Választási előkészületek járvány idején

2020. március 27., 13:42 , 999. szám

A koronavírus-járvány fokozatosan minden egyéb témát kiszorít a közbeszédből, jelen helyzet szerint azonban senki nem halasztotta el az októberben esedékes önkormányzati választásokat. A meghatározó politikai szereplők láthatóan abból indulnak ki, hogy őszre sikerül leküzdeni a COVID-19-et, ezért a háttérben már folyik a pártok és a regionális elitek helyezkedése az újabb megmérettetés előtt. Így még ha a koronavírus is a fő beszédtéma az országban, de akik megszólalnak e tárgyban, sokszor máris a helyhatósági választások szemüvegén keresztül teszik.

A kormánypárt számára különösen nagy a tét

Az országos nagypártoknak a helyhatósági választások mindig jó alkalmat jelentenek arra, hogy megerősítsék helyi szervezeteiket, illetve hatalmi pozícióikat a régiókban. A kormányzó Nép Szolgája számára azonban most a szokásosnál is nagyobb a tét. Általános vélemény, hogy a párt nevenincs, saját közösségeiken kívül alig ismert képviselőjelöltjei által aratott totális győzelem a 2019. július 21-i parlamenti választásokon a néhány héttel korábban elnökké választott Volodimir Zelenszkij iránti megelőlegezett választói bizalom eredménye. Ha tehát a „nép szolgái” nem tudnak győzni 2020 októberében a helyhatósági választásokon, az annyit fog jelenteni, hogy végérvényesen eljátszották a választóik bizalmát.

Márpedig Volodimir Zelenszkij számára a népszerűségi mutatója máig szinte az egyetlen fegyvere a hatalom csúcsán. Amint a vesti.ua minapi elemzésében rámutat, az államfő nem támaszkodhat a belügyi szervekre, mert azokkal gyakorlatilag Arszen Avakov belügyminiszter rendelkezik. Hiába nevezte ki jó barátját, Ivan Bakanovot az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) élére, nem sikerült teljes ellenőrzést szereznie a titkosszolgálat felett, amely sok szempontból továbbra is önálló életet él. Egyedül a kormány és az államapparátus tekintetében tud felmutatni némi eredményt az elnök, amennyiben fél év szinte vérre menő küzdelem után a minapi kormányváltással megszabadult a Soros-féle szervezetek által támogatott és befolyásolt közigazgatási elit egy részétől – bár távolról sem az egésztől. A totális káderhiány jele, hogy még mindig nem sikerült vezetőt találni minden tárca élére, illetve némelyik hivatalban Soros-bérencek váltották a Soros-bérenceket.

A rakoncátlan régiók

Az államfő és környezete kezdettől úgy érzik, hogy kezdeniük kell valamit a regionális elitekkel, a nagyvárosok polgármestereivel, a városi és megyei tanácsokkal, amelyek láthatóan nem becsülik különösebben sokra az aktuális kijevi hatalmat. Elnöksége első heteiben Zelenszkij megpróbált erőt mutatni, engedelmességre bírni őket, ám rendszerint maga került ki vesztesen az efféle összetűzésekből, ezért idővel felhagyott a próbálkozásokkal. Az általa kinevezett megyei kormányzók egy része is alkalmatlannak bizonyult, illetve gyorsan afféle „béna kacsává” vált, miután nem rendelkezett sem kellő támogatottsággal a helyi politika részéről, sem elég erős kijevi hátszéllel, hogy valódi eredményeket mutasson fel. Ezek az emberek sem népszerűség, sem befolyás tekintetében nem vehetik fel a versenyt a helyi vezetőkkel, tehetetlenségükkel pedig csak még inkább kiemelik a regionális elit jelentőségét.

Tavaly ősszel a Zelenszkij-csapat ezért még azt tervezte, hogy nem egyezkedik a regionális elitekkel és klánokkal, amelyek amúgy is csak magukkal rántanák a helyi politika mocsarába a nép ottani szolgáit, hanem legyőzi őket a helyhatósági választásokon. Télen lapunk is beszámolt róla, hogy a választások előkészítése céljából megbízható kormánypárti képviselőkre, kurátorokra bízták a megyéket. A legfrissebb hírek szerint azóta valamelyest alábbhagyott az Elnöki Hivatal étvágya, s már csak ott szándékoznak felvenni a harcot a jelenlegi, Porosenko-féle vagy még régebbi múltra visszatekintő regionális elitekkel, ahol reális esélyt látnak a győzelemre. Úgy hallani, elsősorban a nagyvárosokban kezdődött egyfajta közeledés a magukat a hivatalaikba bebetonozó polgármesterek és a Zelenszkij-féle párt között.

Hogy ebből a szempontból Kárpátalja azon régiók közé tartozik-e majd, amelyekben megegyezik az országot kormányzó elit a helyiekkel, vagy öldöklő harc kezdődik a dominanciáért, vélhetően még nem dőlt el. Talán éppen ennek tudható be, hogy Kijevben már három hónapja halogatják az új kárpátaljai kormányzó kinevezését a még tavaly decemberben menesztett cukrászdatulajdonos, Ihor Bondarenko megüresedett helyére.

Időközben, legalábbis úgy hallani, javában tart már a kormánypárt színeiben indítandó jelöltek válogatása, amit az ukrán sajtó egyszerűen csak kasztingolásként emleget, s ami a megyei kurátorok egyik legfontosabb feladata. A kurátor szerepe ebben a folyamatban, hogy megakadályozza „oda nem illő”, tehát büntetett előéletű, politikailag hiteltelen stb. személyek indulását a párt színeiben, vagyis elkerüljék azokat a „toborzási” hibákat, amelyeket a tavaly nyári parlamenti választások előtt vétettek, s amelyek később számos parlamenti botrány formájában ütöttek vissza. Továbbra is kerestetnek a kormánypárt által az új, friss arcok, ugyanakkor egyre nagyobb az igény a tiszteletreméltó, a helyiek által megbecsült emberek iránt, hiszen a helyhatósági választásokon az emberek köztudottan inkább általuk ismert és tisztelt emberekre, mintsem pártokra szavaznak.

Többismeretlenes egyenlet

Ukrajna még soha nem készült választásokra a mostanihoz hasonló helyzetben, ám ez csak részben tudható be a koronavírusnak. Nehéz megítélni például, hogy milyen hatással lesz a kisebb pártokra, szervezetekre, az egyéni indulókra az új választási törvénynek az a kitétele, amely igen tekintélyes kaucióhoz köti a választásokon való részvételt. Ráadásul még nem zárult le a decentralizáció, az új egyesült területi közösségek kialakítása. Márpedig a választókerületeket és szavazókörzeteket a lakosság száma alapján kell kijelölni, ami így az utolsó pillanatokra marad. Az sem tudható, hogy sikerül-e időben lezárni a közigazgatási reform bevezetéséhez elengedhetetlen alkotmánymódosítást.

Végül, de nem utolsósorban: mikor, s főként milyen állapotban kerül ki Ukrajna a koronavírus-járványból?

(ntk)