Évértékelő interjú Potápi Árpád János államtitkárral

Potápi: Amint eddig, úgy a jövőben sem fogjuk elengedni a kárpátaljai magyarság kezét

A 2019-ben elért eredményekről adott lapunknak évértékelő interjút Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

– Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy a magyar állam felelősséget visel a külhoni magyarságért. A kárpátaljai magyarság ezt évek óta fokozottan tapasztalja. Vidékünkön számos fejlesztés történt 2019-ben, amely érintette a magyar családokat, a vállalkozásfejlesztést, a civil és egyházi szervezetek kezdeményezéseit egyaránt. Mindez a szülőföldön maradás és boldogulás jegyében. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkáraként mit emelne ki a 2019-es évre vonatkozóan?

– Nem egyszerű a kérdés, hisz nagyon nehéz kiemelni egyet a több száz, vagy inkább több ezer megvalósult projekt, fejlesztés, sikeres program közül. Kicsit olyan ez, mintha a gyermekei közül kellene választania az embernek, miközben mindegyikőjüket ugyanúgy szereti, és más-más okokból, de ugyanúgy büszke rájuk. Összességében elmondhatjuk, hogy nemzetpolitikai szempontból nagyon tartalmas évet zártunk. Míg a 2010 és 2014 közötti időszak az alapok lefektetéséről és a nemzet közjogi újraegyesítéséről szólt, 2015 óta egyre inkább a szülőföldön való boldogulás elősegítése került a középpontba. Ezt az irányt vittük tovább az elmúlt években is, tovább bővítve azt. A 2019-es évben – hasonlóan 2018-hoz – a nemzetpolitikát egy hármas célrendszer mentén alakítottuk: a külhoni magyarság identitásának erősítése, a családok támogatása és a magyar közösségek gazdasági megerősítése. Ha visszanézünk a mögöttünk álló esztendőre, bátran jelenthetjük ki, hogy mindhárom területen kiemelkedő eredményeket tudtunk elérni. A magyar kultúráért és oktatásért pályázati program, valamint az ifjúsági és cserkészközösségeknek szóló pályázatunk keretében 1,35 milliárd forintból több mint 3150 külhoni magyar szervezetet támogattunk. Nagy sikerrel futnak a gazdaságfejlesztési programjaink, gőz­erővel zajlik a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programunk, átalakítottuk és kibővítettük a Határtalanul Programot – mindez csak néhány az elmúlt évet érintő főbb anyaországi intézkedések közül. Rendszerszintűvé és kiszámíthatóvá tettük a külhoni magyarság támogatását, és mára gyakorlatilag nincs olyan közösség a Kárpát-medencében, amelyet ne értünk volna el. Ennek a munkának Kárpátalján is megvannak a jól látható eredményei. A felrobbantott KMKSZ-székház helyén kialakított TV21 Ungvár székházának márciusi átadása, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola idén átadott Egészség- és Sportcentruma, a főiskola bázisán készülő tanuszoda és tornaterem alapkőletétele, a kárpátaljai szociális programcsomag keretösszegének a megduplázása mind azt jelzi, hogy az anyaország nem csak a szavak, de a tettek szintjén is minden tőle telhetőt megtesz a külhoni magyarságért. Az elmúlt év kiemelt kárpátaljai eseményeit, mérföldköveit felsorolni nehéz vállalkozás lenne, de mindig akad egy-egy emlék, amely különösen kedves az ember szívének. Az idei évben nekem ilyen volt a ráti Szent Mihály Gyermekotthon közösségi összefogással épült kápolnájának az átadása, amelyet az „Egy vérből valók vagyunk” jótékonysági futással egybekötve, a Majnek Antal püspök úr által celebrált szentmise keretében adtunk át ünnepélyesen. Nem szégyellem bevallani, hogy azon az átadón magam is elérzékenyültem, és biztos, hogy évek múlva is emlékezni fogok rá.  

– 2019 a külhoni magyar gyermekek tematikus éve. Mely területekre fektettek hangsúlyt ennek kapcsán?

