Nyugdíjkorhatár: Mikor és mennyivel emelik?

A kormányzat részéről egyre gyakrabban beszélnek a nyugdíjkorhatár emelésének elkerülhetetlenségéről. Az okokat mindenki jól ismeri: csökken a munkaképes lakosság, miközben nő a nyugdíjasok várható élettartama. Talán úgy érezzük, mintha mindez a távoli jövőre vonatkozna, s akkor is csak valamilyen hosszabb távú átmenet keretében képzelhető el – mint ahogyan az legutóbb, a 2017-es reform alkalmával is történt –, a szakértők azonban nem zárják ki, hogy a változások már a közeljövőben s minden különösebb átmenet nélkül a nyakunkba szakadnak. A témát a segodnya.ua járta körül.

Ami már biztos

Ismeretes, hogy folyamatban van a nők nyugdíjkorhatárának emelése, s ennek részeként 2020. április 1-jétől 59 év helyett 59,5 éves kortól lehet kérni az öregségi nyugdíjat. További 12 hónap múlva, 2021. április 1-jétől a nők és a férfiak egyaránt 60 éves kortól mehetnek nyugdíjba.

Idén az tarthat igényt öregségi nyugdíjra, aki legalább 27 munkával töltött évet tud igazolni. Ezt a feltételt 2018-ban szigorították 10 évvel (az addigi 15 évről). Azóta minden évben további egy ledolgozott esztendővel növelik a megkövetelt munkaviszonyt, amely így 2028-ra eléri a 35 évet.

Férfiak, felkészülni!

A férfiak esetében a nyugdíjkorhatár a szovjet idők óta változatlan, azaz 60 esztendő. A korhatár esetleges emeléséről elsőként hivatalosan Halina Tretyakova, a Legfelső Tanács Szociálpolitikai Bizottságának elnöke beszélt a közelmúltban. Az intézkedés alapvető oka, hogy a jelenlegi szolidáris nyugdíjrendszerből, amelyet a dolgozók befizetései táplálnak, már 10 év múlva is lehetetlen lesz biztosítani a jogosultak ellátását. A „közösbe” beadott pénz túl kevés lesz, minek következtében módosítani kell majd a nyugdíjszámítási képletet, s végeredményben a nyugdíjak összege csökkenni fog a bérekhez viszonyítva.

Jelenleg a dolgozói átlagnyugdíj (3064 hr) az átlagbér 28%-a, míg a nyugdíj minimális összege 1638 hrivnya. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlása szerint ugyanakkor a nyugdíjasnak a normális élethez legalább a bére 40%-ával egyenlő nyugdíjat kell kapnia.

Ez itt nem Európa

Európában betartják az ILO ajánlását: a balti országokban ez a mutató a kereset 46%-a, Svájcban 80%. Csakhogy mindez nem a szolidáris nyugdíjrendszer jóvoltából van így, hanem azért, mert Nyugaton a dolgozók egész életükben félretesznek idős éveikre.

„A Világbank tanulmánya szerint 2030-ban a szolidáris rendszer jelenlegi paraméterei mellett a nyugdíjasok 40%-a kapja majd a képlet szerinti nyugdíjat. A fennmaradó 60% minimális nyugdíjat fog kapni. A nyugdíjkorhatár emelése elkerülhetetlen folyamat” – ismertette az ukrán jövőt Halina Tretyakova.

Mit mond a kormányzat?

Tretyakova megjegyezte, hogy a nyugdíjkorhatár emelésének fokozatosnak kell lennie, például 2023-tól vagy 2025-től évente egy hónappal emelkedhetne. A bizottsági elnök ugyanakkor hozzátette, hogy még nem zárult le a vita, s ha meg is születik a törvény e tárgyban, Volodimir Zelenszkij elnök megvétózhatja azt.

Korábban az államfő kijelentette, nem a nyugdíjkorhatár emelését, hanem a munkáltató és a munkavállaló közös befizetésein alapuló kötelező egyéni nyugdíj-megtakarítási rendszer bevezetését támogatja. Csakhogy ehhez még nem született meg minden szükséges törvény, bár a jogszabálytervezetek állítólag már a parlament előtt vannak.

Rejtett korhatáremelés

Az olvasóban felvetődhet a kérdés: miért nem emelték a férfiak nyugdíjkorhatárát a nőkével együtt a 2017. évi reform alkalmával? Valójában emelték, ám – mint erre Viktor Kolbun szakértő is rámutat – rejtett nyugdíjkorhatár-emelés történt azáltal, hogy a jövő nyugdíjasai számára 10 évvel megemelték az igazolandó munkaviszonyt. Emiatt a mai 45-50 évesek közül 2028-ban sokan még nem fognak 35 év munkaviszonnyal rendelkezni, így ők kénytelenek lesznek tovább dolgozni, várhatóan 63-65 éves korukig. A Szociálpolitikai Minisztériumban máris kiszámították, hogy 2028-ban a leendő 60 évesek fele (kb. 2 millió ember) nem tud majd nyugdíjba vonulni.

Két évvel a legutóbbi reform után kiderült, a nyugdíjak sokkal gyorsabban nőnek, mint ahogy fogynak a nyugdíjasok. Így került szóba ismét a nyugdíjkorhatár emelése.

Mi várható?

A szakértők véleménye megoszlik a jövőt illetően. Egyesek szerint 2023–25-ig nem várható a nyugdíjkorhatár emelése, már csak az akkortájt esedékes választások miatt sem, hiszen az intézkedés rendkívül népszerűtlen a lakosság körében. Mások úgy gondolják, hogy annak előkészítése már idén, az év vége felé megkezdődhet.

A nyugdíjkorhatár tényleges emelése a legoptimálisabb esetben is legfeljebb 2022-től kezdődhet meg. A legtöbben úgy vélik, a férfiak nyugdíjkorhatárát ettől kezdve évente fél évvel is emelhetik, míg az el nem éri a 62-63 évet. Az sem zárható ki azonban, hogy csak 65 éves kortól mehetnek majd nyugdíjba a férfiak – már akik rendelkezni fognak a szükséges munkaviszonnyal, illetve akik megérik ezt a szép kort…

(zzz)