Az önkényes építmények legalizálásáról

„Emeletes házban lakom, s úgy tíz évvel ezelőtt a lakóközösség többi tagjához hasonlóan magam is amolyan garázsnak nevezett fészert tákoltam össze a ház melletti szabad, gizgazzal benőtt területen. Mostanában egymás után jönnek a hivatalnokok a városházáról, és követelik, hogy bontsuk le a garázsokat. Szeretném tudni, hogy jogukban áll-e követelni tőlem a garázs lebontását, hiszen amikor felépítettem, senki nem mondta, hogy nem szabad.”

– Mivel jogalap, engedély nélkül építette a szóban forgó garázst, az állami hatóságoknak jogukban áll követelni az eltávolítását. A polgári jog szerint a lakóházat, egyéb rendeltetésű ingatlant vagy építményt önkényes építkezésnek kell tekinteni, ha azt nem az erre a célra kiutalt földterületen építik vagy építették fel, illetve amennyiben a kivitelezés az építési munkálatokat engedélyező szabályos dokumentumok, esetleg a megállapított eljárás szerint jóváhagyott terv nélkül, vagy az építési előírások és szabályok jelentős megsértésével zajlik/zajlott.

A személy, aki önkényesen ingatlant épített vagy épít, nem szerez tulajdonjogot arra. Ugyanakkor bírósági határozattal utóbb megszerezhető az önkényesen épített ingatlan tulajdonjoga, feltéve, hogy a megállapított rendnek megfelelően az építtető rendelkezésére bocsátják a földterületet, amelyen a szóban forgó építmény áll, s az összeegyeztethető a város építési tervével.

Tekintve, hogy esetünkben a garázsok a ház mellett épültek, nem kizárt, hogy a lakóház tulajdonosainak a telkén állnak. Első lépésként tehát tisztázni kellene a garázsokhoz tartozó telek tulajdonjogát. Ha a lakók a tulajdonosok, kérvényezni lehet a helyi önkormányzatnál az építmények üzemeltetési-használati engedélyének kiadását, majd a tulajdonjog bejegyzését. Ha a tanács nem hajlandó erre, forduljanak a bírósághoz.

hk