Prisztajko és a nyughatatlan magyarok

2019. szeptember 24., 20:51 , 974. szám

Hiába hord össze hetet-havat Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter, csak nem sikerül elérnie, hogy Budapest felhagyjon a kárpátaljai magyarok jogainak védelmével.

Úgy tűnik, Kijevben ma már senki nem emlékszik rá – vagy nem akar emlékezni –, hogy amikor Ukrajna 2017-ben elfogadta új oktatási törvényét, amely jelentősen korlátozta a nemzeti kisebbségek jogát, hogy gyermekeiket az anyanyelvükön taníttathassák, Magyarország a kárpátaljai magyarság védelmében kezdettől szorgalmazta az oktatás nyelvére vonatkozó rendelkezések módosítását Ukrajna nemzetközi vállalásaival, illetve az Ukrajna és Magyarország közötti kétoldalú megállapodásokban foglaltakkal összhangban. Budapest ugyancsak felvetette, hogy Kijev vegye figyelembe a Velencei Bizottság ajánlásait. A Velencei Bizottság által az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott ajánlások érvényesítésére az előző, Porosenko-féle kijevi kormányzat ígéretet is tett, ám végül – a nyelvi rendelkezések életbeléptetésének későbbre halasztásától eltekintve – egyetlen javaslatot sem fogadott meg.

Sokan azt remélték, az új ukrán elnök és az új kormány megoldja a magyar kisebbség problémáját, s rendeződik a viszony Ukrajna és Magyarország között, ám mára nyilvánvalóvá vált, hogy szó sincs erről: Kijevben úgy tűnik, semmi sem változott, ugyanúgy semmibe veszik az ország nemzetközi és kétoldalú kötelezettségvállalásait a kisebbségek jogait illetően, mint ahogyan az elmúlt években tették. Azoknak, akik még mindig az aktuális ukrán kormányzattól remélik a megoldást, figyelmébe ajánljuk Vadim Prisztajko külügyminiszter interjúját, amely a Jevropejszka Pravda portálon jelent meg múlt pénteken. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a szöveg Magyarországra vonatkozó részét.

„Már százszor elmagyaráztuk ezt Magyarországnak”

– Hogyan lehet feloldani a NATO–Ukrajna bizottság elnöki és miniszteri szintű üléseinek blokádját, amelyeket már két éve akadályoz Magyarország?

– Már a közeljövőben találkozót tervezünk magyar partnereinkkel. Magyarország elnöke részt vett a beiktatáson (Volodimir Zelenszkij ukrán elnökén – a ford.). Azt tervezem, hogy jövő héten New Yorkban találkozom Szijjártó miniszterrel (Szijjártó Péter Magyarország külgazdasági és külügyminisztere – a szerk.)

Külön tervezzük Volodimir Zelenszkij találkozóját a visegrádi négyekkel, amelyen ott lesz mind a négy vezető, köztük Orbán Viktor is.

– Készen állunk-e engedményeket tenni, hogy Magyarország feloldja a vétót, és ha igen, konkrétan milyeneket?

– Már százszor elmagyaráztuk Magyarországnak, hogy Kárpátalján a mi ukrán polgáraink élnek. Még akkor is, ha magyar származásúak és gyökerűek. Nagyra értékeljük, hogy Magyarország annyira aggódik a magyar származású ukrán állampolgárokért, ám valójában mi is kiállunk polgáraink érdekei mellett.

Ezért köszönjük a segítséget, valamint magyar partnereink gondoskodását, de polgáraink védelme érdekében megoldjuk az Ukrajna hatáskörébe tartozó kérdéseket. És arról, hogy mennyire terjesztjük ki, vagy szűkítjük jogaikat, feltétlenül beszélni fogunk a közösségünkkel. Néha konzultálhatunk a magyar partnerekkel, de végül ez a mi döntésünk lesz. Százszor emlékeztettük őket erre.

– Mivel kormányváltás volt nálunk, meg akarom érteni: támogatni fogja-e a jelenlegi ukrán kormányzat, Zelenszkij elnök, a Külügyminisztérium Az oktatásról törvény 7. cikkelyében foglalt megközelítést?

– Megígértük magyar partnereinknek, hogy módosítjuk ezt a cikkelyt, meghosszabbítva az átmeneti időszakot 2023-ig. Mert ők maguk mondták, hogy „ez minden, és nincs több követelésünk”. És ekkor kiderült, hogy maradtak a követelések, a magyarok ugyanazt a retorikát folytatják, mondván: „Rémes, semmi nem változott, minden elveszett!”

Ennek ellenére haladunk tovább, mert tisztában vagyunk vele, hogy a specifikus nyelvi csoportok gyermekeinek külön programra van szükségük.

De százszázalékosan magyar nyelvű oktatás nem lesz. Nagyon világosan közöltük magyar partnereinkkel – ez teljesen irreális, és olyan nem lesz, hogy egy efféle konglomerátum jöjjön létre Ukrajnában.

Ukrajna polgárának joga és lehetősége kell hogy legyen kommunikálni másokkal (ukránokkal), a hatóságokkal is, és megtalálni a helyét ebben az országban. Viszont bezárni (Kárpátalja magyar részét) egy enklávéba kontraproduktív, és ilyen nincs sehol.

 

P.s.: Az interjú elején Vadim Prisztajko azt fejtegeti, hogy bár Ukrajna továbbra is a NATO-ba tart, Kijev nem szándékozik erőltetni a csatlakozást mindaddig, amíg úgy nem ítéli meg, hogy kész teljesíteni a tagság feltételeit. Ez a hozzáállás talán azért tűnhet előnyösnek Kijev számára, mert lehetővé teszi, hogy ne feleljen meg bizonyos nyugati elvárásoknak, ha nem fűlik hozzá a foga, vagy csökkentse a hazai közvélemény szemében Magyarország bojkottjának jelentőségét. Természetesen Ukrajnának előbb-utóbb mindenképpen meg kell válaszolnia a kérdést, hogy csak védelmet remél a NATO-tól, vagy az európai értékek is fontosak a számára.

(zzz)