A tartásdíj mértékéről

2020. július 11., 20:06 , 1014. szám

 „Volt férjem azt állítja, azért nem fizet tartásdíjat közös gyermekünk után, mert nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, amelyből a gyermekünk eltartásához szükséges összeget folyósítani lehetne. Ugyanakkor tudom, hogy a fizetése legnagyobb részét borítékban kapja a munkahelyén. Kérem, írja meg, hogy minek alapján fogja meghatározni a bíró a tartásdíj nagyságát, s mekkora összegre számíthatok?”

– A tartásdíj összegének a gyermek harmonikus fejlődésének biztosításához szükségesnek és elégségesnek kell lennie. Egy gyermek garantált minimális tartásdíjának összege nem lehet kevesebb az adott életkorú személyeknek megállapított létminimum 50%-ánál, az egy gyermek számára javasolt minimális tartásdíj pedig az adott életkorú gyermeknek megállapított létminimum teljes összegével egyenlő.

A gyermekek számára megállapított létminimum Ukrajnában 2020-ban korosztályonként a következő volt:

• hat éven aluliaknak: 2020. január 1-jétől – 1779 hr, július 1-jétől – 1859 hr, december 1-jétől – 1921 hr;

• 6–18 év közöttieknek: 2020. január 1-jétől – 2218 hr, július 1-jétől –2318 hr, december 1-jétől –2395 hr.

A bíróság abban az esetben ítélheti meg a teljes összeget, ha a tartásdíjat fizető személy ehhez elégséges jövedelemmel rendelkezik. A Családi törvénykönyv (Cstk.) 182. cikkelyének 1–2. pontja értelmében azonban ilyen esetekben a bíróság nem korlátozódik vizsgálódásaiban a tartásdíj fizetőjének jövedelmére, ha megállapítást nyer, hogy az adott személy kiadásai meghaladják ezt a jövedelmet, s nem bizonyított a pénzeszközök eredete, amelyekből azokat fedezte.

Ugyanezen cikkely értelmében a tartásdíj összegének meghatározásakor a bíróság figyelembe veszi:

• a gyermek egészségi állapotát és anyagi helyzetét;

• a tartásdíjfizetésre kötelezett személy egészségi állapotát és pénzügyi helyzetét;

• a tartásdíj fizetőjének esetleges további gyermekeit, cselekvőképtelen férjét, feleségét, szüleit vagy lányát, fiát;

• a tartásdíj fizetőjének tulajdonában, birtokában és/vagy használatában lévő vagyont és vagyoni jogokat, többek között ingó és az ingatlan vagyont, készpénzt, szellemi tevékenység eredményeire vonatkozó kizárólagos jogokat, vállalati jogokat;

• a tartásdíj fizetőjének a tartásdíj kedvezményezettje által bizonyított kiadásait, többek között ingatlan vagy ingó vagyon megszerzését, amelyek összege meghaladja a munkaképes személynek megállapított létminimum tízszeresét – ha a tartásdíj fizetője nem bizonyította a kiadások forrását;

• egyéb jelentőséggel bíró körülmények.

Mint látható, az a tény, hogy a szülőnek nem áll módjában jövedelméből a kellő nagyságú tartásdíjat folyósítani gyermekének, nem szerepel azon körülmények között, amelyeket a bíróság figyelembe vesz a tartásdíj összegének megállapításakor. Ez a körülmény ugyanis nem menti fel a szülőt a gyermek eltartásával kapcsolatos kötelezettségei alól.

A tartásdíj összegének meghatározásakor a tartásdíj fizetőjének az alábbi jövedelmeit veszik figyelembe: alapbér, a bért kiegészítő mindenfajta pótdíj és juttatás, bónusz és jutalom; nyugdíjak, ösztöndíjak, munkanélküli-ellátás, osztalékok és egyéb jövedelmek, amelyeket A házastársak egyikére, gyermekekre, szülőkre és egyéb személyekre eső tartásdíj összegének meghatározásánál figyelembe veendő jövedelemtípusok jegyzéke tartalmaz. (Перелік видів доходів, які враховуються при визначенні розміру аліментів на одного з подружжя, дітей, батьків, інших осіб, затверджено постановою Кабінету Міністрів України від 26 лютого 1993 року № 146.)

Ha a tartásdíj fizetőjének rendszertelen, változó jövedelme van, esetleg a jövedelem egy részét természetben kapja meg, valamint egyéb lényeges körülmények fennforgása esetén a tartásdíj kedvezményezettjének kérelmére a bíróság a tartásdíjat fix összegben is meghatározhatja (lásd a Cstk. 184. cikkelyének 1. pontját!). Ilyen „egyéb lényeges körülménynek” tekintheti a bíró adott esetben, hogy a tartásdíjat fizető személy kiadásai nincsenek összhangban a bevételeivel.

(ntk)