Nyelvtörvény: Politikai döntés születik?

2020. július 15., 20:07 , 1015. szám

Múlt héten kezdte el tárgyalni az Alkotmánybíróság a nyelvtörvény alkotmányosságát vitató képviselői beadványt.

A törvény ügyében az Ellenzéki Platform és az Ellenzéki Blokk képviselői fordultak az Alkotmánybírósághoz még tavaly, nem sokkal azt követően, hogy Petro Porosenko akkori elnök 2019 tavaszán ellátta kézjegyével a jogszabályt, amelyet az orosz ajkú ellenzék azóta is a totális ukránosítás törvényeként emleget. Véleményük szerint a törvényt hatályon kívül kell helyezni, mivel az Alkotmány rendelkezéseivel szembemenve az orosz s a nemzeti kisebbségek más nyelveinek diszkriminálására, valamint a polgárok nyelvi alapon történő megkülönböztetésére irányul.

Mint látható, a taláros testület nem siette el a beadvány napirendre tűzését, de nem is volt erre semmi oka, hiszen a kormányzat nyilvánvalóan nem sürgette. Az időhúzás azonban – már ha valóban erről volt szó – visszaüthet, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a nyelvkérdés az őszi helyhatósági választások egyik fontos témájává válik, elsősorban Kelet-Ukrajnában. Annál is inkább így lehet, mivel – amennyiben az Alkotmánybíróság nem lép közbe – másfél hónap múlva gyakorlatilag megszűnik az orosz nyelvű oktatás Ukrajnában.

Az ügyben tartott nyilvános meghallgatás első napján az Alkotmánybíróság épülete előtt reggeltől demonstrált a radikális Nemzeti Hadtest néhány tucat híve. Jelszavaikból és nyilatkozataikból ítélve ők már azt is hazaárulásnak („zrada”!) tekintették, hogy az Alkotmánybíróság tárgyalni szándékozott a nyelvtörvény alkotmányosságát kétségbe vonó beadványt. Mozgolódni kezdtek az Európai Szolidaritás, Petro Porosenko pártjának hívei is. Ők már a meghallgatást megelőző napon demonstrációt szerveztek Ivano-Frankivszkban a jól ismert Hadsereg! Nyelv! Hit! hármas jelszóval.

Amikor azután kezdetét vette a meghallgatás, ismét csalódniuk kellett mindazoknak, akik a lelkük mélyén hittek benne, hogy a „Jóságos Elnök” még meggondolhatja magát, és teljesítve választási ígéretét felülvizsgáltatja a jogszabályt, netán hatályon kívül helyezteti azt. Érkezett ugyanis Fegyir Venyiszlavszkij, aki az államfőt képviseli az Alkotmánybíróságon, s Volodimir Zelenszkij álláspontját ismertetve kijelentette: semmilyen alapja nincs a jogszabály eltörlésének.

A jogász úgy vélte, hogy az Alkotmánybíróságnak eleve nem kellene vizsgálnia a szóban forgó képviselői beadványt, miután szerinte az „sok tekintetben mesterséges, kimódolt”.

„A törvény jogi szabályozásának tárgya az ukrán nyelv működésének biztosítása. Kizárólag az ukrán nyelvről szól. E törvény jogi szabályozásának nem tárgya más nyelvek státusza” – szögezte le Venyiszlavszkij.

Utalt rá, a Legfelső Tanácsnak el kell fogadnia egy külön törvényt, amely szabályozni hivatott a nemzeti kisebbségek nyelveinek státuszát.

„Ebben a törvényben nincs és nem is lehet semmiféle egyenlőtlensége a nemzeti kisebbségi nyelvek státuszának” – nyomatékosította az elnök álláspontját.

Az ülésről készült beszámolókból ítélve a bírák hajlottak az elnök álláspontjára, optimista elemzők azonban rámutattak, a történtek ellenére nem kizárt, hogy az Alkotmánybíróság mégiscsak hatályon kívül helyezi a törvényt vagy legalábbis annak bizonyos rendelkezéseit, hiszen a testület döntései esetenként megjósolhatatlanok. Csupán annyi vált egyértelművé, hogy ha így is dönt majd a testület, az szembe fog menni az elnök akaratával, akinek a jelek szerint esze ágában sincs eltérni a porosenkói nyelvpolitikától – tette hozzá értékelésében a strana.ua Telegram-csatornáján. Ami viszont gyakorlatilag minden kétségen felül áll, az az, hogy ebben a vitában nem jogi, hanem politikai döntés fog születni.

Venyiszlavszkij egyébként a július 9-i ülésnapon visszatért a kisebbségi nyelvek kérdésére, amennyiben közölte, hogy egy munkacsoport dolgozik a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvénytervezet előkészítésén. Hozzátette, hogy a munkacsoportot a kulturális minisztérium bázisán hozták létre.

„A munkacsoport dolgozik, széles körű nyilvános vitákat fognak szervezni, és ősszel eljutunk az elfogadásáig” – jelentette ki.

A pesszimista elemzők szerint viszont az elnök és környezete ismét a kisebbségi törvény ígéretével igyekeznek csitítani a nyelvtörvény bírálóit, holott a valóságban eszük ágában sincs megalkotni ezt a jogszabályt. Egyébként is, teszik hozzá, ugyan min változtatna a kisebbségi törvény, ha a nyelvtörvény a magánéletre és az egyházi szertartásokra korlátozta a kisebbségi nyelvek használatát?

(hk)