Amit a helyhatósági választásokról tudni érdemes VI.

A szavazás menete

2020. szeptember 11., 19:32 , 1023. szám

Sorozatunkban a Választási törvénykönyv (Vtk.) alapján áttekintjük, hogyan folynak az előkészületek az október 25-ére kiírt helyhatósági választásokra, s miként zajlik majd a szavazás.

(Folytatás. Elejét lásd lapunk előző számában)

A megyei tanácsi, a járási tanácsi, valamint a 10 ezer vagy annál több választópolgárt számláló kistérségekben rendezendő községi, nagyközségi és városi tanácsi választások szavazólapján a választó, miután kiválasztotta a pártot, amelyre a szavazatát kívánja adni, a párt neve melletti üres négyzetbe jól láthatóan keresztet, „pluszt” (+) vagy egyéb olyan jelet tesz, amely egyértelművé teszi akaratnyilvánítását. Ezután a következő négyzetbe – amelyben két olyan sablon lesz látható, mint amilyen a borítékon az irányítószámnak fenntartott téglalapokban használatos – a választó beírja a sablont követve annak a képviselőjelöltnek a kétjegyű sorszámát az általa választott párt listájáról, akit az adott tanácsba szeretne juttatni.

Amennyiben a választó nem a sablont követve írja be a megfelelő kockába az általa választott képviselő sorszámát, de egyértelműen megállapítható a szavazó akarata, úgy tekintik, hogy a választó azt a jelöltet támogatja, akinek a sorszáma a négyzetben szerepel.

Ha a választó nem az általa bejelölt párt listája melletti négyzetben tünteti fel az általa támogatott jelölt sorszámát, úgy fogják tekinteni, hogy a választó az általa bejelölt párt egész regionális listáját támogatja anélkül, hogy a jelöltek egyikét is támogatná.

A 10 ezer választópolgárnál kisebb lakosságú területi közösségek községi, nagyközségi és városi tanácsi választására készült szavazólapon a választó a „pluszt” (+) vagy egyéb, az akaratnyilvánítását egyértelműen kifejező jelet az általa támogatni kívánt jelölt mellett álló négyzetbe rajzolja be.

A választó csak egy pártszervezetre, egy képviselőjelöltre, egy községi, nagyközségi vagy városi polgármesterjelöltre szavazhat.

A választónak személyesen kell bedobnia a kitöltött szavazólapokat a szavazóurnába.

Annak a választópolgárnak, aki egészségügyi problémái miatt (fogyatékosság, átmeneti egészségügyi gondok, életkor) nem tudja önállóan bedobni a szavazólapokat az urnába, joga van a választási bizottság elnökének vagy más tagjának tudtával megbízni egy másik választót, hogy tegye ezt meg a szeme láttára. Ugyanakkor nem kérheti meg a választó a szavazólapok bedobására a szavazóurnába a választási bizottság tagját, valamelyik képviselőjelöltet vagy polgármesterjelöltet, a jelöltek megbízottjait, a pártszervezetek meghatalmazottjait, a hivatalos megfigyelőket.

Amennyiben a választópolgár hibát vétett a szavazólap kitöltése során, jogában áll haladéktalanul kérvényt írni annak a választási bizottsági tagnak címezve, aki számára a szavazólapot kiadta, s kérni, hogy adjanak ki számára egy másik szavazólapot.

A választási bizottság illetékes tagja kiadja a választópolgár számára az új szavazólapot a fentebb leírt módon, miután visszakapta a helytelenül kitöltött szavazólapot, ezt a megfelelő módon feltünteti a választói névjegyzékben a szavazó neve mellett, s a bejegyzést aláírásával hitelesíti. A helytelenül kitöltött szavazólapot az azt kiadó választási bizottsági tag haladéktalanul érvényteleníti mint felhasználatlant, amiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet alá kell írnia a választási bizottság azon két tagjának, akik a szavazólap kiadását bonyolították, valamint a választónak, aki helytelenül töltötte ki azt, majd a dokumentumot csatolják a választói névjegyzékhez.

Az érvénytelenített szavazólapot a szavazatok összeszámolásáig az azt kiadó bizottsági tag őrzi. A szavazatszámláláskor ezt a helytelenül kitöltött szavazólapot felhasználatlanként veszik számításba, s a felhasználatlan szavazólapokkal csomagolják be. Újabb szavazólap kiadása a helytelenül kitöltött helyett nem megengedett.

Ha a szavazás során megsérül a szavazóurna, azt le kell pecsételnie a választási bizottság elnökének és legalább három olyan tagjának, akiket más-más szervezet jelölt a testületbe, méghozzá oly módon, hogy ezáltal lehetetlenné váljon abba újabb szavazólapokat bedobni vagy eltávolítani a már benne lévőket. A sérült szavazóurnát a szavazóhelyiségben őrzik a választási bizottság tagjai és más, a szavazás idején a szavazóhelyiségben tartózkodni jogosult személyek számára jól látható helyen, és nem használhatják a szavazás végéig.

Öt perccel kijevi idő szerint 20 óra előtt a szavazókörzeti választási bizottság elnöke bejelenti a szavazás végét, majd 20 órakor bezárja a szavazókörzetet.

A választóknak, akik 20 óráig megérkeztek a szavazóhelyiségbe, jogukban áll szavazni. Ennek a joguknak az érvényesítése érdekében a bizottság egyik tagja a bizottsági elnök felkérésére 20 órakor a szavazóhelyiség bejáratához lép, s felkéri a még nem szavazott választópolgárokat, hogy lépjenek be a szavazóhelyiségbe, majd bezárja az ajtót.

Az utolsó szavazó távozása után a szavazóhelyiség ajtaját bezárják, s csak a választási bizottság tagjai, valamint azok a személyek maradhatnak odabenn, akiket a Vtk. feljogosít arra, hogy jelen legyenek a választási bizottság ülésén.

A szavazás alatt tilos a szavazóhelyiségek bezárása, a szavazás leállítása, a szavazóurnák felnyitása. Tilos a szavazatok megszámolása a szavazás végének a Vtk.-ban megállapított időpontja előtt.

A szavazókörzeti választási bizottság a szavazás napján biztosítja valamennyi helyhatósági választás lebonyolítására létrehozott, területileg illetékes territoriális választási bizottság tájékoztatását a szavazólapokat átvett választók számáról. (Lásd a Vtk. 248. cikkelyét!) (Folytatjuk.)