Szüreti mulatságok a Nagyberegi Tájházban

2019. október 16., 20:29 , 978. szám

Október 16-án délelőtt 10.00 órakor vette kezdetét a Nagyberegi Tájházban, a szüreti mulatságok elnevezésű értékteremtő rendezvény, amelyen 65 iskolás gyerek vett részt. A tájház udvarán tartott megnyitón ott volt Békésyné dr. Lukács Angéla beregszászi magyar konzul, illetve Gál Adél és Csurmán Puskás Anikó, a Nagyberegi Tájház programszervezői.

Békésyné dr. Lukács Angéla köszöntőjében kiemelte a hagyományok megőrzésére irányuló közösségi tevékenységek, illetve a régi szokások átadásának fontosságát a fiatalabb generációk számára. A konzul asszony szerint fontos a szürettel összekapcsolódó régi emlékek felidézése, mint például az, hogyan ment végbe maga a szüreti tevékenység, milyen ételeket fogyasztottak akkor, milyen munka folyt, illetve milyen volt a hangulat régen a szüretkor. Örömmel tölt el, hogy itt láthatom az ifjú nemzedék tagjait érdeklődéssel, várakozással és mosollyal az arcukon.

Gál Adél – a gyerekek nagy örömére – tájékoztatta a közönséget arról, hogy az őszi tájházi évad megnyitójának alkalmával milyen programok várnak rájuk, amelyek közül addig a hagyományos szőlőtaposás bizonyult a legnépszerűbbnek.

A 65 gyerek és kísérő tanáraik a Beregszászi 5. Számú Középiskolából és a Beregszászi 6. Sz. Általános Iskolából érkeztek a rendezvényre. A szüreti mulatságon a fiatalok betekintést nyerhettek a hagyományos hordókészítés fortélyaiba is, a salánki László Attila borász, kádár(bodnár)mester által. A tájház munkatársainak  – Derceni Léva Irénke és Furman Éva – köszönhetően kézműves-foglalkozásokon is részt vehettek az érdeklődők. Az ősz tiszteletére kétféle csuhéból készíthettek az iskolások különböző hagyományos kreatív tárgyakat, illetve pamutból fonhattak maguk számára karkötőket. Ezenkívül ügyességi játékok is várták a vállalkozóbb kedvű gyerekeket.

Nagy érdeklődés kísérte a már említett László Attila hordókészítő mesterségének bemutatását. A gyerekek kipróbálhatták azokat a hagyományos szerszámokat, amelyek még ma is mindennapi használatban vannak a kádármesterek kezében. Attila néhány érdekességet is megosztott a jelenlévőkkel. Például tudták önök azt, hogy mire szolgál a módli, vagy hogy mi is valójában a cecamer? Ezeket az elnevezéseket a mester nagyapjától tanulta meg, aki még a német nyelvből kölcsönzött kifejezéseket használta a szerszámaira. Az előbbi a donga gyártásához szükséges, az utóbbi pedig a mindenki számára ismert kalapács. Aztán itt van még az auszcigli, amelynek segítségével helyére teszik a hordók második fenekét. A gárthódlival a hordók belső, a safthódlival pedig az oválkádak belső, oldalsó részét gyalulják ki. Az összetett cug a hordó összerakását segíti elő. Egyébként László Attila már a negyedik generációs kádármester a családjában, felmenői is mind ezzel a mesterséggel foglalkoztak.

A jó szórakozáshoz hozzájárult a jó idő és a napsütés, így minden adott volt a kiváló hangulathoz, amit a gyerekek maximálisan ki is használtak. A programok záróakkordjaként táncházon vehettek részt a fiatalok a tájház kertjében a Kokas Banda jóvoltából, illetve az esemény végén Olasz Piroska helyben és kemencében sütött édességeiből falatozhattak a jelenlévők.

A tájházban egyébként heti rendszerességgel tartanak foglakozásokat az iskolai tanévhez igazodva, ami azt jelenti, hogy ősztől egészen június elejéig érkeznek az iskoláscsoportok a különböző programsorozatokra.

A rendezvény a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, valamint a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének szakmai koordinációjával valósult meg.

D. P.