Megemlékezés az ungvári várban
A kárpátaljai magyarság 1989 óta minden évben július második vasárnapján emlékezik meg Rákóczi fejedelem első győztes csatájáról. Az ünnepség általában a tiszaújlaki egykori sóház falánál veszi kezdetét, ahol emléktábla hirdeti Esze Tamás hősiességét. Majd az ünneplő közönség a Tisza-hídon át turulmadaras Rákóczi-emlékműhöz vonul, amely Tiszaújlak és a szomszédos Tiszabökény határában magaslik.
Idén a koronavírus-járvány miatt érvényben lévő karanténkorlátozások a kuruc csapatok 1703. július 14-én, a Tiszaújlak–Tiszabecs révnél vívott első győztes csatájára való megemlékezés forgatókönyvét is átírták. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a karanténszabályokat betartva vasárnap, július 19-én több helyszínen emlékezik a Rákóczi-szabadságharc 317 évvel ezelőtt vívott első győztes csatájára.
A rendezvénysorozat Ungváron, a vár udvarában vette kezdetét, ahol a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének (UKSZ) képviseletében Balogh Lívia elnök asszony és helyettese, Palkó Katalin, akik egyben a járási tanács képviselői, valamint Kulin Judit, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke és Kulin Zoltán, a városi tanács KMKSZ-frakciójának vezetője helyezték el az emlékezés koszorúit. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Bátori József, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője, az Ungi Református Egyházmegye főgondnoka, dr. Bege Krisztina, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja és Csizmadia Alexandra, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, külgazdasági attasé.
A koszorúzás után Balogh Lívia elmondta:
– Eljöttünk, hogy fejet hajtsunk gróf Bercsényi Miklós emléke előtt és megkoszorúzzuk felesége, Csáky Krisztina mellszobrát is. 2012-ben a magyar Külügyminisztérium és a Széchenyi István Alapítvány támogatásával sikerült felavatni Győrfi Lajos szobrászművész alkotását, gróf Bercsényi Miklós mellszobrát. Akkor 311 év után Bercsényi Miklós hazaérkezett, visszakerült az ungvári várba. Majd 2013-ban az ungvári vár udvara új szoborral gazdagodott, megjelent feleségének, Csáky Krisztinának a mellszobra is. Éppen a grófnő volt az, aki a várat gyönyörű kastéllyá alakította át. Bercsényi Mikós Ung vármegye örökös főispánja volt és a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc főgenerálisa, második embere, kiváló hadászati szakember. Rá emlékezünk ma itt, Ungváron, hiszen az ő uralkodásuk alatt virágzott az ungvári vár.
Bátori József a történelemből jól ismert esemény rövid méltatását követően sajnálattal jegyezte meg, hogy a koronavírus miatt nem kerülhetett sor a hagyományos tömegrendezvényre, de – mint mondotta – így, szűk körben sikerült felidézni azoknak a kiemelkedő személyeknek az emlékét, akik jelentős szerepet töltöttek be a magyarság történelmében.
– Amikor megemlékezünk róluk, el kell gondolkodnunk arról, hogy mi, akik jelenleg ezeken a területeken élünk, mindent megtettünk-teszünk-e azért, hogy méltóan folytassuk azt az eszmét, amelyet elődeink megvalósítottak, s amelyért harcba szálltak. A magyar nép mindig szabadságszerető volt, de ezzel egyidejűleg tisztelte más nemzetek jogait is.
Rehó Viktória