Ki fizet a kutyaharapásért?
„Ki felel azért, ha valakit megharap egy kutya az utcán? Ki fizeti meg a kezelést, a tönkretett ruhát stb.? Mit tegyen, aki kártérítést akar?”
– Ha valakit az utcán megharap egy, a gazdája által sétáltatott kutya, a sértettnek mindenekelőtt a saját biztonságával érdemes foglalkoznia, amint azonban elmúlt a közvetlen veszély, célszerű gondoskodnia a következőkről:
• vegye fel a mobiltelefon kamerájával a rátámadó kutyát, a kutya gazdáját, a környéket, ahol mindez történt, és az embereket, akik láthatták az esetet (figyeljen oda, hogy jól látszódjék, volt-e a kutyán nyakörv, póráz, szájkosár);
• követelje a kutya gazdájától, hogy mondja meg a nevét, telefonszámát;
• kérje el az eset tanúinak telefonszámát, írja fel a nevüket;
• hívja ki a helyszínre a rendőrséget;
• követelje a kutya gazdájától, hogy tartson vele a kórházba, ahol be kell jelentenie, hogy a kutyája harapta meg a polgárt;
• követelje a gazdától, hogy adja át a kutyát kivizsgálásra az állatorvosnak;
• kérjen orvosi segítséget a kórházban, illetve kérje, hogy készítsenek hivatalos leírást a kutya által okozott sérülésekről (látlelet);
• javasolt tételesen felírni a kezelési költségeket, összegyűjteni a nyugtákat, tanácsos megkérni az orvost, hogy minden receptet, minden gyógyszert tüntessen fel a kórtörténetben, hogy később bizonyítani lehessen a kezeléssel járó kiadásokat.
Ha a kutya gazdája nem kívánja önként megtéríteni az okozott kárt, a sértettnek jogában áll a bírósághoz fordulni.
Hasonló az eljárás, ha kóbor kutya támadta meg az embert, azzal a különbséggel, hogy a helyi önkormányzatnak kell megfizetnie a kárt. Ehhez a támadás elszenvedője mindjárt forduljon a bírósághoz. Ezenkívül a sértett követelheti a helyi önkormányzattól, az állategészségügyi hatóságoktól, hogy fogják be a kóbor kutyákat.
Most vizsgáljuk meg, milyen felelősség terheli a gazdát a kutyák szabálytalan sétáltatásáért, tartásáért, a polgárok egészségében és javaiban okozott kárért.
Az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Кодекс України про адміністративні правопорушення – a továbbiakban: Ajtk.) 154. cikkelye a kutyatartás szabályainak megsértéséért figyelmeztetést vagy a polgárok nem adózó minimális jövedelme 10–20-szorosának megfelelő bírságot (170–340 hrivnya) ír elő, illetve tisztviselők esetében figyelmeztetést vagy a nem adózó minimális jövedelem 20–50-szeresének megfelelő bírságot állapít meg. Az állattartás szabályainak ismételt megsértése esetén a polgárokra a nem adózó minimális jövedelem 100–200-szorosának megfelelő bírság szabható ki, az állat elkobzásával. Tisztviselőknél a szankció a nem adózó minimális jövedelem 200–300-szorosának megfelelő bírság és az állat elkobzása.
Ez a bírság a kutya nyakörv, póráz, szájkosár nélküli, tilos helyen való sétáltatásáért, az állat felügyelet nélkül hagyásáért stb. róható ki, valamint akkor, ha a kutya kárt okoz az emberi egészségben vagy tulajdonban.
Ha a kutya támadása egészségre veszélyes károsodást okozott (például tépett seb keletkezett, a kutya által okozott sebek az élet elvesztéséhez vezettek), az állat gazdája büntetőjogi felelősségre vonható.
A Büntető törvénykönyv (Кримінальний кодекс України – a továbbiakban: Btk.) 128. cikkelye szerint a gondatlanságból elkövetett közepesen súlyos vagy súlyos testi sértés százötventől kétszáznegyven óráig terjedő közérdekű munkával vagy két évig terjedő javítómunkával vagy legfeljebb kétévi szabadságkorlátozással vagy legfeljebb kétévi szabadságvesztéssel büntethető.
Ha a sértett életét veszti a kutya támadása következtében, az állat tulajdonosát a Btk. 119. cikkelye alapján gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolhatják meg. E cikkely szerint a bűnöst háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságkorlátozással sújthatják.
Ezenkívül az állatvédelmi törvény (Закон України «Про захист тварин від жорстокого поводження») 12. cikkelyének utolsó bekezdése szerint a kutya tartója köteles teljes egészében megtéríteni a sértettnek vagy a sértett tulajdonában okozott anyagi kárt. Hasonlóan fogalmaz a Polgári törvénykönyv is (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.):
• A szakadt ruhákért, cipőkért, sapkákért, táskákért stb. a csekkel, áruszakértői vizsgálattal igazolható teljes kárérték megtérítendő (lásd a Ptk. 22. és 1166. cikkelyeit!).
• Egészségkárosodásért (sebek, törések, törött állkapocs, fogak stb.) a teljes kezelési költséget meg kell téríteni, beleértve a műtéteket, szanatóriumi-üdülői kezelést, protézis készítését, gyógyszerköltségeket, ezen belül a védőoltást is (lásd a Ptk. 1195–1199. cikkelyeit!).
• Az átélt szenvedésből, fájdalomból, az állatoktól való félelemből fakadó erkölcsi károkért, a harapásból származó, megjelenést rontó hegekért stb. fizetendő kártérítés alapjait a Ptk. 23., 1167., 1168. cikkelyei határozzák meg.
Emlékeztetnék, ha az állat gazdája önként nem kívánja megtéríteni az okozott kárt, a sértettnek jogában áll a bírósághoz fordulni. A kóbor állatok által okozott kárt a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat köteles megtéríteni. Ehhez szintén a bírósághoz kell fordulni.
hk
