Új vállalkozói szitokszavak: pénztárgép, elektronikus számla, cashback

Két törvény borzolja mostanság a vállalkozói kedélyeket országszerte: az 1053-1-es és 1073. számú törvénytervezeteket októberben fogadta el a parlament, s legjelentősebb rendelkezéseik jövőre, illetve 2021-ben lépnek hatályba. A jogszabályok tervezetét képviselők terjesztették elő ugyan a parlamentben, alapvetően azonban az adóhatóság szakemberei dolgozták ki a dokumentumokat, méghozzá azzal a nem titkolt szándékkal, hogy korlátozzák az adóelkerülők mozgásterét. A kisvállalkozók többsége mégis úgy érzi, az új rendelkezések rájuk mérik a legnagyobb csapást. Márpedig Ukrajnában ma körülbelül 1,9 milliónyian vállalkoznak természetes személyként, többségük kisvállalkozó. Az alábbiakban röviden, a teljesség igénye nélkül összefoglaljuk, mire számíthatnak az érintettek.

Mi lesz a pénztárgépekkel?

A törvény kötelezi az egységes adót fizetők 2., 3. és 4. kategóriájához tartozókat az úgynevezett Elszámolási Műveletek Nyilvántartójának (RRO), más szóval, a pénztárgépnek a használatára.

Az úgynevezett „kockázati csoportokhoz” tartozó egyéni vállalkozók esetében az intézkedést már jövő október 1-jétől bevezetnék. Ők az éves bevételük összegétől függetlenül kötelesek lennének pénztárgépet használni.

Ebbe a körbe tartoznának azok a vállalkozók, akik

1) nemesfémekből és drágakövekből készített ékszereket és háztartási cikkeket értékesítenek;

2) használt árukkal kereskednek üzletekben;

3) gyógyszereket, orvostechnikai eszközöket adnak el, és fizetős egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak;

4) műszakilag összetett, garanciaköteles termékek eladásával foglalkoznak;

5) éttermeket, kávézókat, gyorséttermeket működtetnek;

6) utazásszervezők, utazási irodákat tartanak fenn;

7) szállodákat üzemeltetnek;

8) gépjárművek alkatrészeit és felszereléseit értékesítik a kormány által jóváhagyott listának megfelelően.

Viszont 2021. január 1-jétől az egységes adót fizetők 2., 3. és 4. csoportjához tartozók számára a tevékenységük típusától függetlenül kötelezővé válik a pénztárgép használata.

A pénztárgép kötelező használata nem vonatkozik ugyanakkor a természetes személyként vállalkozók 1. kategóriájához tartozókra, továbbá azokra a vállalkozókra, akiknél nincs készpénzes elszámolás, valamint a gyártókra. Pénztárgép nélkül lehet majd árukkal kereskedni a piacokon is, kivéve azokat a termékeket, amelyekre garanciavállalási kötelezettség vonatkozik.

Korábban az a hír járta, hogy a használt árukkal kereskedő természetes személyek, például akik a bolhapiacon kínálják portékáikat, szintén kénytelenek lesznek pénztárgépet használni, ám ezt a rendelkezést végül törölték a jogszabályból.

További újdonság, hogy azoknak a természetes személyként vállalkozóknak, akik az egységes adózást választók 2. csoportjához tartoznak, az éves bevételi „plafonját” a jelenlegi 1,5 millió hrivnyáról 2021. január 1-jétől 2,5 millió hrivnyára emelnék.

Pénztárgép helyett program

A jövőben a vállalkozónak lehetősége nyílik rá, hogy az elszámolási műveletek nyilvántartására az okos telefonját, táblagépét, laptopját, számítógépét is felhasználja. Az ehhez szükséges programok 2020 tavaszától, vagyis a törvény elfogadásától számított hat hónap elteltével válnak hozzáférhetővé. Az adóhatóság weboldaláról állítólag máris letölthető és tesztelhető néhány ilyen program. Az E-Receipt (E-csekk) elnevezésű programot ingyenesen bocsátanák az érintettek rendelkezésére.

A fejlesztők azt ígérik, hogy a pénztárgépprogramok regisztrációja egyszerűbb lesz, mint a hagyományos pénztárgépeké, ezenkívül a szoftvereket a pénztárgépekkel párhuzamosan is használni lehet majd. A pénztárgép-alkalmazások legfeljebb 36 óráig működhetnek offline állapotban, azaz világhálós kapcsolat nélkül. A vállalkozó köteles lesz erről az időszakról az adóhatóság szerveréhez való csatlakozást követően egy órán belül beszámolni.

