Képviselőhalál

2020. május 26., 20:29 , 1008. szám

Holtan találták kijevi irodájában Valerij Davidenko független parlamenti képviselőt – közölte a tragikus hírt múlt héten az ukrán média. Öngyilkos lett, vagy agyonlőtték? Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy golyó végzett vele.

A rendőrséget május 23-án, szombaton 18.30 óra tájban értesítették Davidenko haláláról. A takarítónő talált rá a holttestre a képviselő városközponti irodájában.

A férfit a fején érte a halálos lövés. A világhálón terjedő felvételeken látható, amint a halott képviselő a szűk mosdóban ül egy irodai széken. Előtte, a földön összegyűlt vértócsában hevert a feltételezhetően a halált okozó fegyver, egy Glock típusú pisztoly. A sajtó mindjárt megállapította, hogy tavalyi vagyonbevallása szerint a képviselőnek még nem volt Glockja, csupán egy vadászpuskája és két karabélya.

A helyszínre kiszállt a rendőrség operatív nyomozócsoportja, Andrij Kriscsenko kijevi rendőrfőnök, a fővárosi ügyészség vezetői és a főügyész képviselője is megjelent – mégiscsak egy parlamenti képviselő hunyt el. Nem sokkal később közölték, Davidenko halálának ügyében előzetesen előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság miatt indult eljárás, bár a hatóságok nem zárták ki az öngyilkosság lehetőségét sem. Olyannyira nem, hogy másnap, a térfigyelő kamerák felvételeinek átnézése után megerősítették az önkezűséget.

A képviselő barátai és kollégái ugyanakkor kizártnak tartják az öngyilkosságot. A média is azt állította a helyszínelés kiszivárgott eredményei alapján, hogy vannak furcsaságok az eset körül. Például a holttest helyzete vagy az a körülmény, hogy nem találták meg Davidenko telefonját.

Ki volt Valerij Davidenko? Egy 47 éves, átlagosnak mondható parlamenti képviselő Csernyihiv megyéből. Élelmiszeripari gépészmérnökként szerzett diplomát, de belekóstolt a biztosítási üzletbe és vezetett mezőgazdasági vállalatot is. Az utóbbiban üzlettársa Jurij Kolobov, Mikola Azarov kormányának leendő pénzügyminisztere volt.

Davidenkót 2013 májusában miniszterhelyettessé nevezték ki az agrárpolitikai és élelmezésügyi tárcánál, ám Viktor Janukovics elnök megbuktatása után, 2014 márciusában neki is mennie kellett. Még az év őszén beválasztották a Legfelső Tanácsba szülőföldjéről, Csernyihiv megye egyik egyéni választókerületéből. Független képviselőként Janukovicshoz köthető múltja ellenére Petro Porosenko pártja, a BPP frakciójához csatlakozott. Tavaly ismét független képviselőként választották meg. Ezúttal a Dovira (Bizalom) képviselőcsoport tagja lett, a gazdaságfejlesztési parlamenti bizottságban dolgozott.

Haláláig társelnöke volt a Nas Kraj (A mi vidékünk) pártnak, amely a polgármesterek, gazdálkodók és szakemberek pártjaként hirdette magát.

Érdekesség – bár ukrán képviselőknél nem ritka –, hogy az elhunyt vagyonbevallásában ugyan több céget is találunk, valamennyi édesanyja nevén szerepelt. Magának Davidenkónak nem volt egyéb jövedelme a képviselői fizetésén kívül.

Eseménydús pályafutásához képest tevékenységét viszonylag kevés botrány kísérte, bár kétségtelenül akadt egy-kettő. Például még miniszterhelyettes korában kinevezték az Állami Élelmezési és Gabona Társaság felügyelőbizottságának élére. A társaság ebben az időben keveredett botrányba, amikor kiderült, hogy egy 1,5 milliárd dolláros kínai hitelből 132 millió dollár offshore cégek számláin kötött ki.

Politikustársai szinte egybehangzóan állítják, Davidenko nem az az ember volt, aki öngyilkosságot követ el, következésképpen meggyilkolhatták. Mindjárt több elképzelés is felröppent azzal kapcsolatban, kinek állhatott érdekében eltenni őt láb alól, politikai motívumokat azonban senki nem sejt a háttérben. Olekszandr Dubinszkij képviselő a ZIK talkshow-jában például nem tartotta kizártnak, hogy Davidenko is érintett lehetett az Állami Agráralapnál még 2014-ben történt jelentős összegű sikkasztásban. Emellett felmerült lehetőségként, hogy Csernyihiv megyei vetélytársainak egyike tette el láb alól. Egy másik elképzelés szerint a honatya jelentős összeggel tartozott hitelezőinek, de azt sem zárják ki, hogy azok közül végzett vele valaki, akiknek ő adott kölcsön.

Egyszóval, Valerij Davidenko minden szempontból átlagosnak mondható képviselő volt. Halálában már csak azért sincs semmi rendkívüli, hiszen Ukrajnában már-már hagyomány, hogy a jelentősebb rendszerváltozások után politikusok, mindenekelőtt parlamenti képviselők távoznak az élők sorából így vagy úgy. A vesti.ua például felidézi, hogy 2004-ben, az elnökválasztás második fordulójának megismétlése után saját pisztolyából leadott lövés végzett Heorhij Kirpa közlekedési és hírközlési miniszterrel. Három hónappal később, hasonlóan furcsa körülmények között, golyóval a fejében bukkantak rá Jurij Kravcsenko volt belügyminiszterre. Tíz évvel ezután, 2014-ben kétes körülmények között hunyt el Mihajlo Csecsetov, a Régiók Pártja (PR) képviselője, valamint Valentina Szemenyuk-Szamszonenko, az Állami Vagyonalap korábbi vezetője, Mikola Szerhijenko, az Ukrzaliznicja irányítója, valamint Sztaniszlav Melnik, a PR volt képviselője. Legutóbb, 2019 nyarán elhunyt Dmitro Timcsuk, a Népi Front párt képviselője, akinek halála annak idején szintén kérdéseket vetett fel. Úgy tűnik, most Davidenkón volt a sor, hogy távozzon az élők sorából.

(zzz)