„Ukrajnának le kellene venni a szeparatizmus szemüvegét”

Sajtóreggeli Jánosiban

Az év vége felé közeledve már hagyomány, hogy dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos sajtóreggelin látja vendégül a kárpátaljai ukrán és magyar nyelvű média munkatársait. A találkozó alkalmat biztosít arra, hogy közösen áttekintsék a mögöttünk hagyott időszak főbb eseményeit, és válaszoljon a neki feltett kérdésekre. A sajtóreggeli helyszíne ezúttal is a Helikon Hotel volt Jánosiban.

Idén annyira sok kérdést kapott az ukrán újságírók részéről a miniszteri biztos, hogy nehezen tudta a reggelijét elfogyasztani. A válaszadásban Buhajla József ungvári magyar főkonzul sietett a segítségére, aki a kétoldalú politikai kapcsolatokra vonatkozó kérdések egy részére válaszolt.

A 2019-es évet értékelve dr. Grezsa István elmondta, hogy ugyanaz a kettősség érzékelhető, mint az elmúlt években, a Kárpátalja és Magyarország közötti együttműködés továbbra is jónak mondható, igaz, még az új megyei vezetés és a magyar kormányzati szereplők közötti mindennapos kapcsolatok nem alakultak ki úgy, mint a korábbi időkben. Ugyanakkor a Budapest és Kijev közötti kapcsolatokban nem állt be javulás. A miniszteri biztos ennek kapcsán ezúttal is tréfásan megjegyezte: „Mi akkor is fogjuk szeretni Ukrajnát, ha ő ezt nem nagyon szeretné.” Kiemelte, hogy egyre több akadályba ütközik a humanitárius segélyek célba juttatása, tarthatatlan és megalázó a határátkelés helyzete, és továbbra is remélik, hogy lesz egy jelentősebb „Kárpátalja-fejlesztés” a kijevi kormányzat részéről. Kijelentette, hogy Magyarország támogató hozzáállása semmiben sem változott, hisz azt tapasztalják, hogy továbbra is szükség van a segítségükre.

A miniszteri biztos elmondta, hogy az Európai Unió 2014 óta 15 milliárd euróval támogatta Ukrajnát. Mégsem látnak jelentős infrastrukturális beruházásokat, például új határátkelőhelyeket, a közegészségügyben sem látható olyan fejlesztés, amilyen egy Európába igyekvő országtól elvárható.

Az új határátkelők megnyitásával és a meglévők kibővítésével kapcsolatos újságírói kérdésre Buhajla József ungvári magyar főkonzul válaszolt. Elmondta, hogy a záhonyi közúti híd felújításra szorul, illetve a legjobb megoldás az volna, ha épülne egy újabb híd. Megerősítette, hogy magyar részről készen vannak a tervek, és rendelkezésre állnak a források a megvalósításhoz, ugyanakkor ukrán részről nem kaptak a munkálatok megkezdését támogató pozitív választ. Sajnálatosnak nevezte, hogy nem készült el az új asztélyi határátkelőhely, míg a határ túloldalán a beregsurányi már évek óta készen van. Szintén várat magára a Nagyhódos–Nagypalád közötti határátkelőhely megnyitása, de biztató a helyzet: az ukrán fél megépítette az utat, a magyar fél pedig már kialakította az ideiglenes infrastruktúrát. A főkonzul elmondta, hogy az „ideiglenes” kifejezés a két ország szótárában egészen mást jelent. Magyarországon úgy értelmezték, hogy elkészült egy ideiglenes határátkelő infrastruktúra, ami mellett párhuzamosan folyik a végleges megvalósítása. Meglepetésükre az ukránok értelmezésében ez annyit jelent, hogy évente egy falunap alkalmából három napra megnyitják a határátkelőt – amivel a főkonzul szerint nem jutottak előbbre. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy most talán van arra esély, hogy az új határátkelő jövő év tavaszára megnyíljon. Buhajla József kijelentette: „Téves az az információ, hogy december 14-től új beutazásra vonatkozó tilalmat vezet be Magyarország. Ez esetben az Európai Unió vezetett be új állat- és növényegészségügyi tilalmat december 14-i hatállyal. Sarkítva ez azt jelenti, hogy mostantól egy almát sem lehet majd bevinni az EU területére. Nem kell vázoljam azt a képet, hogy mostantól mi fog történni a határátkelőkön. Ráadásul 2020-ban a záhonyi határátkelő fejlesztésére is sor kerül” – sorolta a főkonzul, hangsúlyozva, hogy újabb határátkelők nyitásával és a meglévők bővítésével kapcsolatos kezdeményezéseik ügyében továbbra is várják az ukrán fél válaszát.

Dr. Grezsa István a legtöbbet firtatott kérdés kapcsán kifejtette, hogy egyelőre a hivatalos Kijev és Budapest viszonya megmerevedett. Hanna Novoszad ukrán oktatási miniszter Ungváron kijelentette, hogy nem fogják megváltoztatni a magyarok jogait korlátozó törvényeket. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is egyértelművé tette, hogy amíg a magyar kisebbség nem kapja vissza az eddig őt megillető jogokat, addig Magyarország blokkolni fogja Ukrajna NATO-val és EU-val kapcsolatos törekvéseit. A miniszteri biztos szerint nagyon aktuális lenne a két ország vezetői között egy legmagasabb szintű találkozó, mert csak az tudná kimozdítani az említett kérdéseket a jelenlegi helyzetből. Orbán Viktor miniszterelnök egy ilyen találkozóra bármikor, bárhol nyitott, ahogy Áder János köztársasági elnök is.

A miniszteri biztos nehezményezte a kárpátaljai magyar tisztviselők határon történő vegzálását, és az Egán Ede-alapítvány ellen folytatott hatósági zaklatást, kijelentette: „Ukrajnának le kellene venni a szeparatizmus szemüvegét. Ha komolyan gondolja Ukrajna az Európai Unió felé való orientációt, akkor minden szomszédjával, Lengyelországtól Romániáig, beleértve Magyarországot is, jó kapcsolatot kell kialakítania.”

Badó Zsolt