Nemcsak a szubvenciót vehetik el, a nyugdíjat is?

Szigorodik Ukrajnában az állami juttatásokra, például nyugdíjra, szubvencióra, gyermeknevelési támogatásra, ösztöndíjra igényt tartók ellenőrzése – derül ki a strana.ua összeállításából. A fokozott vizsgálatra lehetőséget adó jogszabályt október 17-én fogadta el a Legfelső Tanács. A drákói szigor célja egyértelmű: a kormány csökkenteni szeretné a juttatásokra jogosultak körét. Egyes becslések szerint csupán a szubvencióban részesülők számát 400-500 ezer fővel csökkentenék, de nem kímélnék a nyugdíjasokat, a rokkantakat, a sokgyermekeseket sem.

Amikor az Alkotmány sem számít

Az elképzelés, hogy minden korábbinál szigorúbb ellenőrzésnek vessék alá a támogatásért folyamodókat, s a már megítélt és kifizetett juttatások esetében is ellenőrizzék a jogosultságot, nem új keletű. A Pénzügyminisztérium még tavaly kidolgozta az ellenőrzések rendjét, az Alkotmánybíróság azonban keresztülhúzta a számításaikat, mivel kimondta: ellenkezik az alaptörvénnyel a kormányzatnak az a törekvése, hogy korlátlan hozzáférést szerezzen a polgárok személyes adataihoz.

Ennek ellenére az ellenőrzés a juttatásokat megítélő állami szolgálatok részéről hallgatólagosan folytatódott és tovább szigorodott, ami elsősorban a közüzemi díjak fizetésére igénybe vehető szubvencióban részesülőket, a nyugdíjasokat, a szociális támogatásban részesülőket érintette. A kormányzati praktikákat mi sem bizonyítja jobban, mint a támogatásban részesülők számának lényeges csökkenése.

Az igazán nagyszabású és mélyreható ellenőrzéshez azonban mostanáig hiányzott a jogalap. Ezt az alapot biztosítja a hatóságoknak a parlament által most elfogadott törvény, amelyet már az új Pénzügyminisztérium dolgozott ki, ám az Alkotmánybíróság által kifogásolt régi rendelet alapján…

Három az ukrán igazság?

A törvény háromszakaszos ellenőrzést irányoz elő.

Az első szakasz a költségvetési pénzre pályázó lakos ellenőrzése. Ekkor megvizsgálják, hogy jogosult-e az igénylő a támogatásra.

A második szakaszt a költségvetési forrásból származó juttatásban részesülők rendszeres átvilágítása jelenti. Ennek célja kiszűrni azokat, akiknek a juttatás folyósítása közben változott a pénzügyi helyzete, s akik ezért – legalábbis a csinovnyikok véleménye szerint – nem jogosultak a továbbiakban szociális támogatásra. Például elveszíti támogatási jogosultságát, aki 50 ezer hrivnya felett vásárol, öt évnél fiatalabb személygépkocsira, ingatlanra tesz szert. A hivatalnokokat ilyenkor nem érdeklik a körülmények. Így megfosztották a szubvenciótól azt az idős nőt is, aki eladta egyszobás lakását és abban a városban vett a pénzen egy másikat, ahol a gyermekei és unokái élnek, hogy azoknak egyszerűbb legyen gondoskodni beteg édesanyjukról, nagymamájukról.

A harmadik szakaszt a visszamenőleges ellenőrzés jelenti. Vagyis a hivataloknak jogukban áll a támogatás megszűnését követő három évben folytatni az ellenőrzést. Ha ez idő alatt kiderül, hogy a támogatott „méltatlan” volt a juttatásra, vissza kell fizetnie a költségvetésből számára kiutalt teljes összeget.

Az ellenőrzés során a hatóságok a polgárok szinte valamennyi személyes adatához hozzáférhetnek, azaz megtudhatják, rendelkeznek-e földrészleggel, ingatlannal, gépkocsival, mennyi pénz van a számlájukon stb. Azt tervezik, hogy ezeket az információkat egyetlen adatbázisban egyesítenék, amelyhez a helyi ellenőrök és a Pénzügyminisztérium illetékesei is hozzáférhetnének. Az adatbázist folyamatosan frissítenék, vagyis a hivatalnokok a polgár anyagi helyzetének minimális javulásáról is azonnal értesülhetnének. Ha valaki örököl vagy pénzt utalnak át a számlájára, az már alapul szolgálhat a vizsgálat megindításához, melynek eredményeként az egyént megfoszthatják a támogatástól.

Mi lesz az alkotmányos jogokkal?

A szakértők felhívják a figyelmet az új rendszerben rejlő veszélyekre. Elsősorban azt kifogásolják, hogy az adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához nem lesz szükség a polgár hozzájárulására. Az sem világos, milyen egyéb területeken nyílik majd „lehetőség” az összegyűjtött információk felhasználására. Ráadásul a törvény nem rendelkezik a felelősségre vonásról a személyes adatok jogosulatlan felhasználásáért.

További veszélyforrás lehet, hogy az adatgyűjtés döntően nem eredeti dokumentumok, hanem különféle adatbázisok alapján történik. Ha az adatbázisok valamelyikébe hiba csúszik, például rosszul van feltüntetve a háztáji földrészleg mérete, könnyen előfordulhat, hogy a polgárt egyszerre valamennyi támogatásától (például szubvenció, gyermeknevelési támogatás stb.) megfosztják, hiszen minden hivatal ugyanazokat az információkat használja. A jogszabály ugyanakkor arról nem rendelkezik, miként lehet kijavítani ezeket a hibákat és elérni, hogy újra folyósítsák a támogatásokat.

