Káosz a karantén körül

Ukrajnát sokszor nevezték már a csodák országának, bár a legtöbbször nyilvánvalóan nem dicséretnek szánták a jelzőt. Legutóbb azzal adhatott okot borzongásra az ország, ahogyan május 11-én elkezdődött a járványintézkedések feloldása.

Hétfőn az országos tévécsatornák és a hírportálok részletesen beszámoltak arról, miként éled újjá az ország a majd kéthónapos karantén, a bezártság hetei után. Megnyíltak az élelmiszerpiacok, az utcákon megjelentek a kávézók és éttermek asztalkái, kinyitott számos üzlet – köztük számos olyan is, amelynek nem lett volna szabad –, a parkokat, a kirándulóhelyeket pedig ellepték a nyári melegnek örvendező emberek, akik a napsütésben legtöbbször fütyültek a maszkra és a „szociális távolság” betartására. Számos településen a járvány terjedését megakadályozni hivatott intézkedések „lazítása” már napokkal korábban megkezdődött, így hétfőre néhol nyoma se maradt a karanténnak.

A rendőrség csak hellyel-közzel lépett fel a szabálysértők ellen, s a kormány óvatosságra intő szózatai enyhén szólva sem voltak meggyőzőek, illetve következetesek.

A karantén nem is komoly?

Viktor Ljasko, az egészségügyi miniszter helyettese, országos közegészségügyi főorvos például egyik vasárnapi interjújában kijelentette, hogy a maszkviselés jó esetben is legalább nyár végéig kötelező maradhat, de ha nem csökken a megbetegedések száma, „a maszk elválaszthatatlan barátunk lesz az év végéig”.

Korábban viszont az Ukrajina 24 tévécsatorna műsorában a tisztviselő némileg váratlanul kijelentette, hogy a parkok és terek lezárásának járványügyi szempontból alig volt jelentősége. Csak azért volt rá szükség, hogy a lakosságból a megfelelő hatást váltsa ki.

„Ennek a pszichológiai hatásnak köszönhetően az emberekben kialakult a veszély­érzet, és szükségesnek látták a kormány által bevezetett karanténintézkedések betartását” – magyarázta.

A miniszterhelyettes nyilatkozata több szempontból is megdöbbentő volt. Egyfelől azért, mert a tisztviselő bevallotta, hogy tulajdonképpen megtévesztették, manipulálták a polgárokat, olyan feleslegesen szigorú intézkedések betartására késztetve őket, amelyek még elviselhetetlenebbé tettek számukra egy amúgy is súlyos helyzetet. Másfelől, Ljasko ezzel egy csapásra elherdálta a kormányzat kevéske maradék hitelét is. Ezek után nem csodálkozhatunk rajta, ha az emberek eleve figyelmen kívül hagyják a hatóságok rendelkezéseit.

Helyenként még a józan ész az úr

Amiként korábban egyes települések gyakorlatilag fellázadtak a szigorú karanténintézkedésekkel szemben, úgy most, amikor örülhetünk a részben visszakapott szabadságnak, az ország néhány régiójában előre bejelentették, hogy elhalasztják a kormány által meghirdetett könnyítések bevezetését. Lemberg (Lviv) megyében például még május 10-én közölték, hogy legalább május 15-ig meghosszabbítják a karantént, tekintettel az új megbetegedések és a halálos kimenetelű esetek számának növekedésére. Hétfőn Csernyivci megyében jelentették be, hogy fenntartanak egy sor, a koronavírus terjedése miatt korábban bevezetett korlátozást. Az intézkedés nagyon is helyénvalónak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a május 11-i adatok szerint 2342 esettel Csernyivci megye vezet az országban a megbetegedések számát tekintve. Éppen ezért furcsa ugyanakkor, hogy Kijevben, ahol 1871 megerősített fertőzéses esetet tartottak nyilván hétfőn, gond nélkül lazítottak a korlátozó intézkedéseken. Igaz, Klicsko polgármester jelezte, ha nem javulnak a járványmutatók, megfontolják a könnyítések visszavonását a fővárosban.

