Tovább enyhül a karantén

2020. május 20., 08:53 , 1007. szám

A kormány a karantén meghosszabbítását tervezi, közben május 22-től tovább enyhítenek a korlátozó intézkedések szigorán.

Denisz Smihal miniszterelnök hétfőn este az ICTV tévécsatorna műsorában erősítette meg, hogy szerdán, azaz lapzártánk után határozhatnak többek között a városi és külvárosi tömegközlekedés újraindításáról, engedélyezhetik a sportversenyek megrendezését, és kinyithatnak a tornatermek. A hostelek kivételével ismét fogadhatnak vendégeket a szállodák, és lazíthatnak a templomi szertartások megrendezésének szabályain is.

Ezenkívül a tervek szerint május 25-től engedélyezik az óvodák működését, s újraindulhat a metró is – ahol ezt a járványhelyzet lehetővé teszi.

Viktor Ljasko közegészségügyi főorvos bejelentette, hogy a strandszezon nem marad el. Elmondása szerint az ukrán infektológusok megerősítették, hogy a tengervíz és az ibolyántúli sugárzás pusztítja a koronavírusos megbetegedés okozóját, vagyis más országokhoz hasonlóan Ukrajnában is megnyitják a strandokat. Ljasko úgy vélte, a folyóparti strandok szintén kinyithatnak.

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korlátozások feloldása csak azokat a régiókat érinti majd, amelyekben a járványhelyzet ezt lehetővé teszi. Az egészségügyi tárca által régiónként vizsgált három kritérium ebből a szempontból a megbetegedések számának alakulása az előző héten 100 ezer lakosra vetítve, a betegágyak kihasználtsága a helyi kórházakban, valamint az elvégzett tesztek száma.

A sajtó szinte egybehangzó véleménye szerint a kormány elsősorban nem azért oldja fel sorra a korlátozó intézkedéseket, mert olyan ütemben javul a helyzet, ami ezt indokolttá tenné, hanem mert nem tud mihez kezdeni a gyengülő gazdasággal, és a munka híján jelentős részben bevétel és megélhetés nélkül maradt lakossággal. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF felmérése szerint Ukrajnában a szegények aránya a tavalyi 37,8%-ról idén 43,6%-ra nőhet még abban az esetben is, ha a Covid–19 járvány szociális és gazdasági következményeire vonatkozó legoptimistább forgatókönyv valósul meg. Több mint hatmillió ember találhatja magát a szegénységi küszöb alatt. A gyermekes családok körében 33%-ról 51%-ra nőhet a szegénységben élők aránya. Ez azt jelenti, hogy minden második családnak pénzügyi nehézségekkel kell szembenéznie. A legpusztítóbb hatással a válság a sokgyermekes családokra lesz.

Ami a lakosság véleményét illeti, a Rejting Csoport május közepén készült felmérése szerint a megkérdezettek 36%-a úgy véli, hogy a koronavírust illetően nem változik a dolgok állása az országban, közel ugyanannyian (35%) viszont azon a véleményen vannak, hogy javul a helyzet. Április 24–25-én még csupán 15% vélte úgy, hogy javulás tapasztalható. Viszont az azóta eltelt két hét alatt azoknak az aránya, akik szerint rosszabbodott a dolgok állása, 44%-ról 17%-ra csökkent – írja a felmérést ismertető strana.ua.

Annyi bizonyos, hogy a kormány óvatos duhaj módjára a lehetőségekhez mérten igyekszik bebiztosítani magát a túl gyors nyitás esetleges nem kívánt következményeivel szemben. Például a metró beindítását minden esetben a helyi polgármesterrel folytatott konzultációtól tették függővé, holott a karanténintézkedések gyors feloldásával újrainduló gazdasági élettel maguk is hozzájárultak ahhoz a helyzethez, hogy teljes értékű tömegközlekedés híján a nagyvárosok gyakorlatilag megbénultak a közlekedési dugóktól, vagyis nincs más kiút, mint a metró újraindítása.

A hivatalnoki életösztön iskolapéldájával azonban az Egészségügyi Minisztérium rukkolt elő. Viktor Lajsko közegészségügyi főorvos rendeletével hétfőn társadalmi vitára bocsátotta az óvodák újranyitásának feltételeit!

A tárca egyebek mellett azt javasolja, hogy az óvodai dolgozóknak munkakezdés előtt, a gyermekeknek pedig érkezéskor, majd négyóránként mérjék a lázát. A nevelők az utcán fogadnák az érkező gyermekeket, szüleik belépését az épületbe korlátoznák. Megtiltanák a többször használatos szövet törülközők, plüssjátékok, szőnyegek használatát. Eltiltanák a munkavégzéstől a kockázati csoportokba tartozó, azaz 60 évesnél idősebb, vagy krónikus, az immunrendszer működését befolyásoló betegségekben szenvedő dolgozókat. Tiltanák az olyan játékokat, amelyekben az óvodai dolgozók közvetlenül érintkezhetnek a gyermekekkel.

Ugyancsak társadalmi vitára bocsátották a külső független értékelés (ZNO), valamint a magiszteri képzés felvételi vizsgáinak lebonyolításához kidolgozott egészségügyi követelményeket. A tervek szerint a lebonyolításért felelősöknek meg kell határozniuk a tesztírók útvonalát annak érdekében, hogy azok a legkevesebbet érintkezzenek, menetrendet kell összeállítaniuk, amely alapján a résztvevők bejutnak a tesztírás helyszínére, dönteni kell az ülésrendről, betartva a legalább 1,5 méteres távolságot a vizsgázók között.

A résztvevőket csak azután engedhetik vizsgához, hogy megmérték a testhőmérsékletüket, kikérdezték őket az egészségi állapotukról, s meggyőződtek róla, hogy viselnek maszkot.

A tesztírásra kijelölt épület és a vizsgatermek bejáratánál meg kell teremteni a kézfertőtlenítés lehetőségét. Biztosítani kell, hogy a mosdókban rendelkezésre álljon a folyékony szappan, a fertőtlenítőszer és a papírtörülköző.

Egy órával a tesztírás előtt és után a tantermekben takarítást és fertőtlenítést kell végezni.

(zzz)