– Meggyőződésünk, hogy a nemzet alapja a család. A magyarság fogyása nemcsak egy-egy régióra jellemző, hanem össznemzeti probléma, de hiszünk abban, hogy ezen lehet változtatni. Magyarország Kormánya az utóbbi időszakban bevezetett intézkedéseivel azt szeretné elérni, hogy ne csak az anyaországban, de határon túl is egyre több gyermek szülessen. Olyan magyar gyermekek, akik magyar óvodába, majd magyar iskolába járnak, és szülőföldjükön versenyképes tudást szerezve, otthonukban maradva válnak országuk és a magyar nemzet sikeres, megbecsült tagjaivá. Mi ehhez minden tőlünk telhető segítséget meg­adunk. A 2019 a külhoni magyar gyerekek éve program keretében összesen egymilliárd forinttal segítettük a magyar családokat. Ez nagyon sok területet érintett: babacsomaggal ajándékoztunk meg minden olyan kisgyermekes családot, akik igényelték a 2018 januárja óta a külhoni magyarok számára is elérhető anyasági támogatást és babakötvényt, családi táborokat, Kárpát-medencei körutakat, a családokat segítő szakembereknek pedig szakmai konferenciákat szerveztünk. A tematikus év kiemelt programpontjaként 600 millió Ft értékben pályázatot hirdettünk olyan vállalkozások és szervezetek számára, amelyek a gyerekeket, családokat segítik. Akkora volt az érdeklődés, hogy meg kellett emelnünk a keretösszeget, így végül 676 nyertest tudtunk hirdetni. Ebből 170 kárpátaljai.

– A gazdasági programokon, kézzelfogható eredményeken kívül sokat jelentenek azok a kezdeményezések, amelyeknek köszönhetően életre szóló lelki élményekkel gazdagodhatnak a vidékünkön élők. Lehet-e számítani ezek folytatására a jövőben?

– Nagyon fontos, hogy a magyar identitást minél jobban megerősítsük, a határokon átívelő magyar–magyar kapcsolatokat pedig az élet minden területén szétszakíthatatlanná tegyük. Rengeteg olyan programunk van, amelyek sokkal inkább a lelki megerősítésről, mint az anyagiak nagyságáról szólnak. Hogy az egyik kedvencemet említsem: a 2015 óta működtetett testvértelepülési programunkkal már több mint 1200 anyaországi és külhoni település közötti kapcsolat kialakulásához járultunk hozzá. A programra magyarországi önkormányzatok jelentkezhetnek olyan programmal, amelyet egy külhoni településsel közösen valósítanak meg. Ez lehet egy fesztivál, falunap vagy akár egy közös megemlékezés. Kis dolgok, mégis nagyon sokat jelentenek a magyar–magyar kapcsolatok erősítése szempontjából. Hasonló a Határtalanul programunk is. A programnak köszönhetően csak ebben a tanévben több mint 101 ezer magyarországi iskolás kap lehetőséget, hogy állami támogatással a külhoni régiókba utazzon. Nagyon fontosnak tartom, hogy a magyarországi iskolások a saját szemükkel lássák, hogy a szomszédos országokban ugyanolyan magyar fiatalok élnek, mint ők, akikkel a kirándulások során kapcsolatok, sokszor életre szóló barátságok szövődnek.

– A lassan magunk mögött hagyott évben az óvodafejlesztési program keretében tették a legtöbbet a felnövekvő nemzedék megmaradásáért. Folytatódik ez a program?

– Természetesen. Az egyik legfontosabb és legnagyobb keretösszegű nemzetpolitikai programról van szó, amelynek köszönhetően mintegy 110 új óvoda és bölcsőde épül és több mint 700 óvodai intézmény újul meg szerte a Kárpát-medencében. Ebből 23 új óvoda és mintegy 100 óvodafelújítás Kárpátalján valósul meg. Ezek nagyon jelentős számok. Meggyőződésünk, hogy ha a szülők azt látják, hogy a magyar óvodák újak, felszereltek és azokban minőségi oktatás-nevelés zajlik, nagy valószínűséggel a magyar óvodát fogják választani az ukrán helyett. Ez döntő szempont lehet a vegyes házasságban élők esetében, sőt, az ukrán szülők számára is csábító lehet. Azok a gyermekek pedig, akik magyar óvodába járnak, nagy valószínűséggel magyar iskolában folytatják majd tanulmányaikat és magyar identitású felnőttekké válnak. A mi célunk, hogy ezt a folyamatot minél inkább elősegítsük, hisz a magyar nyelvű oktatás megerősítése a magyarság megmaradásának a biztosítéka minden külhoni területen.

