A probléma megoldása pedig a levegőben lóg

Szemétben fuldoklik a Nagyszőlősi járás

„Figaro itt, Figaro ott, Figaro mindenhol…” – énekli Figaro Rossini A sevillai borbély című operájának nevezetes áriájában. A Nagyszőlősi járásban pedig el lehet mondani: szemét itt, szemét ott, szemét sok helyütt, a természet lágy ölén… Noha a múlt év augusztusáig, ha nem is száz százalékosan, de nagyrészt meg volt oldva a járáshoz tartozó községek és a két nagyközség: Tiszaújlak és Királyháza lakossági hulladékának a szervezett elszállítása, előbb a nagyszőlősi, majd a munkácsi városi szeméttelepre, amit az AVE Nagyszőlős Kft. végzett el. Bő féléve azonban a cég már sehová sem tudja hordani a hulladékot, s hiába úszott le azóta sok víz – meg nem kevés szemét is – a szőke Tisza lágyan hullámzó habjain, a hulladék­elszállítás problémájának a megoldását még mindig balladai homály takarja el a szemünk elől…

Mint már egy tavalyi cikkemben írtam róla, az AVE Nagyszőlős Kft. 2006-ban még azt tervezte, hogy a sűrűn lakott Nagyszőlősi járás egyetlen megfelelő pontján, Bukove (Fakóbükk), Borzsavszke (Nagycsongova), Felsősárad, Alsósárad és Siroke falvak között, megfelelő távolságokra az érintett településektől, egy magaslati fekvésű területen – ahol a talajvíz szintje is alacsony – kialakítják a járás szeméttelepét. A projektet el is készítették, ám a községek lakosságának az ellenállásán megbukott a terv. Ezt követően a cég az amúgy egyre terebélyesebb nagyszőlősi városi szeméttelepre kezdte szállítani a hulladékot, ám 2015-ben a Nagyszőlősi Városi Tanács megtiltotta, hogy a falvakban és a két nagyközségben felgyülemlett szemetet is oda hordják. S bár három éve a cégnek sikerült szerződést kötnie a munkácsi Tiszta város kommunális vállalattal arról, hogy a Latorca-parti város szeméttelepére szállítják el a Nagyszőlősi járásban felgyülemlő lakossági hulladékot, 2019. július 24-én a Munkácsi Városi Tanács döntést hozott arról, hogy ezután csak a város, valamint a Munkácsi járás szemetét hordhatják oda, így a nagyszőlősi járási falvakban és a két nagyközségben leállt a szemétszállítás. Ezt követően a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal kapcsolatba lépett egy técsői vállalattal, hogy a járás területén létesítendő szemétátrakóról továbbvinné a hulladékot valamelyik más megye szeméttelepére. De hol tart ma az ügy?

– Két-három, de legalább két szemétátrakóra lenne szükség. A Tisza ugyanis kettészeli a járást, így logisztikai szempontból az lenne a jó megoldás, ha az egyik átrakóhely a Tiszán inneni, a másik pedig a Tiszán túli részen lenne kialakítva. Már mindegyik községi tanácsot megkerestük, hogy létesíthetnénk-e a területükön szemétátrakót, mivel csak a területileg illetékes községi tanács engedélye alapján lehetne azokat kialakítani, de még sehonnan sem érkezett pozitív visszajelzés – tájékoztat Natalija Koszteleba-Veremcsuk, a járási adminisztráció elnökhelyettese.

– A múlt évi riportban úgy informált, hogy elsőként Szászfalu, illetve Tiszakeresztúr került szóba esetleges helyszínekként – jegyzem meg.

– Szászfalu lakossága és vezetése azonban ellenzi a dolgot, Tiszakeresztúrnál pedig egy olyan terület lenne alkalmas a szemétátrakó létrehozására, melyet a védelmi minisztérium foglalt le, a minisztériumot viszont még nem kerestük meg az ügyben. Megjegyzem: olyan, legalább egy hektár területű helyszínek jöhetnének szóba, ahová jobb minőségű út vezet, s amelyek le is vannak betonozva, vagy le vannak aszfaltozva, ugyanis nem szeretnénk, hogy szemét kerüljön a talajba. A jobb minőségű útra pedig azért lenne szükség, hogy a técsői vállalat 70 köbméter űrtartalmú raktérrel rendelkező nehéz gépjárműve könnyebben oda tudjon jutni. Ez hetente kétszer szállítaná el a lakossági hulladékot az egyik, illetve a másik átrakóról. De tárgyaltunk még a Nagyszőlősi Városi Tanáccsal is, hogy nem engedné-e meg, hogy a városi szeméttelepen alakítsuk ki az átrakóhelyet, ám nemleges választ kaptunk.