A törvényt még elfogadása előtt számos kritika érte, a jelek szerint azonban a képviselőket nem zavarta, hogy a jogszabály több ponton is ellentmond az Alkotmánynak, Ukrajna törvényeinek és az elfogadott nemzetközi normáknak. Persze fennáll a lehetőség, hogy az Alkotmánybíróság utóbb ezt a törvénytervezetet is alaptörvény-ellenesnek mondja ki, akárcsak „elődjét”, a Pénzügyminisztérium 2018-as rendeletét. Erre azonban pillanatnyilag senki nem merne mérget venni.

Előbb a szubvenciósok következnek

Könnyű belátni, hogy az „ellenőrzés” első számú célpontjai a szubvencióban részesülők lesznek. Az ország 2020. évi költségvetésében jelen helyzet szerint 48 milliárd hrivnyát különítettek el a közüzemi díjak támogatására, vagyis még kevesebbet, mint az ideiben (55 milliárd hr.). Ugyanakkor a télen az ország legtöbb településén borítékolhatóan emelkedni fognak a közüzemi díjak, vagyis elvben nem kevesebb, hanem több forrásra lenne szükség.

Ezzel párhuzamosan viszont folyamatosan csökken a támogatottak száma. Míg a tavalyi fűtési idényben mintegy négymillió háztartás részesült támogatásban a közüzemi díjak törlesztésére, idén már csak 2,8 millió. Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint az idei esztendő első nyolc hónapjában mintegy 2,5 millió háztartás igényelt szubvenciót, ami 41,4%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A hivatalnokok állítják, hogy az igénylők számának csökkenése a lakosság növekvő jólétéről tanúskodik. Valójában a jelenség tényleges oka egyfelől abban keresendő, hogy egyre szigorodnak a jogosultság feltételei, másfelől egyre kevesebben bátorkodnak benyújtani az igénylésüket, mivel a hatóságok kiszűrik a külföldön dolgozók, s a keresetüket hazaküldők családjait, valamint azokat, akiknek személygépkocsijuk, földrészlegük, egyéb tulajdonuk van.

Nem egyértelmű a megítélése annak a kormányzati elképzelésnek, mely szerint a szubvenciót kézpénzben kapják meg a rászorulók. Könnyen az intézkedés áldozataivá válhatnak nyugdíjasok vagy sokgyermekes családok is, holott a jogosultságukhoz nem férhet kétség. Képzeljük el például, hogy az egyedül élő nyugdíjas megbetegszik, s kénytelen a közüzemi díjak törlesztésére kapott pénzt orvosságra költeni – magyarázta Olekszandr Szkubcsenko, az Ukrajnai Lakásszövetség elnöke a strana.ua újságírójának. Ennek következtében óhatatlanul elmarad a közüzemi díjak törlesztésével, s ha az adóssága meghaladja a 340 hrivnyát, megvonhatják tőle a szubvenciót.

Elemzők szerint a hatóságok ezzel az eljárással a remélttel ellentétes hatást érhetnek el, azaz nem hogy csökkenne, hanem rohamosan nőni kezdhet a lakossági tartozás a közüzemi szolgáltatásokért. Attól ugyanis, hogy csökken a szubvencióra jogosultak köre, még nem lesz több pénze az embereknek.

Készülhetnek a nyugdíjasok?

Azt hihetnénk, hogy az idősek nyugdíjellátáshoz való jogához nem férhet kétség, különösen, ha egyszer már megítélték a járandóságukat. Ennek ellenére a háromszakaszos ellenőrzés rájuk is vonatkozik. Ráadásul a jogszabály értelmében a hivatalnokoknak jogukban áll felfüggeszteni a nyugdíj folyósítását az ellenőrzés idejére.

Sajtóhírek szerint a nyugdíjasok ellenőrzése máris folyamatban van. Például előfordul, hogy a Nyugdíjalap beleköt a korábban természetes személyként vállalkozókba, amiért állítólag nem fizették az Egységes Szociális Hozzájárulást (JeSZV), s így nyugdíjra sem jogosultak. Sok esetben bebizonyosodik, hogy ezek az állítások alaptalanok, de a vállalkozóknak nem mindig sikerül bizonyítani az igazukat. Előfordul, hogy „elkallódnak” a JeSZV fizetését igazoló levéltári anyagok, s ilyenkor az emberek kénytelenek a bírósághoz fordulni. Nem ritka, hogy a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra jogosult pedagógusoknak és orvosoknak is pereskedniük kell, mert a Nyugdíjalap kétségbe vonja ezt a jogukat. A nyugdíjra jogosultak egyéb kategóriáival is előfordul, hogy a bírósághoz kell fordulniuk. Esetükben a nyugdíjalap ugyan nem vonja kétségbe a jogosultságukat, ám mindent elkövet annak érdekében, hogy csökkentse az illetményük összegét. Szakértők figyelmeztetnek, tömegessé válhat a nyugdíjak felülvizsgálata.

És győz a bürokrácia?

Elméletileg a kormányzat törekvéseit meg lehet magyarázni: valóban nem normális állapot, hogy az ország lakosságának közel a fele hozzájut valamilyen szociális juttatáshoz. Az is bizonyos, hogy jó néhány esetben megkérdőjelezhető a támogatásban részesülők jogosultsága. Mint például azé a tehetős vállalkozóé, aki nagycsaládosként 100 négyzetméteres lakása után szubvencióban részesül.

Úgy tűnik azonban, hogy a kormányzat helytelenül közelíti meg a kérdést. Ahelyett, hogy az egyéni élethelyzetekből kiindulva vizsgálná a jogosultságot, a jogosultak számának mechanikus csökkentésére törekszik újabb és újabb bürokratikus akadályok, intézkedések közbeiktatásával.

(ntk)