– A kárpátaljai magyar oktatási rendszert súlyosan fenyegeti a 2017 októberében elfogadott ukrán oktatási törvény. Mit gondol, hogyan kamatozhat majd a magyar állam támogatása, ha valóban végrehajtják a törvény 7. cikkelyében foglaltakat?

– Magyar–ukrán relációban az elmúlt időszakot a kárpátaljai magyar közösséget negatívan érintő, a nemzeti kisebbségek oktatási és nyelvhasználati jogait szűkítő ukrán törvényalkotási lépések körül kialakult helyzet határozta és határozza meg. Az előző ukrán vezetés által elfogadott oktatási törvény és nyelvtörvény erősen rányomta a bélyegét a két ország közötti kapcsolatokra. Számtalanszor leszögeztük, hogy Magyarország mindaddig blokkolni fogja Ukrajna NATO-s és uniós közeledését, ameddig a kárpátaljai magyarság vissza nem kapja szerzett jogait. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a jószomszédi kapcsolatban vagyunk érdekeltek Ukrajnával, és bizalommal tekintünk az új ukrán vezetés irányába. Reméljük, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő kérdések hamarosan rendeződni fognak. A kárpátaljai magyarság mindig számíthat az anyaországra és ezt a bevezetett intézkedéseinkkel is folyamatosan bizonyítjuk. A magyar oktatást ért jogszűkítő lépésekre válaszként tovább növeltük a kárpátaljai magyarságnak nyújtott támogatást, különösen az oktatás területén. Megdupláztuk a kárpátaljai szociális programcsomag keretét, amelyből a legnagyobb összegű támogatásban a közoktatási intézmények dolgozói részesülnek. A szórványvidéken – a KMPSZ-szel együttműködve – elindítottuk a szórványpedagógusi pályázati programot. 2012-től öt egyházi líceum teljes körű működését biztosítjuk, az oktatási intézményrendszer korszerűsítése érdekében pedig idén döntés született a kárpátaljai magyar bázisiskolák fejlesztési programjának folytatásáról. Amint eddig, úgy a jövőben sem fogjuk elengedni a kárpátaljai magyarság kezét.

– A nemzetpolitikában 2012 óta megfigyelhető az egymásra épülő tematikus évek sorozata: először az óvodák, 2013-ban a kisiskolák, azt követően a külhoni magyar felsősök éve következett, majd 2015-ben a külhoni magyar szakképzés éve. 2016-ban külhoni magyar fiatal vállalkozók köré szerveződtek a programok, míg 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások évének volt nyilvánítva. 2018 a külhoni magyar családok, az idei év pedig a gyermekek köré összpontosult. Mi várható 2020-ban?

– A 2020-as év, a trianoni békediktátum századik évfordulója – az Országgyűlés döntése értelmében – a Nemzeti Összetartozás Éve lesz. Ezzel párhuzamosan a Nemzetpolitikai Államtitkárság is folytatja saját tematikus éveinek a sorát: a Magyar Állandó Értekezlet döntése értelmében 2020-ra az erős magyar közösségek éve programot hirdettük meg. Szeretnénk, ha ez az év a történelmi eseményekről való méltó megemlékezés mellett a közösen elért eredményekről, a magyar nemzet sikereinek a bemutatásáról szólna. Olyan közösségeket, eredményeket szeretnénk a középpontba helyezni, amelyek példaként szolgálhatnak mindnyájunk számára és amelyekből mindnyájan erőt meríthetünk. Fontos, hogy a múltba tekintés helyett a jelenre és a jövőre koncentráljunk, hogy a vesztes XX. század után a XXI. század egy nyertes évszázad legyen a magyarság számára. Büszkének kell lennünk arra, hogy a történelem viszontagságai ellenére megmaradtunk, és ma a Kárpát-medence egyik legerősebb nemzete vagyunk. Ezt a szemléletet szeretnénk minél jobban megerősíteni a következő évben.

Csuha Alexandra