Gyengül a hrivnya

Miután az elmúlt hónapokban folyamatosan drágult a hrivnya a dollárhoz képest, januárban ismét gyengülni kezdett az ukrán nemzeti valuta. Néhány nap leforgása alatt majd egy egész hrivnyát vesztett az értékéből, s a pénzváltóknál jó három hónap után először a múlt hét végére ismét elérte a 25 hrivnya/dollárt. A szakértők véleménye különbözik a tekintetben, hogy mit várhatunk az ukrán fizetőeszköztől a továbbiakban.

A lakosság meglehetősen eltérő módon reagált a hrivnya eddigi erősödésére, illetve a dollár, s nyomában a többi valuta gyengélkedésére. A bevételeiket valutában szerzők kétségtelenül rosszul jártak, ha pénzeszközeiket hrivnyára kényszerültek váltani az elmúlt néhány hónapban. Azok viszont, akik hrivnyában őrzött megtakarításaikat képesek voltak valutába konvertálni, igen szép pluszjövedelemre tehettek szert. Úgy tűnik, ennek a némileg furcsa időszaknak most vége, s ki tudja, mikor lehetünk ismét tanúi efféle csodának?

Ami a hrivnya és a dollár viszonyának további alakulását illeti, a legtöbben egyetértenek abban, hogy az ukrán fizetőeszköz újbóli erősödése és jelentős értékvesztése egyaránt elképzelhető még idén, árfolyama tág keretek között – 23–28 hrivnya/dollár – mozoghat. Arra számítanak, hogy a hrivnya a 25–27 hr/dolláros sávon belül stabilizálódik az év vége felé, közelebb a 27 hrivnyához. Ez nagyjából megegyezne az ukrán fizetőeszköz reális értékével. Erre vall, hogy saját bevallásuk szerint ez az árfolyamfolyosó felel meg leginkább a gyártóknak, a kereskedőknek és ez az ideális a költségvetési bevételek teljesülése szempontjából is.

A várható jelentős árfolyamingadozást rendszerint azzal magyarázzák, hogy számos, esetenként egymással ellentétes hatást kiváltó tényező befolyásolja a hrivnyát egyidejűleg. Nem mellékes egyebek mellett, mi a szándéka az Ukrán Nemzeti Banknak (NBU), amely tavaly az év nagy részében kitartott a nemzeti valuta megszilárdítása mellett, még olyankor is, amikor ez nem kedvezett az ukrán gazdaságnak, a kormánynak, sőt maguknak a polgároknak sem. Idén januárban aztán úgy tűnt, a jegybank a refinanszírozási hitelkamat 13,5%-ról 11%-ra csökkentésével néhány napra a lovak közé dobta a gyeplőt, minek hatására a dollár rövid idő alatt közel egy hrivnyával drágult. Nem kizárt, hogy a drágulás folytatódni fog, miután az NBU további kamatcsökkentést helyezett kilátásba.

További nehezen megjósolható tényezők, miként alakul idén a külföldi valutahitelek törlesztése, illetve sikeresek lesznek-e a kötvénykibocsátások, mennyi valuta folyik be a privatizációból, a külföldi befektetésekből, a koncessziókból, a termőföld eladásából. Végül az sem mellékes, miként teljesít idén az ország gazdaságának két leginkább exportorientált húzóágazata, a mezőgazdaság és a kohászat.

Az elemzők nem tartanak különösebben attól, hogy idén Ukrajnának problémái támadhatnak a valutahitelek finanszírozásával, sőt az NBU is arra számít, hogy az év végére sikerül növelnie az ország valutatartalékait. Az viszont nem látható előre, miként teljesít a gazdaság. Például kedvezőtlen tavaszi időjárás esetén elmaradhat a termés a várttól, minek következtében a mezőgazdasági export sem lesz olyan jelentős, mint amilyen például a tavalyi volt. Ha viszont a gazdaság nem teljesít megfelelően, az az ezzel párhuzamosan növekvő importtal egyetemben gyorsíthatja a devalvációt.

Érdekes módon az idei gazdasági-pénzügyi folyamatok és a hrivnya helyzete szempontjából az elemzők nem tartják meghatározó jelentőségűnek, hogy hozzájut-e Ukrajna a Nemzetközi Valutaalap (IMF) következő hiteléhez. Ha viszont mégis megérkezik a pénz, az hozzájárulhat a piacok stabilitásához – írja a vesti.ua.

(zzz)