Magyar történelem, dal, tánc és ételek Huszt főterén

Bethlen-nap hetedszer

2019. október 15., 12:09 , 977. szám

Hetedik alkalommal szervezte meg Huszton a Bethlen-napot a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet emlékezve Bethlen Gábor erdélyi fejedelem négy évszázaddal korábbi uralkodására, amely az egykori Máramaros vármegye és Huszt városának történetében is aranykor volt. A rendezvénnyel igyekeznek a szervezők erősíteni a mára megfogyatkozott huszti és felső-Tisza-vidéki magyarságot, illetve az ukrán többséghez közelebb hozni a város történelmét, a magyar és a ruszin hagyományokat.

A rendezvény ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét Huszt gyönyörű – Árpád-kori, ma református – erődtemplomában. Dénes Elemér református lelkész hirdette Isten igéjét, majd a templomkertben megkoszorúzták az Erdélyi Fejedelemségnek emléket állító három kopjafát.

Az ünnepség keretében adták át a gyerekek használatába a Huszti Magyar Tannyelvű Általános Iskola magyarországi támogatással kialakított és berendezett étkezdéjét. Szokolovics Mária iskolaigazgató köszöntőbeszédében elmondta, hogy az iskola tanulóinak létszáma növekszik, öt évvel ezelőtt 78 diákjuk volt, jelenleg 126 tanulójuk van. Az étkezdére nagy szükségük volt, így a gyerekeknek mostantól nem kell majd a város egy másik iskolájába járniuk étkezni. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke emlékeztetett, 1992-ben főnixmadárként indult újra a szülők kezdeményezésére a magyar iskola Huszton, amelyet még 1945-ben bezártak. A városi tanács akkor egy dohos, rossz állapotban lévő épületet ajánlott fel, amelyet Milován Sándor kezdeményezésére a Magyarok Világszövetsége hozatott használható állapotba. Tavaly a város polgármestere felajánlott egy használaton kívüli, de sokkal jobb állapotú óvodaépületet a jelenlegi iskola közelében, amely épület már alkalmas lenne arra is, hogy ott megnyissák Huszt magyar középiskoláját.

Az étkezdeátadáson megjelent vendégeket, pedagógusokat és szülőket köszöntötte még Volodimir Erfan, a Huszti Városi Tanács titkára, Vaszil Mocsarnik, a Huszti Városi Tanács oktatási osztályának vezetője, Kozma József, a KMKSZ Huszti Alapszervezetének elnöke és Dénes Elemér református lelkész.

A VII. Bethlen-nap a Huszt központi terén felállított színpad körül folytatódott, ahol elsőként korhű ruhába öltözött főiskolások és a Kész Barnabás megyei képviselő vezette Salánki Íjászkör tagjai játszották el azt a jelenetet, amikor a rendek Erdély fejedelmévé választották Bethlen Gábort.

A főszervező, Orosz Ildikó ünnepi beszédében elmondta, hogy már hetedik alkalommal emlékeznek Bethlen Gábor erdélyi fejedelemre Huszton, arra az emberre, aki megtartotta közösségünket, az osztrákok és a törökök szorításában felvirágoztatta Erdélyt. Máig érvényes üzenete, amit az utókorra hagyott: „Nem tehetünk meg mindent, amit kell, de tegyünk meg mindent, amit lehet.” A fejedelem négyszáz évvel korábbi kérdése Orosz Ildikó szerint ma is aktuális: „Mikor fogunk már a saját lábunkra állni? S nem azt várni, hogy a török segít az osztrákkal szemben, vagy az osztrák a törökkel szemben.”

Mihajlo Szabados, Huszt alpolgármestere történelmi visszatekintésében kiemelte, hogy a négyszáz évvel ezelőtt hatalomra került bölcs uralkodónak köszönhetően jólét köszöntött vidékünkre. Kárpátalja népe ma is azt szeretné, ha európai módon, európai színvonalon élhetne.

Hajgató Tamás beregszászi magyar konzul elismerően szólt a rendezvényről, amely közös múltunk és hagyományaink bemutatása, a tartalmasan eltöltött órák mellett Kárpátalja népeinek közeledését, egymás jobb megismerését is szolgálhatja.

Dénes Elemér református lelkipásztor és Szulincsák Sándor római katolikus plébános Isten áldását kérte a rendezvényre, amely reménység szerint népeink békés egymás mellett élését szolgálja.

A rendezvény színpadán a Huszti Magyar Tannyelvű Általános Iskola tanulóinak műsora után egymást váltották a Felső-Tisza-vidék magyarok által is lakott településeinek hagyományőrző csoportjai: a técsői Nereszen Néptáncegyüttes, a viski Szivárvány hagyományőrző tánccsoport, az aknaszlatinai Nefelejcs néptáncegyüttes. Modern táncot mutatott be a huszti Elit tánccsoport, majd a ruszin népzenét játszó Rusznaki népi együttes (Munkács) és a Husztyani népi zenekar produkciója következett.

A gyerekek kipróbálhatták kézügyességüket a kézművessátrakban, ahol a hímzés, szövés, horgolás, bőrözés, fafaragás, selyemvirág-készítés, nemezelés, üvegfestés mesterfogásait lehetett ellesni. De a hajfonók és az arcfestők is sok érdeklődő gyereket vonzottak. A sétakocsikázás és a pónilovaglás talán a kézműveseknél is népszerűbb volt ezúttal Huszton, ahol meg lehetett kóstolni többek között az erdélyi kürtőskalácsot, a lángost, pizzát, aranygaluskát és bográcsgulyást. Legfinomabb boraikat kínálták vidékünk ismert borászai.

A kultúrák közötti átjárhatóságot bizonyította végül a metálzenét játszó, magyarországi AWS zenekar nagy sikerű koncertje, akiket 2018-ban ismert meg a világ, amikor a Duna Televízió A Dal című műsorát megnyerték, így ők képviselhették Magyarországot a lisszaboni Eurovíziós Dalfesztiválon a Viszlát nyár című dalukkal.

Badó Zsolt