Az elképzelés szerint a tájékoztatást egy gombnyomással el lehet majd intézni, vagyis nem lesz különösebben megterhelő a felhasználó számára.

Mi az az elektronikus fizetési csekk?

A papíralapú fizetési csekk mellett, vagy ahelyett a vállalkozók úgynevezett elektronikus csekket is kiadhatnak. Ennek lényege, hogy az eladó szkenneli a megvásárolt árucikk QR-kódját vagy vonalkódját, s az ennek alapján kiállított vásárlási csekket elektronikusan megküldi az Állami Adószolgálat szerverére, ahol a csekket regisztrálják, adószámot kap, majd visszaküldik a vállalkozó okos telefonjára vagy számítógépére. Ezután a csekket a vásárló kívánsága szerint ki lehet nyomtatni, átküldetheti azt a saját telefonjára, de akár le is szkennelhető a csekk végén található QR-kód.

Érdekes módon ugyanakkor a pénztári programok megjelenése után is megmarad a vállalkozók kötelezettsége a napi jelentések vagy összesítő számlák (Z-jelentések) létrehozására és leadására, ami eddig is feladatuk volt a pénztárgépet alkalmazó vállalkozóknak. E kötelezettség elmulasztásáért 510 hrivnya (a polgárok minimális adózatlan jövedelmének harmincszorosa) bírság szabható ki.

Jön a cashback

Ha a vállalkozó a vevőnek teljesen vagy részlegesen szabálytalan csekket (amelyet még nem regisztráltak az Állami Adószolgálat szerverén) adott ki egy vagy több olyan termékre, amelyek értéke egyenként meghaladja a 850 hrivnyát, a vevő írásos panaszt tehet az adóhatóságnál. Amennyiben az adóhatóság ellenőrzésének eredményeképpen a panasz megerősítést nyer, a vállalkozónak a szabálytalanul értékesített áru értékének 150%-ával megegyező összegű bírságot kell fizetnie. A bírság egy részét a vásárló kapja meg készpénzben (ez lenne a tulajdonképpeni cashback, azaz pénzvisszafizetés), a másik része a pénznek befolyik az állami költségvetésbe.

A legtöbb bírálat talán a törvénynek éppen ezt a rendelkezését éri. Amint kritikusai rámutatnak, a jogszabály nem korlátozza a feljelentések számát, nem szankcionálja az alaptalanul feljelentgetőket, s az sincs részletesen törvénybe foglalva, hogy az adóhatóság minek az alapján minősít egy-egy csekket szabálytalannak. Ugyanakkor minden egyes szabálysértés soron kívüli hatósági ellenőrzés alapjául szolgálhat az illetékes hatóságok számára. Sokan a vállalkozók közül attól tartanak, hogy a hatóságok újabb univerzális, azaz szükség szerint bármikor alkalmazható indokra tettek szert e törvény által a vállalkozók zaklatásához.

Az adóhatóságnál az Ekonomicsna Pravda megkeresésére azt válaszolták e felvetésekre, hogy nincs joguk korlátozni a polgároknak azt a jogát, hogy szabálysértés esetén bejelentést tegyenek az illetékeseknél. Felhívják viszont a figyelmet arra, hogy miután az elektronikus csekket a pénztárgépen és az adóhatóság szerverén egyaránt elmentik, gyakorlatilag lehetetlen meghamisítani a dokumentumot úgy, hogy annak rekvizitumai (azaz adatai) mind a két helyen azonosak legyenek.

Állítólag vannak biztosítékok

A 2020. október 1-jétől életbe lépő cashback intézménye elvben tartalmaz néhány biztosítékot. Ilyen például, hogy a vásárló kizárólag a saját elektronikus ügyintézési fiókján keresztül tehet panaszt az eladóra, s mindannyiszor azonosítania kell magát digitális aláírása segítségével. Ez elvben kizárja, hogy a hatóságok névtelen feljelentés alapján kezdjenek vizsgálódni. Ezenkívül, a vásárlói panasz kétszintes hatósági ellenőrzésen megy keresztül (hogy ez a gyakorlatban mit jelent, az egyelőre nem tudható).

Fontos tudni, hogy szó sem lehet a pénzvisszatérítéséről (cashback), ha a vásárló egyáltalán nem kapott csekket az eladótól. Ilyenkor a vállalkozóra pénzbírságot szabnak ki, amelynek összege első alkalommal legalább 850 hrivnya (a polgárok adózatlan minimális jövedelmének ötvenszerese), a következő alkalmakkor pedig legalább 1700 hrivnya (a polgárok minimális adózatlan jövedelmének százszorosa).

 (ntk)