Járvány: Ha zavar a vörös, tüntessük el?
Hétfőtől kevesebb lett a súlyos járványhelyzet miatt vörös övezetbe sorolt régió Ukrajnában, ám egyáltalán nem azért, mert kevesebb a beteg.
Az Ukrán Környezetvédelmi és Vészhelyzeti Állami Bizottság múlt héten ismét módosította az ország régióinak járványügyi besorolását a Covid–19 terjedésének veszélye alapján. Előzőleg azonban a kormány átírta a régiók vörös övezetbe sorolásának szabályait. Mostantól csak akkor vezetik be a régiókban a járványügyi vészhelyzet legmagasabb szintjét, ha a koronavírusos megbetegedések száma meghaladja az országos átlag ötszörösét, vagy amennyiben a kórházi ágyak telítettsége egymást követő öt napon át meghaladja a 75%-ot.
A módosításnak meg is lett a hatása, számos régió, köztük három megyeszékhely: Ivano-Frankivszk, Ternopil és Csernyivci városok a vörösből az enyhébb besorolást jelentő narancssárga övezetbe kerültek át. Ettől ugyan nem lett kevesebb a fertőzött és a beteg, viszont – a hírekből ítélve – a nagyvárosok polgármesterei néhány héttel a választások előtt felhagytak a karanténintézkedéseknek kiszolgáltatott polgárok lázításával. No és a járványtérkép is sokkal békésebben fest most, hogy szeptember 14-től kevesebb lett a vörös színnel jelölt régió.
Csap változatlanul vörös
Továbbra is a legveszélyesebb, azaz vörös övezetbe tartoznak viszont Kárpátalján Csap városa; Lemberg megyében a Peremisljani és Pusztomiti járások; Ternopil megyében Berezsani, valamint a Zaliscsiki, Zbarazsi és Ternopili járások; Hmelnickij megyében Szlavuta és a Volocsiszkij járás; Cserkasszi megyében Kanyiv; Csernyivci megyében a Hercai és Keljmenci járások, Csernyihiv megyében Nyizsin, valamint a Noszivkai járás.
Kárpátalján a narancssárga övezetben maradtak Ungvár, valamint az Ungvári és Rahói járások.
A sárga övezetbe kerültek Beregszász, Munkács és Huszt városok, ezenkívül a Beregszászi, Nagybereznai, Nagyszőlősi, Ilosvai, Ökörmezői, Munkácsi, Perecsenyi és Szolyvai járások.
A régiók és települések járványügyi besorolása elvben 14 napra szól, a gyakorlatban azonban hetente felülvizsgálják a listát.
Szigorú intézkedések
A kormány és a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció weboldalán egyaránt megjelent tájékoztatás értelmében szeptember 22-től Csapon korlátozzák:
– a személyszállítást (a vezetővel együtt legfeljebb ötszemélyes, illetve az előre bejelentett útvonalon közlekedő szolgálati járművek kivételével);
– az oktatási intézmények működését;
– látogatók fogadását kulturális intézményekben, mozikban, éttermekben, kávézókban, bevásárló- és szórakoztató-központokban, edzőtermekben, fitneszközpontokban, kereskedelmi és fogyasztási szolgáltatóintézményekben stb. (kivételt képez az élelmiszerek, üzemanyagok, higiéniai termékek, gyógyszerek, állatgyógyászati készítmények, takarmányok, agrokémiai termékek, vetőmagok kereskedelme; ezenkívül a banki és biztosítási tevékenység, az orvosi és állatorvosi praxis, a benzinkutak, a járművek karbantartását és javítását végző egységek üzemeltetése, a számítógépek, háztartási gépek javítása, postai szolgáltatások nyújtása szintén megengedett; vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások is nyújthatók a megrendelések házhozszállításával);
– a nehéz életkörülmények között élő családoknak, személyeknek szociális és rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó intézmények látogatását – kivéve a sürgősségi szociális szolgáltatásokat nyújtókat, a hajléktalanok regisztrációs központjait, a szociális és pszichológiai segítségnyújtás mobil csoportjait.
Ugyanakkor a tájékoztatásból nem derül ki egyértelműen, hogy Csap esetében a bejelentett korlátozások az iskolák bezárását jelentik-e. Múlt héten ugyanis Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter közölte, a jövőben a vörös övezetekben az iskolák és óvodák működésének betiltásáról az országos és a regionális környezetvédelmi és Vészhelyzeti Állami Bizottságok közösen fognak dönteni.
Az iskolák még kitartanak
Amúgy megyénk oktatási intézményeiben folytatódik a tanítás, bár az iskolákból érkező hírek nem túl biztatóak. A szeptember 1. óta eltelt három hét folyamán 116 osztályban kellett felfüggeszteni az oktatást, mivel a gyerekeknél kimutatták a koronavírust. Összességében 67 gyermek betegedett meg – jelentette a Zakarpattya Online. Emellett 23 iskolában tértek át a távoktatásra. Minden osztály és intézmény esetében két hétig tart a karantén, mielőtt újraindulhatna az iskolai tanítás. Közben a még működő iskolákban valósággal egymás lábára taposnak a különböző szintű bizottságok, amelyek a járványellenes intézkedések betartását ellenőrzik.
Mire jó a karantén?
A járvány hovatovább szerves részévé válik az ukrán politikai életnek is. Olekszandr Jurcsenko, a Nép Szolgája korrupcióval gyanúsított parlamenti képviselője például szeptember 18-án nem jelent meg a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság előtt. Indoklása szerint előzőleg olyan személlyel találkozott, aki igazoltan koronavírusos. A honatya végül hétfőn jelent meg a bíróság előtt, amely előzetes letartóztatásba helyezte, mintegy hárommillió hrivnya óvadékot állapítva meg a számára.
Eközben Hennagyij Kernesz harkivi polgármester híveinek közleményben kellett reagálniuk a beteg vezetőjükkel kapcsolatban lábra kapott híresztelésekre. A Harkivi Városi Tanács weboldalán azt írják, nem hiszik, hogy jelöltjüket szándékosan fertőzték volna meg koronavírussal. Cáfolják, hogy a fertőzéshez köze lett volna a Harkiv Megyei Állami Adminisztráció vezetőjének és a belügyminiszternek. Meggyőződésük, hogy ezt az információt Kernesz politikai ellenfelei terjesztik – idézi a közleményt a zn.ua.
A városvezető néhány napja kétoldali tüdőgyulladással került kórházba, majd a Covid–19 súlyos lefolyása miatt szeptember 17-én gyógykezelésre Harkivból Németországba szállították. Kernesz a polgármester-választás egyértelmű esélyese városában, sajtóhírek szerint azonban távozása zavart okozott hívei körében.
(zzz)