Trianon sokkja: Vérző Magyarország

Prózaajánló

2020. június 3., 17:25 , 1009. szám

Az első világháborút véglegesen lezáró trianoni békediktátum miatt a területi veszteségekkel párhuzamosan a kulturális károk is felbecsülhetetlenek voltak. Olyan jelentős magyar szellemi központok kerültek idegen fennhatóság alá, mint Pozsony, Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad, Szabadka.

A Trianonnal kapcsolatos magyar irodalmi terméseket a Kosztolányi Dezső által szerkesztett Vérző Magyarország – Magyar írók Magyarország területéért című antológiába gyűjtötték össze, amely először a Pallas Rt. gondozásában jelent meg 1920-ban. A kiadványhoz maga Horthy Miklós írt előszót: „Hazáért: e szó fogalmának jegyében álljon csatasorba minden magyar író és költő. A háború fegyveri elhallgattak, szóljanak meg a múzsák. Lelkesítsenek, acélozzák meg a lelkeket, az elszakított magyar földekre vigyenek reményt és kitartást, a megmaradt magyar földeken élesszék a hazaszeretet tüzét.

Az eszmék és gondolatok harca, ha az a legnemesebb érzés, a hazaszeretet szárnyán lendül a magasba, ellenállhatatlan annak tere végtelen. Eszmének, gondolatnak, hazaszeretetnek nem lehet mesterséges határt vonni, az minden határon át és mindenekkel szemben diadalmaskodik” – áll a kormányzó előszavában.

A kötetben a magyar költészet, irodalom, művészeti közélet jeles személyiségei, tudósok, politikusok írtak a trianoni fájdalomról, a döbbenetről, a magyar nemzetet ért felfoghatatlan, feldolgozhatatlan igazságtalanságról. „Mi hazánk ezeréves határai között nem meghalni, de a jó Isten segítségével élni, hasznosan, nemesen, az egészséges kor szellemét megértve élni is akarunk. Hogy is mondja halhatatlan nagy költőnk? »Ha a Föld Isten kalapja, / Hazánk a bokréta rajta!« S mi ezt a sok vihart kiállott gyöngyös bokrétát hagyjuk most lelketlen, gonosz rablók által széttépni, elrabolni?! Kiáltsuk bátran a világ mind a négy tája felé: Nem, nem, soha; utolsó csepp vé­rig nem!!!” – fogalmazta meg dr. Szontagh Tamás, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének országos elnöke a korabeli közhangulatot. A kötetbe összegyűjtött írások, mondhatni, egy történelmi korszak gondolkodásmódjáról adnak irodalmi lenyomatot. A költészet és a próza értékes gondolatai segítségével láthatjuk, hogy csakis az egykori értékekhez visszatérő, mély hittel átélt és gyakorolt igaz magyarságtudattal tudunk segíteni egymáson s az országon. Erős és összetartó közösséggé, nemzetté kell válnunk. Akkor nemzeti közmegegyezés volt ebben a kérdésben. Trianon problematikáját sohasem tudjuk feldolgozni a 100 évvel ezelőtti békediktátum okozta sebek begyógyítása nélkül. Trianon máig él, s a következményei nyomorítják mindennapjainkat.

Az antológia már több kiadást megélt, a legújabb 2020-ban a Szülőföld Könyvkiadó Kft. gondozásában jelent meg. Nagyobb magyarországi könyvesboltokban kapható, de ingyenesen is letölthető az mtdaportal.extra.hu oldalról.

Kedvcsinálóként ehhez a tartalmas, érzelemdús könyvhöz lássuk, milyen írásokat tartalmaz az antológia!

Matthew Arnold: Szonett a Magyar nemzethez, Bethlen Margit grófnő: A varázsló, Apponyi Albert gróf sorai, Móricz Zsigmond: Egy akol, egy pásztor, Böszörményi Zoltán: Magyar gyász, Tolnai Vilmos: Halhatatlan magyar nyelv, Andrássy Gyula gróf: A harmadik Balkán, Francois Coppé: A magyar, Krúdy Gyula: Az utolsó garabonciás, Ibsen: Magyarországhoz, Heine: 1849 októberében, Tormay Cecil: Bujdosó könyvemnek egy kitépett lapja, Karinthy Frigyes: Levél, Babits Mihály: A repülő falu, Zilahy Lajos: Szalonta, Kosztolányi Dezső: Égi jogász.

 tv