Ilyen sem volt még: ne legyen „első csengő”?
Taníttatni a gyereket soha nem volt olcsó mulatság, válság idején pedig különösen nehéz. Ráadásul idén nem tudhatjuk, fog-e egyáltalán iskolába járni a gyerek, vagy – miután kifizettünk egy kisebb vagyont a ruházatért, a tanszerekért – a járvány miatt már megint otthon fogja nyúzni a számítógépet, mint tette egész tavasszal. Egyelőre még az sem biztos, hogy tarthatnak-e az iskolák szabályos tanévnyitó ünnepséget, és ha nem, mi lesz a szegény elsősökkel?
Mibe kerül felöltöztetni a gyereket?
A segodnya.ua az OLX szakértőivel annak járt utána, mennyibe kerül idén felöltöztetni egy iskolást tetőtől talpig és megtölteni a táskáját a szükséges tanszerekkel?
Számításaik alapján új ruhát, cipőt venni egy kisfiúnak országos átlagban körülbelül 1 260 hrivnyájába kerülhet a szüleinek. Szüksége lesz:
– nadrágra – 200 hr;
– 2 ingre – egyenként 150 hr;
– egy pár cipőre – 200 hr;
– tornaruhára – 290 hr;
– tornacipőre – 270 hr.
Akár 40%-os megtakarítást is elérhetünk, ha ugyanezeket a ruházati cikkeket és lábbeliket használtan vesszük meg. Ebben az esetben a kisfiú öltözékére „csak” mintegy 600-800 hrivnyát kell félretenni.
A kislány felöltöztetése valamivel többe, átlagosan 1400 hrivnyába kerül. Ebből az összegből futnia kell:
– két blúzra egyenként 165 hrivnyáért;
– szoknyára 170 hrivnyáért;
– cipőre 300 hrivnyáért;
– tornaruhára 300 hrivnyáért és tornacipőre ugyanennyiért;
– kiegészítésként egy kötényruhát is vásárolhatunk körülbelül 160 hrivnyáért.
Ennek az összegnek közel a felét megtakaríthatjuk, ha mindent használtan szerzünk be. Ebben az esetben csak 775 hrivnyát kell félretennünk ruhára.
Az elemzők szerint iskolatáskát átlagosan 400 hrivnyáért vásárolhatunk, egy használt példány ennél kevesebbe, kb. 250 hrivnyába kerül. Vannak, akik külön táskát-szatyrot vesznek a tornacipőnek (kb. 110 hr, használtan 85 hr), ezenkívül tízórais dobozt is be lehet szerezni kb. 100 hrivnyáért.
A kínálatot ismerő szakemberek a tanszerek költségeit is megbecsülték, azzal a megkötéssel azonban, hogy ezek a kiadások napjainkban egyre jobban függnek az adott iskola követelményeitől. Az átlagos kiadásokat kb. 335 hrivnyára becsülik (a júliusi adatok alapján). Ebből az összegből (a teljesség igénye nélkül) futhatja:
– 10 db 24 lapos füzetre – darabja 3 hr;
– 5 db golyóstollra – 5 hr/db;
– 5 db egyszerű ceruzára – 5 hr/db;
– 1 db vonalzóra – 20 hr;
– színesceruza-készletre – 50 hr;
– 1 csomag színes filctollra – 80 hr;
– 1 tolltartóra – 70 hr;
– 1 db iskolai ellenőrzőre – 35 hr.
E sorok írója nem bízta rá magát teljesen a nagyvárosi kollégák „országos” tapasztalataira, s maga is körbeszaglászott néhány vidéki iskolai vásáron, piacon. A benyomások vegyesek: némi utánajárással sok mindenből találni néhány hrivnyával vagy kopijkával olcsóbbat az írásunkban szereplő termékekből. Csak az a kérdés, hogy meddig vagyunk hajlandók – vagy kénytelenek – elmenni a takarékoskodásban, amikor gyermekünk kényelméről, igényeiről s végső soron az egészséges fejlődéséről van szó?
Lesz „első csengő”?
Ami az idei tanévkezdést illeti, egyelőre csak annyi tűnik valószínűnek, hogy a hagyományos nagy tanévnyitó ünnepségek a legtöbb helyen elmaradnak.
Az Oktatási és Tudományos Minisztérium arra kérte az iskolákat, hogy mondjanak le a tömegrendezvényekről, az „első csengőről”, helyettesítsék azt osztálytermi, udvari kiscsoportos foglalkozásokkal, programokkal. Lapzártánkig ez még csak javaslatként hangzott el, a tárca nem adott ki hivatalos rendelkezést ez ügyben, mintegy az iskolákra bízva a döntést.
Általában azt ismételgeti a szakminisztérium, hogy az iskolai oktatás mikéntje elsősorban attól függ majd, melyik karanténövezetbe tartozik az a régió, amelyben az iskola található, illetve be tudják-e tartani az adott oktatási intézményben az Egészségügyi Minisztérium által a karantén idejére megfogalmazott ajánlásokat. A zöld és a sárga övezetekben megrendezhetik a szabadtéri tanévnyitó ünnepségeket, ha tartani lehet a résztvevők között a másfél méter biztonsági távolságot. Zárt helyiségben a személyenkénti 5 m2 terület biztosítása a rendezőkkel szemben támasztott követelmény.
A narancsszínű övezetekben az iskolai rendezvényeken legfeljebb 100-an vehetnek részt, ha biztosítani tudják számukra a fejenként 20 m2-nyi területet. A vörös övezetekben nemhogy iskolai ünnepség nem lehetséges, hanem a tanítás sem, az iskoláknak át kell térniük a távoktatásra. Övezettől függetlenül valószínűnek tűnik, hogy a tanévnyitó ünnepségek idejére sem engedik be a szülőket az iskolába.
Az elsősök szülei mindenképpen szeretnék, ha a gyermekeik számára élményt jelentene az első nap az iskolában, s ennek az élménynek ők is részesei lehetnének. A tanítók és igazgatók viszont általában türelmet kérnek a szülőktől, néhányan azt mondják, várják az utasítást „fentről”.
Némelyik iskolában a szervező pedagógusok azért már megkezdték az előkészületeket a tanévnyitóra, különben félő, hogy kifutnak az időből, ám meghirdetni az eseményt nem merik – nem alaptalanul! –, mondván: ki tudja, mit találnak még ki szeptember 1-jéig az illetékesek. Úgy hírlik, a legtöbb helyen legalább az elsősök és a kibocsátó osztályok számára szeretnék emlékezetessé tenni ezt a napot.
Ami az iskolai hétköznapokat illeti, a karanténszabályok többé-kevésbé világosak, jelen helyzet szerint Kárpátalján mindenütt elkezdődhet a tanítás. Sajtóbeszámolókból ítélve ugyanakkor nem minden oktatási intézmény esetében egyértelmű még, hogy miként, miből oldják meg a fertőtlenítőszerekkel, egyéni védőeszközökkel való ellátást. Az oktatási minisztérium szerint az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak. Vannak azonban, akik attól tartanak, hogy végeredményben a szülőktől kell majd pénzt kérni a fertőtlenítőszerekre, amint például a tantermek felújításának költségét is sokszor nekik kell összeadniuk.
(zzz)
