Pünkösd – a Szentlélek eljövetele

A cselekvő lélek

„Valamennyien beteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak.” (ApCsel 2,4)

Számtalan egyszerű és nehéz feladattal találkozunk életünkben. Szeretnénk mindenre megoldást keresni és találni. Van úgy, hogy egyedül, s van úgy, hogy embertársaink segítségével. Vannak dolgok, amelyeket egyedül nem tudunk, vagy kevesek és képtelenek vagyunk megoldani. Sokszor nem látjuk a fától az erdőt. Egy gond, nehézség, probléma besötétíti a körülöttünk levő világot, s annak világosságát. Reménytelennek, megoldhatatlannak tűnnek életünk megélt nehéz pillanatai. A tanácstalanság megbénítja a cselekvéseinket, szavainkat, gondolatainkat. Amit Istentől kaptunk, azt kamatoztassuk, abban legyünk az elsők.

A Szentlélek pünkösdkor leszáll az apostolokra és az egész világra. Ő az ajándék és az örök élet forrása. Ő a vezető és a cselekvésre ösztönző. Ahogyan az első pünkösdkor, úgy azóta is megszenteli és megsegíti az emberiséget céljai elérésében. A Szentlélek nem hagyta el az Egyházat és a világban élő embereket. Jelen van az Egyház szentségi életében (bérmálás, eucharisztia, epiklézis).

Egy történet szerint egy kislány álma az volt, hogy egyszer híres zongorista lesz, de a szamárinduló volt az egyetlen darab, amit el tudott játszani. Akárhogy is próbálkozott, nem volt többre képes. Egy idő után szülei elhatározták, hogy beíratják magántanítványként egy neves zongoraművészhez, hogy az tanítsa meg őt rendesen zongorázni. A kislány természetesen el volt ragadtatva az ötlettől.

Amikor a kislány és szülei meghallgatásra mentek a művészhez, komornyik tessékelte be őket a kúria társalgójába, ahol egy gyönyörű koncertzongora állt. A kislány azonnal odaszaladt a zongorához, és elkezdte játszani rajta a szamárindulót. Szégyenkező szülei elindultak felé, hogy leállítsák, de eközben belépett a művész, és bátorította a kislányt, hogy folytassa.

Azután helyet foglalt a kislány mellett az ülőkén, és hallgatta a játékát. Kisvártatva ő is bekapcsolódott, és akkordokkal, futamokkal és arpeggiókkal egészítette ki a darabot. A kislány folytatta a szamárindulót. A szülők nem hittek a fülüknek. Egy gyönyörű négykezest hallottak, amelyet kislányuk és a nagy művész együtt adott elő, és eléggé meglepő módon még mindig a szamárinduló volt a fő téma.

Nem vagyunk egyformák. Isten ugyan minden embert a saját képére és hasonlatosságára teremtett, de mégis minden emberben van valami egyedi, különleges. Mindenkinek saját ajándéka van, amit külön kaptunk meg. A Szentlélek mindenkinek megadja az ajándékait. Nem fukarkodik, nem sajnálja, hanem kiegészíti bennünk mindazt, ami hiányzik. Nem vagyunk tökéletesek, de a Lélek segítségével törekszünk rá. Szükségünk van a segítségre, hogy teljessé legyen az életünk. A Szentlélek a Vigasztaló, aki a nehézségekben is ott van mellettünk. Ő az, aki „mindenütt jelen van és mindeneket betölt…” A Szentlélek számára nincs lehetetlen küldetés.

Pünkösd ünnepén, a Szentlélek eljövetelekor engedjük, hogy a Lélek átjárja, betöltse és vezesse életünket Isten országa felé!

Pősze Roland
áldozópap