A cél a határ áteresztőképességének növelése

Ez hangzott el február 28-án, pénteken Ungváron azon a tanácskozáson, amelyen ukrán és magyar illetékesek vettek részt. Több hónapos egyeztetéseket követően jött létre az akár történelminek is nevezhető találkozó, ahol első ízben sikerült tárgyalóasztal mellé ültetni az ukrán és a magyar határőrizeti szervek magas rangú vezetőit, valamint a Nemzetközi Közúti Fuvarozók Ukrajnai Szövetségének (ASMAP) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) vezetőit annak érdekében, hogy megbeszéljék, mi okozza a Csap–Záhony nemzetközi határátkelő működésének problémáit, s hogyan lehet azokat felszámolni.

Olekszij Hetmanenko, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal megbízott elnöke köszöntötte a résztvevőket, és kiemelte: sok kérdést segíthet megoldani a találkozó. Megköszönte a magyar félnek a határfejlesztési támogatást, amit folyamatosan nyújt, különösen az Asztély (Luzsanka)–Beregsurány határátkelő fejlesztését, ami lehetővé tenné a csapi átkelő tehermentesítését.

Zöldi Róbert, az Ukrán Állami Vámszolgálat elnökhelyettese mindkét félhez azok anyanyelvén szólt, majd kitüntette Oleh Mojszejevet, a megyei vámhivatal munkatársát. Átadta Ukrajna államfőjének értékes ajándékát, egy névre szóló kar­órát annak a vámosnak, aki a közelmúltban az Ungvár–Felsőnémeti határátkelőn közel 400 kilogramm heroin külföldre csempészését akadályozta meg. A nagy mennyiségű kábítószert összeragasztott furnérlapok közé elrejtve találták meg egy Kijevből Németországba tartó kamionban.

Ignácz József Péter, az MKFE elnöke ismertette azokat a gyakran az ukrán hatóság közreműködésével zajló dolgokat is, amelyeket a magyar sofőrök tapasztalnak az ukrán oldalon. Ilyen például a sorkerülés felvezető autókkal, a forgalommal szemben történő előrejutás. Rámutatott arra, hogy ez ellen megoldást jelentene a más, hasonlóan nagy forgalmú terminálokon bevált regisztrációs rendszer bevezetése az ukrán–magyar határon is, ami egyrészt tervezhetővé teszi a gépkocsivezetők számára a várakozási időt, másrészt kizárja a korrupciót. Felmerült a terminálhasználati díj eltérő összegének kérdése. A fuvarozók visszajelzése alapján a külföldiektől magasabb díjat kérnek, mint az ukrán gépkocsivezetőktől, ami indokolatlan. Az üzemeltetőktől azt kérték, hogy a szociális helyiségek legyenek folyamatosan elérhetőek, és javítsák a szolgáltatások színvonalát.

Karmos Gábor, az MKFE főtitkára röviden ismertette a korábbi egyeztetések eredményét, beszámolt arról, hogy tavaly tavasszal, amikor először találkoztak ezzel a szituációval, leültek a magyar vámosokkal és rendőrökkel, s megfogalmazták a szállítók integrált javaslatait, amelyek meggyorsítanák a határátlépést. Ezt a magyar hatóságok elfogadták. Az EU-s vámszabályoknak megfelelően általában 2-3 óra alatt megtörténik a vámkezelés. A lényeg, hogy a hatóságok konzultáljanak, értsék meg egymás problémáit, és találják meg azt a megoldást, amely ezt a helyzetet – a 4-5 napos várakozást – rendezné.

– Ez az állapot tarthatatlan, gazdaságilag is károkat okoz, és szociálisan is kezelhetetlen helyzetet teremt a sofőrök számára. A mi dolgunk javaslatokat tenni, de a megoldás az állami szerveknek a kötelessége. Azért vagyunk adófizetők, hogy ebből a pénzből megoldják ezeket a problémákat – zárta gondolatait a főtitkár.

Jurij Bucsinszkij, az ASMAP alelnöke hangsúlyozta: A járművek nem állhatnak, folyamatosan haladniuk kell. A közúti szállítás a legkifizetődőbb, mert háztól házig szállítanak, de a cég nem rentábilis, ha a szállítási idő 50-60%-át sorban állva töltik a kamionok. A magyar kollégák problémáira reagálva kiemelte: Mindenki egyenlő az utakon, hiszen Ukrajna csatlakozott a közútforgalomról szóló egyezményhez. Az ukránok is kifogásolták a terminál kötelező voltát: egy Ungvárról vagy Munkácsról induló szállítónak haladnia kell 4,5 órát, nem pedig behajtani pihenőre.

– Ez alaptalan, senki sem kényszerítheti a behajtásra a kamionosokat. Tavaly fordultunk a Monopóliumellenes Bizottsághoz, és most ismételten folyamodni fogunk az illetékes ellenőrző szervhez – szögezte le az alelnök.

Viktor Ivanusz, a Kárpátaljai Vámhivatal megbízott vezetője elmondta: a terminált elsősorban szervizövezetként hozták létre azért, hogy szükség esetén az időkorlátok betartása közben pihenhessenek a kamionsofőrök. Az értekezlet után az illetékesekkel a helyszínen megvizsgálták annak lehetőségét, hogy a szállítók a terminál területére való behajtás nélkül folytathassák útjukat a határátkelőre.

Elhangzott, hogy megyénkben hamarosan bevezetik az Európában már sikeresen működő elektronikus sort, ami fizetett szolgáltatás lesz. Már csak a jogi-normatív kérdések tisztázása maradt hátra.

Az MKFE képviselői ismét szorgalmazták a Záhonyt tehermentesítő alternatív teherforgalmi határátkelő megnyitását is, kiemelve, hogy a magyar oldalon a beregsurányi határátkelő évek óta alkalmas lenne a 40 tonnás járművek fogadására, de a határ ukrán oldalán lévő terminál fejlesztése még mindig nem fejeződött be.

Ez volt az első ilyen egyeztetés a kamionok határátkelésének meggyorsítása érdekében az ukrán és a magyar fél között, amelyet mindkét fél sikeresnek és eredményesnek ítélt meg. Olyan kérdéseket is felfedtek, amelyek szinte az ingerküszöböt súrolták, de a megoldás érdekében ki kellett mondani. A megbeszélésen kialakult együttműködésnek köszönhetően a jövőben jelentős javulásra van kilátás az ukrán–magyar határ tehergépjármű-forgalmában. A tervek szerint a szakemberek a jövőben félévente találkoznak majd.

 R. V.