Az adósságbehajtókról

2019. december 15., 14:40 , 985. szám

„Tíz évvel ezelőtt férjem hitelt vett fel egy banktól, amelyet csak négy évvel ezelőtt sikerült teljes egészében törlesztenünk, akkor is csak bírósági határozat alapján tudtuk lezárni az ügyet. Most újra jönnek a levelek, naponta felhívnak bennünket telefonon, hogy a férjem tartozik még 7000 hrivnyával. Elküldtem a banknak a dokumentumok másolatait, amelyek szerint mindent visszafizettünk, nincs tartozásunk, de hiába. Az a benyomásom ráadásul, hogy nem a bank tisztviselői zaklatnak bennünket, hanem ismeretlen fiatalemberek. Legutóbb már a rendőrséggel és végrehajtással fenyegettek bennünket. Mit tegyünk? Beperelhetjük őket például zsarolás vagy erkölcsi kár okozása miatt?”

– Elöljáróban megjegyezném, hogy a hasonló esetekben csak az ügy valamennyi részletének ismeretében lehet megalapozottan állást foglalni. Annyi viszont látatlanban is bizton állítható, hogy amennyiben a hitelt a férje vette fel, vagyis ő a szerződő fél, öntől eleve nem követelhetnek semmit, zaklatni sem áll jogukban. Fontos tudni azt is, hogy készpénzt vagy vagyontárgyat csak bírósági végzés alapján lehet behajtani, a végrehajtói szolgálaton keresztül.

Azt tanácsolnám, igyekezzenek tisztázni, hogy ki írja a leveleket, ki hívogatja, zaklatja önöket, követeljék, hogy azonosítsák magukat, mutassák fel a dokumentumokat, amelyek alapján jogosultak eljárni az ügyben. Mutassák be azokat az okmányokat, számlakivonatokat is, amelyek alapján a férje állítólag tartozik.

Ismételten hangsúlyoznám, hogy a hasonló esetekben minden a részleteken múlik, elsősorban a bankkal kötött hitelszerződésen, illetve a bank és a tartozást behajtók közötti megállapodáson – már ha köttetett ilyen esetünkben. Önöknek ezért követelniük kell, hogy bocsássák rendelkezésükre az összes dokumentumot, amelyek alapján pénzt követelnek, és a hitelszerződéssel együtt alaposan tanulmányozzák át azokat, lehetőség szerint jogász vagy ügyvéd bevonásával.

Amennyiben ezek után úgy döntenek, hogy a követelés nem jogos, és nem hajlandók kifizetni a kért összeget, vagy ha esetleg úgy tartják, hogy indokolatlanul sok pénzt követelnek önöktől, tájékoztassák erről a zaklatóikat, és ragaszkodjanak hozzá, hogy az ügy kerüljön bíróság elé. Akkor is ragaszkodjanak a bírósághoz, ha az adósságbehajtók nem bocsátják rendelkezésükre a kért dokumentumokat.

Emellett, amennyiben zaklatóik nem tudják, vagy nem akarják megnyugtatóan igazolni magukat és alátámasztani követelésük jogosságát, fordulhatnak a rendőrséghez és feljelentést tehetnek a Büntetőtörvénykönyv 189., illetve 190. cikkelyei alapján zsarolásért vagy szélhámosságért.

Ha ez sem segít, maguk forduljanak keresettel a bírósághoz, s követeljenek kártérítést az adósságbehajtóktól az okozott erkölcsi, esetleg anyagi kárért.

hk