A koronavírus-mizéria

Hogyan kezdődött? Mi ez a betegség? Hol tartunk most?

2020. április 4., 13:53 , 1001. szám

A kínai Vuhan városából (Hubei tartomány székhelye) indult koronavírus, vagy más néven COVID-19 néhány hónap leforgása alatt világjárvánnyá nőtte ki magát (2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által tett nyilatkozatában), ezzel rettegésbe tartva Kelet, Nyugat, Észak és Dél összes társadalmát. Ebben a cikkben szeretném összefoglalni a vírussal kapcsolatos tényeket, jellemzőket, írok arról, hogyan lehet védekezni ellene, és megelőzni. Továbbá megnézzük a COVID-19 eddigi rövid – de annál inkább az emberiséget megrázóbb, aggodalomra okot adó – időszakát.

Mi az az új típusú koronavírus?

Ha koronavírusról beszélünk, akkor tulajdonképpen egy gyűjtőnevet emlegetünk, hiszen a Coronaviridae család Orthocoronavirinae (korábbi nevén Coronavirinae) alcsaládjába tartozó fajok általános elnevezése ez. Vagyis a különböző koronavírusok már korábban is jelen voltak a világban, azonban többnyire madarakat és emlősöket fertőztek meg. A koronavírusok mind állatról emberre, mind emberről emberre terjedhetnek. A humán koronavírusok közül hét faj ismert, melyek közül négy mérsékelt tünetekkel járó enyhe lefolyású betegséget okoz, három viszont halálos kimenetelű is lehet. A három „új koronavírus” (novel coronaviruses) ellen az embereknek nincs korábban szerzett immunitása. Ezek a vírusok nagy hatékonysággal szaporodnak a szervezetben, és képesek kikerülni az ember veleszületett immunvédelmét (pl. az I. típusú interferon mechanizmusát). Valószínűleg ezek patogenitása is az évszakokkal változik, azonban erről még nincs elegendő ismeret. A jelenlegi, a COVID-19 világjárvány, a SARS-CoV-2 vírus által a COVID-19 elnevezésű betegséget okozó pandémia.

A kezdetek kezdete

Az első koronavírusokat az 1960-as években fedezték fel. A legelső egy csirkéket fertőző bronchitisvírus volt, majd megfázásban szenvedő betegek orrüregéből izoláltak vírusokat, amelyek a humán koronavírus 229E és OC43 elnevezést kapták. A jelenlegi pandémiához hasonló kisebb méretű járványt, a SARS-CoV koronavírus okozta, amely a kínai Kuangtung tartományból 2003 áprilisában kiinduló, a SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) megbetegedés volt. A járvány során több mint 8 ezren betegedtek meg, a halálos áldozatok száma 800 körüli volt. Forrása a vadonban élő cibetmacskák és nyestkutyák.

2012-ben fedezték fel az embert megbetegítő hatodik kórokozót, a közel-keleti légúti koronavírust, a MERS-CoV-t. A légúti és gasztrointesztinális panaszokkal járó betegség Szaúd-Arábiában bukkant fel először, ahol 2014 júniusáig 282 ember halálát okozta. Azóta felbukkant a Közel-Kelet és Észak-Afrika több országában, valamint Európában és az Egyesült Államokban is. A zoonózisos (olyan fertőző betegségek, amelyek állatról emberre képesek átterjedni) betegséget okozó kórokozó koronavírust megtalálták a denevérekben és tevékben is.

A jelenlegi SARS-CoV-2 vírus által, a COVID–19 névre keresztelt betegség, koronavírus első fertőzöttje Vuhan városában egy 55 éves páciens lehetett, akit 2019. november 17-én fertőzött meg az új koronavírus. Ezt követően 2019. december 31-én ismeretlen etiológiájú tüdőgyulladás-járvány kitöréséről számoltak be a kínai egészségügyi hatóságok az Egészségügyi Világszervezetnek. Elsősorban a „Huanan tenger gyümölcsei nagykereskedelmi piac” árusaival kapcsolták össze a megbetegedéseket, ahol élő állatokat is értékesítettek. 2020. január 7-én új típusú koronavírust (SARS-CoV-2) azonosítottak.

