A családtagok lakhatási jogáról

„A lányom házassága még korábban megromlott, de a vejem mostanában már a látszattal sem törődik. Nemrég egyszerűen kitette a családi házból a feleségét és a kicsi lányukat, aki még csak óvodás. Pedig azt a házat nem ő szerezte, hanem az apjától kapta ajándékba, aki viszont egy rendes ember. Én természetesen szívesen befogadtam lányomékat, de ami történt, az mégiscsak felháborító. Hát megengedi azt a törvény, hogy valaki így kitegye a házból a családját? Talán nincs joga a lányomnak ott lakni? Hiszen oda is van bejelentve. Nem illeti meg őt semmi abból a házból?”

– Kezdjük azzal, hogy a törvény megkülönbözteti a lakhatási jogot a tulajdonjogtól.

Az Alkotmány minden polgár számára garantálja a lakhatáshoz való jogot. A törvény szempontjából a lakhelybejelentés feljogosítja a szóban forgó személyt, hogy abban a házban vagy lakásban éljen, amelybe bejelentkezett. Az alaptörvény azt is kimondja, hogy senkit nem foszthatnak meg a lakóhelyétől másként, csak a törvények alapján, bírósági határozattal. A lakóhely tulajdonosa is csupán a törvényben felsorolt esetek valamelyikében kezdeményezheti a bíróság előtt egy adott személy kilakoltatását és/vagy lakhelybejelentésének megszüntetését.

A mozgás szabadságáról és a tartózkodási hely szabad megválasztásáról Ukrajnában című törvény 7. cikkelye értelmében a lakhelybejelentés megszüntetésének alapja lehet a lakhelybejelentését megváltoztatni kívánó személy eziránti kérelme vagy a jogerős bírósági határozat (határozat a bejelentett személy tulajdonjogának vagy lakhatási jogának megszűnéséről a szóban forgó lakhelyet illetően; a kilakoltatásáról, ismeretlen helyen tartózkodónak nyilvánításáról, esetleg halottá nyilvánításáról született határozat stb.).

A Polgári törvénykönyv 405. cikkelyének 2. pontja értelmében a lakóhely tulajdonosának családtagja elveszíti a lakóhely használatához való jogát, ha méltánylandó ok nélkül egy évet meghaladó ideig van távol – hacsak a törvény másként nem rendelkezik az adott esetben, vagy másként nem állapodott meg a tulajdonos és a családtag.

Ugyancsak lehetőség van a kényszerkilakoltatásra a Lakástörvénykönyv 116. cikkelye alapján, amely kimondja, hogy a polgár cserelakhely biztosítása nélkül kilakoltatható, ha a szóban forgó személy/bérlő családjának tagjai és/vagy a vele lakó más személyek rendszeresen rombolják vagy rongálják a lakóhelyiséget, vagy nem rendeltetésszerűen használják azt, vagy az együttélés szabályainak rendszeres megsértésével lehetetlenné teszik mások számára a velük való együttélést egy lakásban vagy lakóházban.

A kilakoltatással, kényszerkilakoltatással kapcsolatos minden vitában a bíróság dönt.

Érdemes figyelembe venni azt is, hogy amennyiben a lakóhelyre kiskorú gyermek van bejelentve, az ő kilakoltatása csak a gyámhatóság hozzájárulásával lehetséges. Ennek a hozzájárulásnak a megszerzése nem egyszerű, mivel a gyámhatóságnak meg kell győződnie róla, hogy a kilakoltatás, a lakcímbejelentés megszüntetésének következtében nem romlanak a gyermek lakhatási körülményei.

Következésképpen, lányának és unokájának jogukban áll a veje lakásában élni, amíg a lánya el nem veszíti a lakhatási jogát (például válás következtében), illetve, amíg a gyámhatóság hozzá nem járul a kiskorú gyermek lakhelybejelentésének megszüntetéséhez.

Ami a kérdésnek azt a részét illeti, vajon jogosult-e a felesége tulajdonrészre a családi házból, amelyben eddig élt, valamint a házban található ingóságokból, elmondható, hogy a Családi törvénykönyv 57. cikkelyének 1. pontja a férj vagy a feleség személyes magántulajdonának tekinti a házasság során, de ajándékozás vagy öröklés útján szerzett vagyontárgyat. Ha tehát a veje ajándékba kapta a családi házat (ajándékozási szerződés útján jutott a tulajdonába), az nem minősül a házastársak osztatlan közös tulajdonának, vagyis a feleségét abból nem illeti meg tulajdonrész. Ha viszont a feleség saját vagyonából jelentős mértékben hozzájárult az ingatlan értékének megőrzéséhez vagy növeléséhez, a bíróság határozhat úgy, hogy részesedés illeti meg őt a vagyontárgyból. Ami az ingóságokat illeti, azokból a házasság felbontását kimondó bírósági határozat utáni vagyonmegosztáskor részesedés illeti meg a feleséget, aki a személyes használati tárgyaira is igényt tarthat.

hk