bemutató munkácsi Rusznaki népzenei együttes.

A fesztivál céljával kapcsolatban Orosz Ildikó tudósítónknak elmondta: „Fontos, hogy ne feledjük el történelmünket, különösen fontos itt, Szerednyén, ahol nem hallottak Dobóról, bár a szerednyei várban született, és itt is halt meg. Azzal, hogy rendezvényünkön minden évben elhangzik a neve, egyre több ember érdeklődését keltjük fel közös múltunk, kultúránk iránt. Ahhoz ugyanis, hogy közösen építhessük a jövőnket, közös múltunk megismerése nagy mértékben hozzájárulhat.”

Badó Zsolt