Készül a drákói munkatörvénykönyv

2019. december 4., 19:50 , 984. szám

Továbbra is vezető helyen szerepelnek a világhálón a munka világának szabályozása terén várható újdonságokkal foglalkozó hírek. Egyes portálok szerint a kormány akár már e héten tárgyalhat az új munkatörvénykönyv tervezetéről. Ha a miniszteri kabinet rábólint a dokumentumra, az még idén a parlament elé kerülhet. A tervezet szövege egyelőre nem ismert, a pletykák szerint azonban nem véletlen, hogy a dokumentumot „rejtegetik”, s ha eljön az ideje, a törvényhozás gyorsított eljárásban fogadná el. Gyanítható ugyanis, hogy a jogszabálytervezet egyes kitételei enyhén szólva nem nyernék el a szavazók tetszését.

A zik.ua tudni véli, hogy az új törvénykönyv inkább a munkáltatók érdekeit védi majd, semmint a munkavállalókét. Például egyszerűbbé válhat a dolgozók elbocsátása, köztük a szülési és szülés utáni szabadságon lévő várandós nőké és kismamáké, a nyugdíjkorhatár előtt álló és nyugdíjas korú szakembereké, a fogyatékkal élőké, rokkantaké stb.

Ezzel kapcsolatban a portál idézi Halina Tretyakovát, a Legfelső Tanács szociálpolitikai bizottságának elnökét, aki úgy véli, hogy ez az intézkedés nemhogy rontaná, hanem éppen ellenkezőleg, javítja a szülőképes korú nők elhelyezkedési esélyeit, hiszen a munkaadók gyakran félnek alkalmazni őket, attól tartva, hogy bármikor szülési szabadságra mehetnek. Ha viszont a munkáltatónak megadják az ilyen munkavállalók elbocsátásának jogát, az megkönnyíti az elhelyezkedésüket – hangzik a politikus meglehetősen cinikus indoklása.

Várható továbbá, hogy csökkentik a betegszabadság idejét és felülvizsgálják a szabadság időtartamát is. Igaz, jegyzi meg a 24tv.ua, egyelőre nem világos, miként alakulna át a betegszabadság idejére járó juttatás folyósításának mechanizmusa. Ezt a juttatást eddig az állam folyósította a szociális rendszeren keresztül, most azonban az állam kinyilvánította, hogy szeretne kivonulni a munkáltatók és a munkavállalók viszonyából ott, ahol ez nem feltétlenül szükséges.

Nőhet a munkaidő. Jelenleg nyolc óra a munkanap törvényben rögzített hossza, ám előfordulhat, engedélyezni fogják a munkáltatóknak, hogy akár 12 órás munkanapot is bevezessenek. Igaz, erre csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával nyílna lehetőség. Éves szinten ugyanakkor 150 vagy 170 órában maximálnák a túlórák számát, ágazattól függően.

Külön említést érdemel, hogy az ukrán polgároknak felajánlanák, vállaljanak munkát munkaszerződés alapján. A strana.ua úgy tudja, a szerződés lehetne rövid távú vagy korlátlan idejű, nem fix munkaidős, esetleg diákokkal kötendő stb. Ezek szerint Ukrajnában az amerikai modellt szeretnék meghonosítani, ahol minden alkalmazott egyedi feltételekben és bérben állapodik meg a munkáltatóval. Így viszont nem kizárt, a munkaadó gyakorlatilag korlátlan ideig tarthatja „rövid” munkaszerződésen a munkavállalót, aki felett állandóan ott függne a munkahely elvesztésének Damoklész-kardja. Ez a megoldás különösen kényelmes lehet a munkáltatónak például a nyugdíjba vonulás előtt álló és a nyugdíjkorhatárt elért alkalmazottak esetében, akiket bármikor el lehet bocsátani.

A hírek szerint legfeljebb öt évre szóló szerződés megkötésére tennének javaslatot tanároknak, újságíróknak, a felügyelő bizottságok tagjainak és a vállalatok felső vezetőinek, valamint azokban az esetekben „amikor az alkalmazottat másik munkaadóhoz vezénylik”. Ugyanakkor a szerződés nem jelentene garanciát arra nézvést, hogy a munkavállaló legalább a megállapodás időtartamára megszabadulna az elbocsátás rémétől. A törvénytervezet állítólag a szerződés idő előtti felbontására okot adó körülmények egész sorát fogja tartalmazni.

Ukrajnában – az elvben kedvező jogi szabályozás ellenére – eddig is igyekeztek minimalizálni a munkavállalók érdekérvényesítési képességét, előfordulhat azonban, hogy a jövőben még kevesebb lehetőségük nyílik erre. A strana.ua például úgy tudja, a munkatörvénykönyvben mindössze egyetlen mondat foglalkozik majd érintőlegesen a munkavállalók jogainak kollektív védelmével. Vizsgálják annak lehetőségét, hogy korlátozzák a sztrájkhoz való jogot. Egyes elképzelések szerint tilos lenne a kormány és a parlament ellen sztrájkolni, a munkabeszüntetés kizárólag a cégek ellen irányulhat majd. A munkáltatót ugyanakkor feljogosítanák, hogy elbocsássák a sztrájkolókat, vagy ne fizessenek bért nekik a munkabeszüntetés idejére.

A munkaadók és a munkavállalók békéltetése egy bizonyos Nemzeti Mediációs és Békéltetési Szolgálat feladata lenne, egy állami szervé, amely közreműködne a munkaügyi konfliktusok rendezésében. A törvénytervezet ugyanakkor nem mond semmit a szakszervezetek szerepéről a munkahelyi vitákban.

A kevés pozitívum között említhetjük, hogy vizsgálják az otthoni munkavégzés lehetőségének kiterjesztését és ösztönzését. Kevésbé egyértelmű viszont a jelentősége annak a hírnek, mely szerint a fiatal munkavállalók alkalmazásának ösztönzésére a 26 éven aluliakat mentesítenék a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Kérdés, mindez miként hatna a nyugdíjkorhatárhoz közel álló alkalmazottak foglalkoztatására. Ezenkívül, a vállalkozások adókedvezményekre számíthatnának, ha átvállalják alkalmazottaik nyugdíjbiztosítását, megfizetik az ingázásukat a munkahely és a lakóhely között, vagy egészségbiztosítást nyújtanak a dolgozóik számára.

(zzz)