Először azt feltételezték, hogy a vírus kígyóról terjedhetett át emberre. Egyre valószínűbb, hogy denevértől ered, de olyan elmélet is van, amely szerint a tobzoska volt a köztes hordozó.

A betegség kínai halálozási rátája már február elején magasabb volt, mint a 2003-as SARS-járvány által okozott összes halálesetek száma együttvéve.

Kína 2020. március 12-én jelentette be, hogy az országban véget ért a koronavírus járvány. 80 ezren fertőződtek meg, és több mint 3 ezren haltak meg.

Ezt követően február végére már ötven országban jelent meg a vírus Ausztráliától az Egyesült Államokon, illetve Olaszországon, Franciaországon és Németországon át Oroszországig. A járvány súlypontja Kínából és Olaszországból áttevődött Spanyolországba, Franciaországba, Nagy Britanniába és az USA keleti partjára is.

Az új típusú koronavírus terjedése

Elsősorban szoros érintkezés esetén, vagy cseppfertőzéssel terjed, de nem kizárt, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is elkaphatjuk a betegséget. Emellett az emberek a betegséget elkaphatják úgy is, hogy megérintenek egy vírussal szennyezett felületet: kilincset, metró kapaszkodóját, telefont. A tárgyakon a vírusok hosszú ideig fertőzőképesek maradnak: fémen, műanyagon napokig, kartonon egy napig, réz felületen csak néhány óráig marad fertőzőképes. A telefon képernyője fémnek/műanyagnak számít, tehát azon is napokig elél a vírus. Ha megfogjuk, aztán szánkhoz, orrunkhoz, szemünkhöz érünk szervezetünkbe juttatjuk a SARS-CoV-2 koronavírust. Mossunk tehát mindig kezet! Az adott tárgyat le kell mosni bármilyen fertőtlenítőszerrel annak használati utasítása szerint, bizonyos tárgyakat pedig ki kell dobni.

A koronavírus esetében az aeroszolban (levegőben finoman eloszlatott folyadékrészecskékben) utazó vírusok is órákon át fertőzőképesek maradnak, ami azt jelenti, hogy elvileg ezek is képesek terjeszteni a fertőzést. Ezt eddig se bizonyítani, se cáfolni nem sikerült. A 2 és 14 nap közötti lappangási időszak alatt, még a tünetek megjelenése előtt is terjedhet a betegség. Egyes szakemberek szerint viszont, akár 27 nap is eltelhet a megfertőződéstől a tünetek észleléséig.

A COVID-19 tünetei, a betegség lefolyása:

  • A leggyakoribb tünetek: a láz, a fáradtság, gyengeség és a száraz köhögés.
  • Egyes betegeknél jelentkezhet izomfájdalom, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, hasmenés, légszomj.
  • Ezek a tünetek általában enyhék és fokozatosan jelentkeznek.
  • Vannak olyan fertőzöttek, akiknél nem alakul ki semmilyen tünet, és nem érzik magukat betegnek – ez sajnos megkönnyíti a fertőzés terjedését ‒, vagyis az emberek tovább képesek terjeszteni egymás között a betegséget, még mielőtt megtudnák, hogy valójában már betegek és megfertőződtek.

Járványügyi kutatók szerint a SARS-CoV-2, a COVID-19 betegséget okozó koronavírus alapszaporodási ráta (R0) értéke körülbelül 2-5-re becsülhető, vagyis egyetlen fertőzött személy átlagosan körülbelül 2 és 5 közötti másik személyt fertőz meg. Összehasonlításképpen: az influenza R0 értéke 1–3.

