Mentális egészség Ukrajnában: magad, uram…

2020. július 21., 09:07 , 1016. szám

Mintegy 8,1 millió ukránnak lenne szüksége hatékony mentálhigiénés szolgáltatásokra, de körülbelül 80%-uk nem részesül támogatásban – írja összeállításában a zn.ua.

Ukrajnában 1,6 milliónyian vannak hivatalosan nyilvántartva a mentálhigiénés rendszerben. Közülük 300 ezret kórházban kezelnek, ahol a portál szerint naponta szembesülnek az emberi jogok megsértésével és a kezelés alacsony hatékonyságával. A fogyatékkal élők jogairól szóló nemzetközi egyezmény, amelyet Ukrajna szintén aláírt, a gyakorlatban nemigen érvényesül.

Ezek a „rendszerben” lévő emberek láthatók a külső megfigyelő számára, míg további 6,4 millió enyhe, közepesen súlyos vagy súlyos mentális rendellenességgel élő személy úgymond árnyékban marad, egyedül vagy családjával éli meg problémáit.

„Bár csak az igazán súlyos mentális rendellenességekkel küzdő emberek szorulnak elhelyezésre a pszichiátriai kórházakban, az állami finanszírozás 89%-át kifejezetten az ilyen intézmények igényeire fordítják” – állítja a cikket jegyző Alla Kotljar.

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter az ukrajnai egészségügyi reform második szakaszának eredményeiről szólva arról beszélt, hogy a pszichiátriai szolgálat finanszírozására a szükségesnél 898 millió hrivnyával kevesebb jut, ami „veszélyezteti a pszichiátriai kórházak létezését”. De a miniszter elfelejti, hogy a legtöbb embernek, akik csak „pszichoszociális” támogatást igényelnek, és akiket nem kell kórházban tartani, az állam nem biztosítja a szükséges szolgáltatásokat. Ennek eredményeként a mentális egészségügyi problémák sokszor súlyosbodnak és nehezebben kezelhetőkké válnak, ami viszont további nehézségeket okoz mind a mentális rendellenességekkel küzdő embereknek, mind hozzátartozóiknak. A gondozás hiánya végső soron az egész intézményrendszert terheli, hiszen a nem gondozottak így gyakrabban szorulnak kórházi ellátásra.

A szaktárcánál léteznek ugyan tervek arra vonatkozólag, miként lehetne és kellene fejleszteni a mentális egészség védelmének rendszerét az elkövetkező években, az illetékesek részéről azonban nem érzékelhető az elszántság, hogy megadják a folyamatnak az elengedhetetlen kezdőlökést, s biztosítsák a nélkülözhetetlen finanszírozást. Felsőbb jóváhagyás nélkül viszont nem készülhetnek normatív dokumentumok, nem folyhatnak fejlesztések, nem működhetnek az embereken segítő programok, intézmények.

A jelek szerint a témáról leginkább sajtótájékoztatókon szeretnek beszélni az illetékesek. Pedig a pszichikai problémákkal küzdők megsegítése gazdasági szükségszerűség is. A Metrikai és Értékelő Intézet módszertana szerint számolva 2017-ben Ukrajna nemzetgazdasága a mentális zavarok és pszichoaktív anyagok használatából fakadó zavarok következtében legalább 104,6 milliárd hrivnya bevételtől esett el.

A mentális egészség egyike a „kellemetlen” témáknak az ukrán társadalomban, amelyet mítoszok lengnek körül és megbélyegzés kísér. Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a depressziós rendellenességek Ukrajnában gyakoribbak, mint más európai országokban. Sőt, a WHO szerint az ukránok 30%-ánál lép fel életük során valamilyen mentális rendellenesség, de a többség nem tud a problémák leküzdésének hatékony és bizonyítékokon alapuló módszereinek a létezéséről sem.

„Jól tudjuk, mi a teendő, amikor például fáj a fejünk. Akkor viszont nem, ha a lelkünk fáj” – mutat rá Kotljar.

Miközben az állami politikát a bizonytalanság, a tétovázás jellemzi, a közösségek szintjén tapasztalható némi elmozdulás a megoldás irányában. A „Mentális egészség Ukrajnának” (MH4U) „pszichoszociális” támogatási projekt, amely Svájc támogatásával, a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség (SDC) révén valósul meg, 2019 és 2023 között több kulcsfontosságú területen igyekszik segíteni.

Tavaly október óta 15 partnerszervezettel együttműködve az MH4U-projekt elemezte a vonatkozó szabályozási keretet, hozzálátott a nemzetközi klinikai protokollok fordításához, képzéseket tartott háziorvosok és szociális munkások számára, valamint webinárokat a lakosságnak, továbbá segített létrehozni az első három ágazatközi projekt-megvalósító csoportot, amelyek helyben igyekeznek kitölteni a hiányosságokat a segítségnyújtás terén Lemberg (Lviv), Donyeck és Luhanszk megyékben.

A projekt oktatási kampányának célja felhívni az emberek figyelmét, hogy a saját mentális egészségükről való gondoskodás számos szempontból pozitív hatással lehet életükre. A program része a www.mh4u.in.ua weboldal létrehozása a hívható segélyvonalak listájával, valamint egy ingyenes online oktatási portállal, amelyről mentálhigiénés képzések és webináriumok érhetők el. A kárpátaljai magyarok szempontjából a projekt hiányossága, hogy – legalábbis egyelőre – csupán ukrán nyelven érhető el.

Annyi bizonyos, hogy sok a munka ezen a téren. Az InMind cég által 2020 januárjában végzett felmérés szerint a megkérdezettek 45%-a nem tudott megnevezni egyetlen mentális rendellenességet sem. A válaszadók mindössze 37%-a tartotta magát kellően tájékozottnak a mentális egészség kérdésében. A megkérdezettek 69%-a panaszkodott információhiányról, és jelezte, hogy többet szeretne tudni. Emellett 79% úgy véli, hogy a mentális egészség figyelemre méltó probléma. A válaszadók szerint a következő mentálhigiénés problémák igénylik a legtöbb figyelmet: kábítószer-függőség (a válaszadók 65%-a állította ezt), alkoholizmus (63%), öngyilkosság (53%), depresszió (52%), skizofrénia (51%).

Azt mondják, a probléma felismerése az első lépés a megoldása felé vezető úton. Sajnos a második lépést nem „sietik el” Ukrajnában.

(hk)