Feje tetejére állított logika

A számokkal nemcsak regionális, hanem országos viszonylatban is óriási a baj. Emlékezhetünk, hogy amikor március második felében a hatóságok bevezették a karantént, Ukrajnában alig egy tucat új megbetegedést jelentettek naponta. Most viszont, amikor enyhítenek az intézkedéseken, napi 500 körül mozog az új esetek száma. Kínálkozik a következtetés, hogy Ukrajnában semmi köze egymáshoz a járványnak és a karanténnak.

Egyéb jelek is arra vallanak, hogy a kormányzat lépéseit nem annyira a polgárok egészsége miatti aggodalom, hanem a politikai szükségszerűség vezérli. Jusson eszünkbe például, hogy azután jelentették be a korlátozó intézkedések igazán jelentős enyhítését, hogy mindennaposakká váltak a karantén okozta gazdasági válság miatt elkeseredett kisvállalkozók tüntetései.

Honnan tudnánk, ha nem számoljuk?

Mindeközben az az elképesztő igazság, hogy senki nem tudja megmondani, egészen pontosan hányan is fertőzöttek az országban. Honnan is tudhatná bárki, ha a szükségesnél lényegesen kevesebb tesztet végeznek el?

Érdekes párhuzamra hívja fel a figyelmet összeállításában az Ukrajinszka Pravda. Olaszországban az első koronavírusos beteget január 31-én jelentették. Két hónappal később, vagyis március 31-én 105 792 volt a fertőzöttek száma. Ukrajnában az első betegről március 3-án számoltak be. Két hónappal később, tehát május 3-án 11 411 esetet jelentettek a hatóságok. Nyilván megtévesztő és dilettáns dolog egyszerűen összevetni egymással a fertőzöttek számának alakulását az egyes országokban anélkül, hogy figyelembe vennénk egyéb tényezőket is. A regisztrált fertőzések számában mutatkozó nagyságrendnyi eltérés Olaszország és Ukrajna között azonban nem lehet pusztán a véletlen műve.

Nézzük a kérdést másfelől! A nagyjából 328 millió lakosú Egyesült Államokban napi 200 ezer koronavírus-tesztet végeznek, miközben a hatóságok a napi ötmilliót célozták meg optimális számként. A mi Egészségügyi Minisztériumunk Közegészségügyi Központjának adati szerint Ukrajnában, amelynek a lakosságát 42 millióra becsülik, átlagosan napi 6000 tesztet végeznek. Az amerikai logikát véve alapul, nálunk megközelítőleg napi 640 ezer teszt elvégzésére lenne szükség. Szakértők azonban ezt kivitelezhetetlennek tartják.

Érdemes tesztelni és számolni?

Miközben örülünk a karantén lazításának, a járvány nem tágít. Olekszij Kaszpruk, Csernyivci polgármestere múlt héten közölte, nem maradt több üres betegágy a város kórházaiban. Az UNIAN hírügynökség szerint Kaszpruk megjegyezte, korábban soha nem fordult még elő, hogy a település minden kórháza megtelt volna. Mostantól a város betegeit a Csernyivci Megyei Kórház fogadja, ám ott is súlyos a helyzet. Folyamatban van a veteránok kórházának előkészítése a betegek fogadására.

A helyzet nem csak Csernyivciben ennyire tragikus. Ne feledjük, a mintegy 15 ezer ukrajnai koronavírusos beteg majd egyharmada három ukrajnai megyében – Csernyivci megye mellett Ivano-Frankivszk és Ternopil megyékben összpontosul. A nagyszámú beteget és a járvány elhúzódását a külföldről hazatért vendégmunkásokkal magyarázzák arrafelé, akik több hullámban érkeztek haza, magukkal hurcolva a vírust is.

A helyi járványügyi szakemberek azt mondják, még mindig nincsenek túl a nehezén. Mint rámutatnak, a parlament a napokban elrendelte bizonyos lakossági csoportok, elsősorban a fertőzöttekkel érintkezők kötelező szűrését. Amikor sikerül végrehajtani a rendelkezést, úgy május vége felé a betegek újabb hullámának megjelenésére számítanak…

(ntk)