Molnár László: „A KMKSZ alapvető célja, hogy a kárpátaljai magyarságot megőrizze, identitását megerősítse”

A háborús nehézségek ellenére a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 2024-ben is elkötelezetten dolgozott a kárpátaljai magyar közösség kulturális életének fenntartásán. Molnár László, a szervezet kulturális titkára mesélt arról, hogyan sikerült alkalmazkodni a kihívásokhoz, milyen új kezdeményezések születtek, és hogyan formálódott a közösségi élet az elmúlt év során.

– A 2024-es évet ismét a háború árnyékában kezdtük. Hogyan sikerült alkalmazkodni ehhez a helyzethez?

– A háborús nehézségek továbbra is komoly kihívást jelentettek/jelentenek számunkra, azonban a KMKSZ igyekezett minden tőle telhetőt megtenni, hogy a magyar közösség számára a kulturális programok folyamatosak legyenek. Bár a zenés-táncos események, például a szüreti bálok elmaradtak, a legtöbb rendezvényt megszerveztük. Január 22-én, a magyar kultúra napján például Dsida Jenő versei kerültek középpontba, amelyeket a Déryné Társulat és a beregszászi színház közös előadásában mutattunk be Ungváron és Beregszászban is.

Januárban a hagyományos tiszacsomai böllérnapot disznótoros nappá szerveztük át, amelyen öt középszintű szervezet csapata készítette el a saját régiójuk ételkülönlegességeit. Ezek az alkalmak nemcsak a gasztronómiai hagyományok őrzésére adtak lehetőséget, hanem arra is, hogy a közösség tagjai találkozzanak és erősítsék egymásban a remény és az összetartozás érzését.

– Milyen új elemekkel bővült a KMKSZ rendezvényeinek palettája?

– Ebben az évben számos új kezdeményezést indítottunk. Együttműködési megállapodást kötöttünk a beregszászi színházzal, a Vándormozival és a Taylor Projekttel. Ennek eredményeként magyar filmeket hoztunk el Kárpátaljára, amelyek közül több mozipremier vetítésként volt látható a helyi közönség számára. Ez az együttműködés fontos lépés abban, hogy a magyar kultúrát és filmművészetet közelebb hozzuk a kárpátaljai magyarsághoz.

– Hogyan sikerült megszervezni a tavaszi és nyári programokat?

– A március 15-i megemlékezés kiemelt eseménye volt a Most vagy soha! című film vetítése, amelyet egyszerre mutattunk be Magyarországon és Kárpátalján. Emellett a kárpátaljai magyar iskolák hetedikes diákjai számára – több mint 1200 gyerekről van szó – Tiszacsomán szerveztünk egy különleges programot, ahol őseink hagyományait és kultúráját ismerhették meg. Május 21-én a mezővári zászlóbontás emlékére tartottunk koszorúzást, június 4-én pedig, a nemzeti összetartozás napján tisztelegtünk közösségünk ereje előtt a Semmelweis c. sikerfilm közös megtekintésével a Rákóczi-főiskola átriumában.

Nyáron ismét megrendeztük az Ősök Napját Tiszacsomán, valamint a Rákóczi-szabadságharc emléknapját a turulmadaras emlékműnél. Egy új helyszínen, Égermezőn is tartottunk megemlékezést, amelyet jövőre a megyei rendezvények sorába kívánunk emelni. A Magyarok Kenyere program keretében közös gyűjtést szerveztünk a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvánnyal, amely során ismét sikerült jelentős támogatást biztosítani a rászorulók számára még úgy is, hogy a háború miatt sokkal kevesebben foglalkoznak már Kárpátalján is mezőgazdasággal, így a megmunkált földterület is csökkent.

– Az ősz és az év vége milyen kihívásokat és sikereket hozott?

– Október 6-án az aradi vértanúkra emlékeztünk Nagyszőlősön, október 23-án pedig az 1956-os forradalom hőseinek állítottunk emléket. Kiemelt esemény volt a Karády zárkája című előadás, amelyet a Gyulai Várszínház produkciójaként mutattunk be, és hatalmas sikert aratott a közönség körében.

Az adventi időszakot különféle rendezvényekkel színesítettük. A már jól ismert adventi vásár során helyi kézművesek termékeit lehetett megvásárolni, miközben gyűjtést szerveztünk egy rászoruló család támogatására is. Az ünnepi hangulatot tovább fokozta a cserkészek által Bécsből meghozott Betlehemi Békeláng, amelyet Beregszász főterén osztottunk szét a közösség tagjai között advent harmadik vasárnapján.

– Miért fontos, hogy a háborús nehézségek ellenére is megszervezzék ezeket a programokat?

– A kulturális események sokkal többek, mint egyszerű rendezvények: közösséget teremtenek, erősítik a magyarságtudatot, és lehetőséget adnak arra, hogy ne csak a nehézségekre, hanem egymásra figyeljünk. A KMKSZ alapvető célja, hogy a kárpátaljai magyarságot megőrizze, identitását megerősítse, és ebben kulcsszerepet játszanak ezek az alkalmak.

– Milyen tervek szerepelnek a 2025-ös évre vonatkozóan?

– A KMKSZ mindig a kárpátaljai magyarság megmaradását tartja a szem előtt. Erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten az idén is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a már megszokott rendezvények ne maradjanak el, és mindenki megtalálja a számára fontos programot. Hisz az emberek – legyen háború vagy világjárvány – vágynak a közösségre. Reméljük, hogy minél előbb tűzszünet és béke lesz hazánkban, és a dolgok visszatérnek majd a normális, megszokott kerékvágásba. Szervezetünk idén is mindent megtesz a kárpátaljai magyarok megmaradásáért. Legyen béke!

Simon Dávid