Mint minden fertőzésre, erre is a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek a fogékonyabbak. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények kialakulásának is nagyobb a valószínűsége. Rájuk kell legfőképpen vigyáznunk! Ugyanakkor a vírus súlyos tüdőgyulladást okozhat, ez fiatalokra is veszélyes lehet, ezért óvjuk egymást és magunkat, akár idősek, akár fiatalok vagyunk. A megfigyelések kimutatták, hogy 6 fertőzöttből nagyjából 1-nél alakul ki súlyos betegség és légzési nehézség. Azoknál valószínűbb a betegség kialakulása, akiknek már olyan meglévő egészségügyi problémáik vannak, mint pl. magas vérnyomás, szív-és érrendszeri problémák, cukorbetegség, különböző légzőszervi megbetegedések, illetve asztma.

Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet.

A legáltalánosabban és széleskörűen elfogadott szakvélemény viszont így jellemzi a tünetek megjelenését és a betegség lefolyását: A fertőzést követő negyedik-ötödik napon tapasztalhatjuk az első tüneteket, mely általában hirtelen felszökkenő magas láz, fejfájás és száraz köhögés formájában mutatkozik meg. Az ötödik-hatodik nap környékén az addigi száraz köhögést felváltja a hurutos, fullasztó érzéssel járó köhögés. A test hőháztartása felborul, a magas láz nem akar elmúlni, ezt követően pedig kialakul a tüdőgyulladás is. Az esetek 15–17%-ában a tünetek olyan súlyossá válnak, hogy a betegnek intenzív ellátásra van szüksége.

Kezelése

A vírus jelenlétét vérszérumból vagy a légzőrendszerből vett mintából (pl. orr- vagy torokkenetből, váladékból) lehet kimutatni, és az eredmény akár néhány óra alatt megvan.

Fontos tudni, hogy vírusfertőzésről beszélünk, így az antibiotikumkúra teljesen hatástalan ellene. Az antibiotikumuk szedése kifejezetten káros lehet virális fertőzés esetén, többek között növelheti a gyógyszerrezisztens kórokozók kialakulásának esélyét is. Amennyiben az orvosa mégis antibiotikumkúrát javasol, az az esetleges gyulladásos-szövődmények ellen hathat csak – ez a tüneti kezelés. Az elsődleges kezelés célja a beteg tüneteinek enyhítése, az életfunkciók stabilizálása, és a szövődmények kialakulásának megelőzése – ez támogató terápia.

Miként előzheti meg a fertőzést?

A karantén rosszul hangzik, de a vírus terjedésének megállításához erre az intézkedésre mindenképpen szükség van. Éppen ebből kifolyólag, ha nem életbevágóan fontos ügyet kell elintéznünk, fogadjuk meg a közelmúltban elterjedt mottót: Maradj otthon!

Amit még megtehet

  • Rendszeres és alapos kézmosás szappannal, alkalmanként legalább 20–30 másodpercig!
  • Ha nincs lehetőségünk a szappanos kézmosásra, alkalmazzunk alkoholos fertőtlenítő kéztisztítót (антисептик). Ha nincs rá lehetőségünk, akkor használjunk sima 96%-os szeszt (спирт).
  • Tüsszentéskor, köhögéskor tegyünk zsebkendőt ‒ lehetőleg egyszer használatos eldobható papíralapút ‒ az arcunk elé, vagy köhögjünk, tüsszentsünk a könyökhajlatunkba, de semmiképpen sem a tenyerünkbe!
  • Kerüljük a zsúfolt helyeket!
  • Ha mégis találkoznunk kell valakivel, tartsunk legalább 2 méter távolságot!
  • Kerüljük a kézfogást, a barátokkal, barátnőkkel, rokonokkal való puszilkodást.
  • Viseljünk az orrot és a szájat takaró maszkot!
  • Minden hazajövetel után vessük le/tegyük le, amit kint használtunk, mossuk meg a kezünket, arcunkat szappannal. Továbbá mossunk le mindent, amit kintről hozunk be. Az utcai ruhát, cipőt otthon vegyük le, öltözzünk át, a táskát, telefont, pénztárcát tekintsük mindig fertőzöttnek, semmiképp se tegyük az asztalra. Majd fertőtlenítsük végig az összes kilincset és villanykapcsolót, amelyekhez hozzáértünk, és még egyszer mossunk kezet szappannal. A kéztörlőt javasolt gyakran és magas hőfokon (60 °C) mosni, és a vasalás is segíthet a vírusmentesítésben.
  • Ne vegyünk több ennivalót, mint amit el tudunk fogyasztani még azelőtt, hogy megromlana. Ha mindenképpen boltba megyünk, előtte gondoljuk át, mire van szükségünk, és vásároljuk meg egy úttal, ne menjünk ki naponta 2-3 alkalommal vásárolni.
  • Lehetőség szerint ne utazzunk fertőzött területekre, vagy ha mégis kénytelenek vagyunk, kerüljük azokat a helyeket, ahol élő állatokkal vagy nyers hússal kerülhetünk kapcsolatba (pl. a piacokat).

