Huncutságok járvány idején

2020. március 18., 16:51 , 998. szám

A kormányzat egyre szigorúbb intézkedésekkel igyekszik elejét venni az új típusú koronavírus okozta járvány terjedésének Ukrajnában. Legutóbb már elrendelték a városok közötti közlekedés leállítását, és szinte mindent bezártak az élelmiszerüzletek, patikák, benzinkutak, bankok kivételével. Az emberek mégis joggal érezhetik úgy, hogy valami nincs rendjén az országban.

A híreket figyelő és aggódó lakosságnak például könnyen az lehet az a benyomása, hogy a kormányzat egyfolytában a könnyebb utat választja. Tiltani ugyanis mindig lényegesen egyszerűbb, mint úgy megoldani a problémákat, hogy a korlátozó intézkedések a legkevesebb kárt okozzák az országnak, az embereknek. Vegyük például a városok közötti személyforgalom leállítását. E sorok megírásakor Ukrajnában mindössze öt koronavírusos eset volt ismert, ugyanakkor köztudott, hogy bár Kínában ezrekben mérték-mérik a fertőzöttek számát, úgy sikerült úrrá lenni a járványon, hogy országos szinten soha nem rendeltek el efféle intézkedést. Ezzel szemben országunk irányítói makacsul úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a lakosság egy jelentős része a külvárosokból és a falvakból jár be dolgozni a városi munkahelyére nap mint nap, s ott is vásárol be (bár az sem zárható ki teljesen, hogy valóban nincsenek tisztában a helyzettel Kijevben). Amikor tehát leállítják a közlekedést, csak fokozzák a gazdaság és a családjaikat eltartani igyekvő emberek problémáit és veszteségeit, amelyek pedig máris kolosszálisak.

Az emberek úgy érezhetik, hogy a kormányzat kapkod, hiszen intézkedései nemegyszer váratlanul, látszólag az utolsó pillanatban születnek, s nem is tűnnek különösebben végiggondoltaknak. Március 11-én például elrendelték a karantén bevezetését a következő naptól, s közben senkit nem érdekelt, hová teszik a gyermekeiket azok, akiknek március 12-én is be kell menniük a munkahelyükre dolgozni. Eközben például az ukrán nacionalisták szemében „gonosz” Magyarországon is tudni lehetett múlt pénteken, hogy hétfőtől nincs iskola.

Természetesen mindez akár mellékesnek, apró kellemetlenségnek is tekinthető, amikor a fő cél emberéletek megóvása. De valóban képes az állam megszervezni a fertőzöttek elkülönítését, ellátását, gyógyítását? Ne csodálkozzunk, ha az embereknek ezzel kapcsolatban is támadnak kétségeik. Jurij Lucenko, az előző kormányzat főügyésze mutatott rá például az Ukrajinszka Pravdán vezetett blogjában, hogy miközben a kormány egyik bizottságot hozza létre a másik után a járvány elleni harcra, bizonyos cégek csupán februárban több mint félezer tonnányi maszkot exportáltak Ukrajnából, miközben más országokban akkor már rég betiltották a járványmegelőzés szempontjából fontos eszközök kivitelét. Emellett az orvosok beszámolói alapján – és azok nélkül is – feltartóztathatatlanul terjednek az emberek között a pletykák, melyek szerint némelyik kórházban nem hogy maszkból nincs elegendő, hanem gumikesztyűből és fertőtlenítőszerből sem. Egy keddi hírből ítélve az ország 15 megyéjében rendelkeztek csupán a vírus kimutatásához szükséges tesztrendszerekkel. A gyógyszerek kérdését csak azért nem hánytorgatjuk fel e helyt külön, mert azokból az utóbbi 30 évben egyébként sem volt soha elegendő vagy megfelelő a kórházainkban.

Érdekes ugyanakkor, hogy miközben a gyerekek nem járhatnak iskolába, s egy iránytaxiban is legfeljebb tízen utazhatnak egyszerre, a Legfelső Tanács üléstermében minden további nélkül összegyűlhet több száz parlamenti képviselő, hogy az ország számára létfontosságú dolgokról tanácskozzék. És távolról sem csak a járvány leküzdéséről van szó. Kiderült például, hogy járvány idején is lehet legfőbb ügyészt kinevezni, sőt elvben folytatható a törvényalkotás, például a földtörvényhez benyújtott módosító indítványok tárgyalásával. Ezek után nem csoda, ha az emberekben felmerül a gyanú, mire készül, mire készülhet a kormányzat, a parlament, miután előzőleg korlátozta a tömegrendezvények megtartását?

Mi, kárpátaljai magyarok máris láthattunk egy sunyi húzást az elnök részéről. Zelenszkij, aki eddig nem volt hajlandó nyíltan és becsületesen állást foglalni a nyelvkérdést, az oktatási törvényt illetően, épp a karantén kellős közepén gyűjtött elég bátorságot ahhoz, hogy aláírja A teljes általános középfokú oktatásról szóló törvényt, amelyet még január közepén fogadott el a parlament, és amely gyakorlatilag ellehetetleníti a nemzeti kisebbségek anyanyelvén folyó oktatását az országban. Az államfő számítása lényegében bevált, hiszen a járvány miatt aggódó lakosság gyakorlatilag nem reagált Zelenszkij lépésére, amellyel tulajdonképpen elárulta a saját orosz ajkú választóit.

Meglehet ráadásul, hogy még mindig nem értünk a rossz hírek végére. Zelenszkij egy hétfő esti televíziós műsorban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy bevezessék a rendkívüli állapotot. Előbb nyilván csak a vírus által érintett megyékben szigorítanának, aztán pedig… Ez viszont egyet jelentene a polgári jogok további korlátozásával. Talán e sorok is pánikkeltésnek minősülnek mostantól, hiszen kétséget ébresztenek a kormányzat válságkezelő képességét és tényleges szándékait illetően.

(zzz)