– Hét darab 14-18 köbméter űrtartalmú szemetes kocsival rendelkezünk, s pár napon keresztül szállítanánk az átrakóhelyekre a hulladékot, hogy azokon összegyűljön hetven köbméternyi szemét, így legalább két-három napig ott kellene azt tárolni, mire megjönne a técsői cég markológépe és szállítójárműve, az előbbi pedig felrakodná a hulladékot az utóbbira – magyarázza Zsidik Béla, az AVE Nagyszőlős Kft. igazgatója. – De mindezt meg kell alapozni anyagilag. Mi a 33 velünk szerződést kötött községi tanács által vezetett településekről a lakossági befizetésekből el tudnánk szállítani a hulladékot az átrakóhelyekre, de ahhoz, hogy a técsői cég elszállítsa a szemetet az átrakókról valamelyik, a megye határain túl eső szeméttelepre, a járási költségvetésből a járási tanács döntése alapján ki kellene utalni a szükséges összeget a hulladék továbbszállítására…

Szúrópróbaszerűen két nagyszőlősi járási polgármesterrel is elbeszélgettem arról, mi az ő véleményük a szemétszállítás problémájáról, s hogy mit tesz falvaik lakossága a felgyülemlő hulladékkal.

– Tiszaújhelyen sohasem volt kijelölt szeméttelep. Egyetlen terület jöhetett volna csak szóba a kialakítására, ám annak a nagysága nem érte el az egy hektárt (csak 75 árat tett ki), így ott nem lehetett szeméttelepet létesíteni. A lakók vagy elégették, vagy ide-oda, például a Tisza-menti töltésre vitték a hulladékukat. Aztán 2007–2008 körül szerződést kötöttünk az AVE Nagyszőlős Kft-vel, mely tavaly nyárig el is szállította a szemetet, ám amióta leállt a dolog, a helybeliek – akárcsak más falvak lakói – az elégethető hulladékot elégetik, amit pedig nem tudnak elégetni, azt viszik, ahová tudják – fejti ki Pintye László tiszaújhelyi polgármester. – A szemét által okozott problémát – és nemcsak nálunk – végső soron úgy lehetne megoldani, ha felépítenének egy nagy, 15 hektár alapterületű szemét-újrahasznosító üzemet, mely egész Kárpátalja szemetét fel tudná dolgozni. A járási adminisztráció kapcsolatba is lépett egy szatmárnémeti hulladék-feldolgozó céggel, mely vállalná, hogy térítésmentesen elkészítené egy kárpátaljai szemétfeldolgozó üzem tervdokumentációját, és fel is építené a gyárat, melynek felépítése 28-29 millió euróba kerülne…

– Sajnos az AVE Nagyszőlős Kft. korábban sem hordta el Tiszakeresztúrról és társközségünkből, Karácsfalváról a hulladékot. Megkeresésünkre annak idején hivatalos levélben úgy tájékoztattak, hogy kapacitási problémák miatt nem tudják vállalni a szemét elszállítását Tiszakeresztúrról és Karácsfalváról. Ezért azt az önkormányzatunk szállította el egy traktorral és a hozzá kapcsolt utánfutóval egy hivatalos dokumentációval rendelkező szeméttárolóra – magyarázza Dobsa István tiszakeresztúri polgármester. – Ez egy 2,5 hektáros terület Karácsfalva és Puskino között, mely az egykori téeszhez tartozott, s a középső része – mintegy másfél hektár – le is van aszfaltozva. A védelmi minisztérium aztán a leaszfaltozott területből egy hektárt meg nem nevezett célokra lefoglalt, s a lakosság azóta egyénileg oldja meg a hulladékszállítást. Ami pedig a szemétátrakót illeti, valóban megkerestek minket azzal a szándékkal, hogy ideiglenes átrakóhelyet alakítanának ki a nevezett területen, ám ezt a tervet a képviselőtestület egyhangúlag elutasította, és én sem tudom támogatni a kezdeményezést. Miért? Nem szeretnénk, hogy járási szemétátrakodó működjön a település területén. Egyedül egy nagyobb hulladék-feldolgozó üzem létesítésével lehetne megoldani a szemételhelyezés kérdését…

A hulladék-újrahasznosító üzem felépítéséhez szükséges összeget azonban – mint már a múlt évi riportom elkészítésekor Natalija Koszteleba-Veremcsuk kifejtette – csak az állami költségvetésből lehetne előteremteni. A 28-29 millió euró pedig a jelenlegi árfolyamon több mint 800 millió hrivnyának felel meg. És valóban egy szemétfeldolgozó üzem felépítésével lehetne a legjobban orvosolni ezt a krónikus problémát. De kiutalna-e ekkora összeget az állam egy kárpátaljai hulladék-feldolgozó üzem felépítésére? Egy, a viszonyokkal tisztában lévő ismerősöm szerint ez irreális elvárás. De mi lesz, ha az állami költségvetésből sem utalják ki a szükséges pénzeszközöket, és két község sem akad a járásban, melyek beleegyeznének a szemétátrakónak a közigazgatási területükön való kialakításába? Akkor tovább szennyezi a lakossági hulladék a környezetet, ami viszont senkinek sem jó. A probléma megoldás után ordít, ám a megoldás még a levegőben lóg…

Lajos Mihály