Hol tartunk jelenleg?

A koronavírus-járvány miatt töröltek minden világméretű rendezvényt, ezen belül az európai foci-Eb-t és a tokiói olimpiát is.

A járvány következtében az azonosított fertőzöttek száma már megközelíti az 1 milliót, a halálos áldozatoknak a száma 52 610-et, továbbá több milliárd embernek kell karanténban tartózkodnia. A betegségből kigyógyultak aránya 210 ezer felett van.

A 2020. április 2-i adatok szerint legsúlyosabban érintett országok:

USA: fertőzöttek 224 203, haláleset 5 807, gyógyultak 10 365

Olaszország: 83 049, 13 915, illetve 18 278 gyógyult.

Spanyolország: 73 399, 10 096, 26 743

Németország: 62 103, 1 097, 21 400

Magyarországon eddig 623 fertőzöttet azonosítottak, 43-an gyógyultak meg a koronavírusból és 26-ra tehető a halálesetek száma.

Ukrajnában 1072 személy szervezetében mutatták ki a vírus jelenlétét, 22-en gyógyultak meg eddig, 27-en viszont elhunytak a megbetegedés következtében.

Ezek az adatok és számok, a járvány terjedését tekintve folyamatosan változnak!

A világjárvány terjedését figyelemmel lehet kísérni a Johns Hopkins Egyetem Coronavirus COVID-19 Global Cases by Johns Hopkins CSSE angol nyelvű weboldalán, amely majdnem valós időben mutatja, hogy hová jutott már el és hány embert fertőzött meg a koronavírus.

Link: https://gisanddata.maps.arcgis.com/apps/opsdashboard/index.html#/bda7594740fd40299423467b48e9ecf6

Jelenleg nincs olyan gyógyszer, ami specifikusan a koronavírus okozta fertőzés ellen hatásos lenne. A szakemberek folyamatosan vizsgálják, hogy milyen hatással vannak a vírusra az ismert antivirális szerek. A legújabb eredmények szerint bizonyos gyógyszer-kombinációk segítségével jól kezelhető a COVID-19, viszont ezek széles körű alkalmazására még jó ideig várni kell. A legígéretesebbnek a hepatitisz, a HIV/AIDS, a malária és a vérzéses lázak elleni gyógyszerek, gyógyszer-kombinációk bizonyultak. Az antivirális szerek közül a WHO a remdesivirt emelte ki mint a COVID-19 elleni lehetséges, hatásos gyógyszert, azonban mindenképpen további kutatásokra van szükség.

Nagyon fontos tudni, hogy ha még meg is fertőződik valaki, a legtöbb esetben –  az influenzához hasonló tünetekkel  – enyhe lefolyású a betegség. A legtöbben (nagyjából 80%) bármely speciális kezelés nélkül felépülnek a betegségből. A WHO adatai szerint eddig a fertőzés nagyjából 2-3%-a volt halálos kimenetelű.

Dankai Péter